Szánthó Miklós: Indul az Orbán-kormányok tevékenységét vizsgáló projekt

Az Alapjogokért Központ a projektet Újra naggyá teszik Magyarországot – 2010-2020 címmel indítja el, és az a keresztény-konzervatív kormányzás kezdőpontjait, szemléletét és eredményeit fogja vizsgálni.

Újra naggyá teszik Magyarországot – 2010-2020 címmel indít vizsgáló és értékelő projektet az Orbán-kormányok tevékenységéről az Alapjogokért Központ.

Szánthó Miklós, a központ igazgatója csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a kutatás a keresztény-konzervatív kormányzás kezdőpontjait, szemléletét és eredményeit fogja vizsgálni.

Az igazgató közölte, a féléves program- és tanulmánysorozat a korábbiaktól eltérő nézőpontból igyekszik majd megközelíteni az említett időszakot: az őszinteség, a bátorság és a büszkeség szemszögéből.

A kutatási projekt lényegében azzal foglalkozik, hogy vajon fel tudja-e venni a harcot egy jobboldali kormány az élet és a politika területét egyre inkább eluraló globális liberalizmussal szemben – mondta Szánthó Miklós.

Erre utalva arra hívta fel a figyelmet, hogy a liberális szemlélet mellett megfigyelhető a nemzeti-konzervatív ébredés is Európa-szerte. Hozzátette: ez nemcsak a politikára igaz, hanem a gondolkodásra, világnézetformálásra, és arra a szellemi pezsgésre, amely például Varsóban, Budapesten vagy Rómában együttgondolkodások keretében megnyilvánul.

Közölte, úgy látja, hogy a nemzeti erők a liberális felfogással szemben nemzetközi szinten is képesek összefogni. Ismertetése szerint a kutatás előfeltevése abból indul ki, hogy egy jobboldali-keresztény kabinet két szempontból is hátránnyal indul a mai politikai térben: egyfelől az európai életmód és társadalom számos szféráját a liberális ízlés dominálja, másfelől az az elvárás a modern állammal szemben, hogy világnézetileg semleges, azaz valójában liberális legyen. Az ezek ellen akár érték-, akár szuverenitásalapon fellépő politikai erőket így igen könnyű autoriternek vagy diktatórikusnak láttatni – mondta.

Szánthó Miklós a kutatás három nézőpontjára utalva azt mondta, őszinteség jellemezte a kormányzás első időszakát, amikor tíz éve fel kellett tárni az örökölt problémákat, a bátorság ezek kimondására és a szükséges konfliktusok felvállalására vonatkozott, míg a harmadik a nemzeti büszkeség visszaszerzéséről szól.

Molnár Balázs projektvezető közölte: konferenciákat, workshopokat rendeznek, tanulmányokat, publikációkat adnak ki, az eredményeket pedig beépítik képzéseikbe és tehetséggondozási programjaikba.

Közölte, a kutatás módszertanának különlegessége, hogy nem csupán az egyes szakpolitikákat vizsgálja, hanem megpróbálja feltárni a kormányzás egészét átható filozófiát.

Panyi Miklós, a központ nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatóhelyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt tíz év kormányzati teljesítményének átfogó és innovatív megközelítésű értékelése egybeesik a trianoni békediktátum századik évfordulójával.

Nemzeti, keresztény-konzervatív elkötelezettségű intézetként felelősségünk, hogy e kutatás megjelenéseinél figyelmet fordítsunk erre az évfordulóra, és felhívjuk a figyelmet a magyarság elmúlt évszázadban nyújtott kiemelkedő teljesítményére – mondta.

Hozzátette: a száz évvel ezelőtt történtekre az igazi válasz a kompromisszumok nélküli országépítés. Szánthó Miklós kérdésre azt mondta, a köznevelés átalakításáról, a Nemzeti alaptantervről szóló viták valójában mind világnézeti ellentétre vezethetők vissza.

Ezek a viták szerinte nem a demokráciáról, hanem annak jelzőjéről szólnak; arról, hogy csak a liberális demokrácia az igazi demokrácia, vagy elfogadhatók-e azon kívül másfajta legitim demokráciák is, mint például a posztliberális, illiberális, a nemzeti konzervatív, kereszténydemokrata demokráciák.

Szerinte ez utóbbiak annyiban térnek el a liberális demokráciától, hogy a politikán túli területeken, így például a kultúrában, a művészetfinanszírozás területén nem a liberális mainstream elveit valósítják meg.