Génmegőrzési program a magyar kutyafajtákért

Hamarosan elvégezhetik a kilenc őshonos magyar kutyafajta génállományának teljes feltérképezését. A kormány által támogatott génmegőrzési program részeként tavaly százötven négylábú vérét vizsgálták meg ehhez, idén ez a szám háromszáz fölé emelkedhet. Az ebtenyésztők ez alapján szeretnének létrehozni egy azonossági vizsgálatot is, a kutyák származásának pontos megállapításához. A magyar vadászkutyák szélesebb körű alkalmazása érdekében pedig törvénymódosító javaslat készül.

20200224 Budapest Rákosparti-Hajtó Erdélyi Kopó Kennel Berényi-Kozma Katalin Magyar Nemzet fotó:Mirkó István Fotó: Mirkó István

Vadász Nimród Anka, Rákosparti Hajtó Csipszi és Rákosparti Hajtó Csepp lelkesen ugrálnak a kenelben. Berényi Kozma Katalin rákospalotai otthonában járunk, a gazdi a megérkezésünk után kiengedi a kutyusokat a kertbe, hogy miután körbeugrálnak minket, szabadon játszhassanak. Nem véletlen ez a határtalan mozgásigény, igazi magyar vadászkutyák ezek, méghozzá a legjobbak közül valók, fajtatiszta erdélyi kopók. – Erdélyi kopóval élni nem könnyű, mert igen makacs jószág – vallja be vendéglátónk, a Magyarországi Erdélyi Kopó Klub elnökségi tagja. Mint mondja, ősidők óta vadászatra használták ezt a fajtát, erre tenyésztették az első egyedeket. Az erdélyi kopó nem olyan kutya, aki a vezető parancsát várja, önállóan kell megkeresnie és felhajtania a vadat és jelezni ugatásával: ha apróbb vadat talál, magas, ha nagyobbat, mélyebb hangot hallat. A problémamegoldó képesség is kódolva van benne, nem szabad hagyni, hogy unatkozzon, foglalkozni kell vele, feladatokat adni neki.

Berényi Kozma Katalin úgynevezett munkaversenyekre is viszi a kutyáit, és maga is szervez ilyen vizsgákat. Ezek közül a legkedveltebb a vaddisznóhajtó verseny. Ezt félig mesterséges körülmények között, zárt, egyhektáros területen szokták megrendezni, ahol egy-két vaddisznót tartanak szabadon. A kutyák feladata, hogy megtalálják a vadakat, és hajtsák is egy jó tíz percen át. Űzés közben pedig folyamatosan hangot kell adniuk. Ezt követően pontozzák, milyen a kutyák keresési stílusa, mennyire kitartóak, rámenősek.

A munkaversenyeknek másik kedvelt fajtája az úgynevezett mesterséges vércsapa verseny – tudjuk meg Katalintól. Ez a sebzett vad keresésének az imitálása. A vadcsapáson, (szaknyelven a csapán) vért csepegtetnek, illetve vonzalékot (vaddisznó vagy szarvaslábat) húznak el. A hat-hétszáz méteres csapákat végigjárva kell megtalálni a jutalmat, ami akár egy lőtt vad vagy bevarrt vaddisznóbőr is lehet. Ez nagyon nehéz feladat, sokat kell rá készülni, mert a kutyának fegyelmezettséget is kell mutatnia, nem térhet le más csapákra. A magyar fajták között azonban nagyon kevés az ösztöngyenge kutya, Berényi Kozma Katalin tapasztalatai szerint a fiatal ebeknek olyan jó orruk van, hogy az elhúzott vonzalékot akár vér nélkül is követni képesek. A kutyák nagyon élvezik a vaddisznóvadászatokat is, a közös hajtástól boldogok, a vadászat végén szabályszerűen mosolyognak – jegyzi meg a tenyésztő.

Fotó: Mirkó István

Ezért is érthetetlen, hogy a törvényben jelenleg korlátozzák az ilyen kutyák részvételét a vadászatokon. A vadászati törvényt pár évvel ezelőtt módosították, eszerint csak vaddisznóhajtásra lehet használni az erdélyi kopókat. A kutyák használatát ugyanakkor bevezették a terelő vadászatokra is, de 45 centiméterben maximálták a marmagasságot. Mivel a magyar vadászkutyák magasabbak, ezeken nem vehetnek részt. Pedig a vadásztársaságok a terelő vadászatokat részesítik előnyben, amelyeken mindent lőhetnek, nemcsak vaddisznót vagy dúvadat. Berényi Kozma Katalin azt érthetőnek tartja, hogy kaukázusi juhászokat nem engednek vadászatra használni, mert abból mészárlás lesz. De szerinte a magyar hajtókutya esetében kivételt kellene tenni. Ezért megkeresték Simicskó István KDNP-s képviselőt, aki sokat foglalkozik az őshonos magyar kutyafajtákkal. Az általa benyújtott javaslat alapján nyilvánította a parlament hungaricumnak ezeket az állatokat is (a komondort, a kuvasz, a magyar vizslát, a pulit, a pumit, a mudit, a magyar agarat és az erdélyi kopót). A politikus tavaly novemberben a tenyésztők kérésére benyújtott egy módosító javaslatot is a vadászati törvényhez, amely alapján az agarászat és az elöltöltős számszeríjászat mellé bekerülhet a hagyományos vadászati módok közé a kopózás is. A módosítást további egyeztetés miatt ugyan visszavonták, de mint Katalin elmondta: – Történeti leírásokból ismerjük, hogy az agarazás és a solymászás mellett végeztek cserkésző vadászatot kopókkal is. Ezeken csak pár kopóval megy ki a vadász az erdőbe és velük hajtja fel a vadat, nem nagy területen, egész hajtósorral. Csehországban és Görögországban például már rég így vadásznak az erdélyi kopókkal.

