Cél az őshonos kisebbségek megmaradása

Hét országnak kell aláírnia azt az indítványt, amelyet a nemzeti őshonos regionális kisebbségek gazdasági megerősítéséért, identitásuk megtartásáért hozott létre a Székely Nemzeti Tanács.

A magyarság közös ügye a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezése Forrás: MTI/Boda L. Gergely

– Íme egy közös ügy, amely nem a szokásos szekértáborharcról szól, hanem egységet képez a magyar társadalomban – hangsúlyozta Dabis Attila, a Székely Nemzeti Tanács külügyi biztosa a Magyar Nemzetnek.

Két hónap áll rendelkezésre és még több, mint félmillió aláírás szükséges ahhoz, hogy az Unió tárgyalja a tanács által indított, az őshonos regionális kultúrák megerősítéséért folytatott kezdeményezést.

Hét országnak kell aláírnia azt a polgári indítványt, amelyet a nemzeti őshonos regionális kisebbségek gazdasági megerősítéséért, identitásuk megtartásáért hozott létre a Székely Nemzeti Tanács. A polgári kezdeményezés célja, hogy ezek a kisebbségek uniós támogatásra pályázhassanak az anyaországukon kívül is.

Az ügyet szinte a teljes pártpolitikai spektrum támogatja, így elmondható, végre sikerült egy olyan célt felállítani, amely nem tagolja, hanem összehozza a magyar társadalmat. Mint azt az ATV műsorában Pesty László, a petíció kampányfőnöke kifejtette, az igencsak megosztott társadalmunkban még az újságírókkal is nehéz volt megértetni, hogy ezúttal nem jobboldalhoz tartozó kormánylobbiról, „székely ügyről” van szó, hanem sokkal szélesebb közösséget érintő össztársadalmi kérdésről.

A petíció alapvető célja, hogy az EU módosítsa az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) működési rendszerét, úgy, hogy abban megjelenjen a regionális kultúrák védelme.

Dabis Attila szerint eltekintve a kisebbségi regionális aspektustól, a fenntartható fejlődésről szóló oldalát is érdemes látni a kérdésnek, amennyiben úgy fogjuk fel, hogy az emberiség kulturális sokszínűsége ugyanannyira lényeges, mint az állati és növényi világ sokféleségéért vívott klasszikusan zöldmozgalmi harc.

A magyarság közös ügye a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezése
Fotó: MTI/Boda L. Gergely

A magyar ajkú regionális kisebbségek legnagyobbja a székely tömbmagyarság ráadásul az unió egyetlen olyan kisebbsége, amelynek nincs hivatalos elismerése.

Az egymillió aláírás zömének Kárpát-medence területéről kell érkeznie, többségében Magyarországról, de Románia területéről és Szlovákiából is nagyobb számban várnak aláírókat, emellett legalább négy tagállamból a minimum kvóta teljesítését írja elő az unió.

A felvidéki magyarok megszólítására külön hangsúlyt helyezett Dabis Attila, mint lapunknak kifejtette, Szlovákia történetében először áll fel olyan parlament, amelyben nincs magyar ajkú képviselő.

„Választások után vagyunk, sok kellemetlen élmény érte a magyarokat az utóbbi időben, de fel kell állniuk, mert nem maradhat hang nélkül a félmilliós kisebbség. Eddig 5 ezer aláírás érkezett Felvidékről, az előírt minimum, 9750 aláírás, de tízezreket vártunk ebből a régióból, ezért külön szeretnénk felhívni a részvételük fontosságára a figyelmüket”-tette hozzá.

Továbbra is online lehet aláírni a kezdeményezést május 7-ig. A Székely Nemzeti Tanács felhívja a figyelmet arra is, hogy a Székely Szabadság napján, március 10-én a Hősök terén több standon aláírhat mindaz, aki támogatja a regionális kultúrák megőrzését.

Ön így csatlakozhat

A polgári kezdeményezést ezen a linken, a „Támogatom” fülre kattintva interneten keresztül bárki aláírhatja. Szükség esetén a kitöltéshez az anyaországi magyarok az itt található videóban kaphatnak segítséget, az erdélyi magyarok pedig itt.

Miről szól a kezdeményezés, és miért támogassuk mi is?

A Székely Nemzeti Tanács által elindított európai polgári kezdeményezés célja, hogy a gazdasági lemaradás megszüntetését szolgáló uniós kohéziós források elosztásánál a nemzeti regionális jellegzetességek szempontjaira is legyenek tekintettel. Annak érdekében, hogy az Európai Unió napirendre tűzze a kérdést, az aláírásgyűjtés 2019. május 7-i meghirdetésétől számított egy év alatt legkevesebb egymillió támogató aláírást kell összegyűjteni legalább hét európai uniós országból. Korábban – a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kezdeményezésére – hasonló módon jutott sikerre a Minority Safepack elnevezésű kisebbségvédelmi kezdeményezés, amelyről így az Európai Parlamentnek tárgyalnia kell. Bár az ügyek megoldására nem jelent teljes garanciát, hogy azok napirendre kerülnek az uniós intézményekben, ettől függetlenül nem szabad lemondani annak lehetőségéről, hogy a polgári kezdeményezéseken keresztül többletjogokat szerezzünk a magyar nemzetiségeknek, továbbá segítsük őket a felzárkózásban, az életszínvonaluk javításában, valamint kultúrájuk megőrzésében – buzdított aláírásra Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is a kezdeményezésről szóló tavaly nyári sajtótájékoztatóján.