Elhunyt Balsai István, volt igazságügyi miniszter

Balsai István gyógyíthatatlan betegségben hunyt el, 73 éves volt. Alkotmánybírói tisztségét 2011. szeptember 1-től töltötte be.

Elhunyt Balsai István alkotmánybíró, volt igazságügyi miniszter vasárnap – közölte az Alkotmánybíróság (Ab) a honlapján.

Balsai István gyógyíthatatlan betegségben hunyt el, 73 éves volt. Alkotmánybírói tisztségét 2011. szeptember 1-től töltötte be.

Balsai István 1947-ben született Miskolcon. 1972-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen Állam- és Jogtudományi Karán summa cum laude minősítéssel avatták doktorrá. 1972-től ügyvédjelölt, 1974 és 1990 között ügyvéd, 1995 és 2007 között magánügyvéd volt. 1989-ben az MDF tagjaként részt vett a háromoldalú politikai tárgyalásokon, majd az MDF jogi szakértőinek egyike, választási felelős volt. 1990 és 1994 között Antall József, majd Boross Péter kormányának igazságügyi minisztere. 1990-től országgyűlési képviselő: előbb az MDF-frakcióban, majd 2004-től független, 2005-től pedig a Fidesz-KDNP-frakcióban. Az egyes parlamenti ciklusokban több parlamenti bizottság tagja, illetve vezetője volt.

Balsai István alkotmánybíró 2020. február 12-én a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést vette át Áder János köztársasági elnöktől.

„Az Alkotmánybíróság jelenlegi és volt tagjai, munkatársai Balsai István személyében gyászolják az ügyvédi hivatás jó ismerőjét, a volt országgyűlési képviselőt, az első szabadon választott kormány igazságügy-miniszterét és az Alkotmánybíróság tagját” – olvasható az Ab honlapján.

Az Alkotmánybíróság Balsai Istvánt saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek.

Az alaptörvény szerint az Ab létszáma 15, a testületnek Balsai István halála miatt jelenleg 14 tagja van.

A kormány saját halottjának tekinti Balsai Istvánt

A kormány saját halottjának tekinti a vasárnap elhunyt Balsai Istvánt – tudatta az Igazságügyi Minisztérium közleményben.

„Az Igazságügyi Minisztérium nevében búcsúzunk az életének 73. évében elhunyt dr. Balsai István alkotmánybírótól, volt országgyűlési képviselőtől, a rendszerváltoztatás utáni demokratikus jogállam első igazságügyi miniszterétől” – áll a Varga Judit igazságügyi miniszter által jegyzett közleményben.

Balsai István nem csupán a rendszerváltoztatás során volt aktív, hanem a negyven évnyi diktatúra után a magyar jogállam alapjait lefektető törvények jelentős része is a nevéhez köthető.

„A volt igazságügyi minisztert a magyar kormány saját halottjának tekinti. A család fájdalmában osztozunk. Isten nyugosztalja” – áll a közleményben.

Elment Balsai

Igazságügyi miniszter volt, amikor a 90-es évek elején megismertem. Munkakapcsolatunk rendkívül egyszerű és profán módon jött létre, hiszen magam akkoriban igazságügyi tudósítóként dolgoztam az Esti Hírlapnál. Balsai a rendszerváltozás után, az első szabadon választott kormány szaktárcáját valójában kritikus időkben vezette – a törvényhozás, az igazságszolgáltatás akkoriban kereste működésének új útjait. Nem volt elég, hogy a médiaügyek és a taxisblokád, a gazdasági átalakulás számos feladatot rótt a törvényelőkészítőkre, de felvetődött még az is, hogy – civil kezdeményezés nyomán – népszavazással fel kellene oszlatni az éppen megválasztott parlamentet. Na, ezt az éppen létrehozott az Alkotmánybíróság (AB) már nem engedte meg, hiszen az alaptörvény módosítása nélkül szó sem lehetett volna az egyébként jó ötletnek látszó, bár egy kissé cinikus elképzelés megvalósításáról.

Sokszor írhattam különféle lapokban Balsai munkájáról, akkor is, amikor később országgyűlési képviselő, majd az AB tagja lett. Miben is foglalhatnám most össze egyéniségének lényegét? Megbízható volt. Ha ma ezt mondta, másnap nem közölte velem az ellenkezőjét. Úgyszintén nem adott exkluzív információkat ugyanarról a témáról ma nekem, holnap neked, holnapután pedig egy harmadik személynek. Felkészültsége, könnyű kapcsolatteremtő készsége, gyakorlati tapasztalata egyébként nyilván átsegítette a legnehezebb közéleti feladatokon is.

Tisztességes ember volt. S ezt ma nem lehet akárkiről elmondani.

(Kulcsár Anna)