A tenyésztők a törvénymódosítástól azt várják, hogy megnövekedjen a magyar vadászkutyák népszerűsége, mert vizslából ugyan sok születik, és lel gazdára, de magyar agárból vagy erdélyi kopóból kevés. Ez persze nem csak a tenyésztőkön múlik. – Jellemző a fellángolás, vannak tenyésztők, akik egy-két alom után abbahagyják ezt a tevékenységet, de szerencsére vannak olyanok is, akik húsz-harminc éve foglalkoznak ezzel – mondja Katalin. A hatvanas években az erdélyi kopót kihalás fenyegette, mert Romániában dúvadnak minősítették és tiltották vele a vadászatot. Ma azonban már évente nyolcvan-száz törzskönyvezett kiskutya születik. Ez nem sok, a francia buldoghoz nem is hasonlítható, ami ma a legnépszerűbb hazánkban, ebből a fajtából évente több ezer törzskönyvezett kutya cserél gazdát – panaszolja a tenyésztő. Ahhoz azonban, hogy népszerűbbek legyenek a magyar kutyafajták nem elég csupán a hungarikummá nyilvánítás és a vadászati törvény módosítása. A kutyás szervezetek sokat járnak vadásznapokra, a tagjaikat is erre biztatják, sok esetben kifizetik nekik az útiköltséget is. Segített ebben az a génmegőrző projekt, amely tavaly indult el az agrártárca támogatásával. Berényi Kozma Katalin tájékoztatása szerint pár éve készült el az összes őshonos magyar állatfajtáról egy génmegőrzési stratégia, amit a parlament is elfogadott. Ehhez azonban a szövetségek nem tudtak olyan mértékű forrásokat adni, hogy egyről a kettőre lehessen jutni. Az Agrárminisztérium ezért 2019-től évi ötven millió forintot különít el erre a célra. A projekt részeként genetikai vizsgálatokat végezhetnek és népszerűsítő kampányokat indíthatnak a kutyás szervezetek is. Ebből készült például egy kisfilm a magyar kutyafajtákról, amelyet az általános iskolákban vetítenek, de terjed az interneten is, és létrejött egy mobil applikáció, amit a gyerekek is letölthetnek, és kvíz kérdésekre válaszolhatnak a kutyusokról. A tervek szerint idén elkészül a kilenc magyar kutyafajta honlapja is. A forrásokat a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége kapja és osztja ki a programokra. A projektben négy év alatt szeretnének egy olyan eszközt létrehozni, ami a tenyésztőket támogatja és genetikai tanácsokat is tud nekik nyújtani. Ehhez vizsgálatok kellenek, a betegségekre, a színek öröklődésére, a szőrminőségre vonatkozó felmérések. Szeretnének létrehozni egy azonossági vizsgálatot is, aminek segítségével a kutyákról meg lehet állapítani a fajtatisztaságot, illetve hogy honnan származhatnak. A szükséges kutatásokat több szervezet végzi el. A Nébih származásellenőrzést, a gödöllői Haszonállat Génmegőrző Intézet populációgenetikai vizsgálatokat, egy szerződött labor pedig fajtaspecifikus vizsgálatokat végez, illetve a teljes genetikai feltérképezését az egyes egyedeknek. Ehhez vérmintákat kell gyűjteni, vagyis állatorvosokat kell bevonni.

Berényi Kozma Katalin közlése szerint tavaly 150 kutya vérét tudták levenni és bevizsgáltatni, idén a reményeik szerint ez a szám felmehet 350-re. Szerencsére a kutyatulajdonosok partnerek ebben, hiszen sok fontos információt megtudhatnak a kutyáikról. Egy genetikai vizsgálat-csomag ugyanakkor csaknem ötvenezer forintba kerül, ezt a projekt segítségével azonban megkapják ingyen. Az eredményeket pedig ők is fel tudják használni, növelhetik a kutyáik presztízsét, miközben az adatok a fajtagondozó szervezetek számára is támpont lehet a kutatásokhoz. Olyan közös tevékenység indult tehát el, amely nemcsak elősegítheti az őshonos magyar kutyafajták megmentését, hanem a tenyésztőket és a tulajdonosokat is arra sarkallhatja, hogy vegyék egyre komolyabban a kutyatartást.

Fotók: Németh András Péter/Szabad Föld