A tenyésztők a törvénymódosítástól azt várják, hogy megnövekedjen a magyar vadászkutyák népszerűsége, mert vizslából ugyan sok születik, és lel gazdára, de magyar agárból vagy erdélyi kopóból kevés. Ez persze nem csak a tenyésztőkön múlik. – Jellemző a fellángolás, vannak tenyésztők, akik egy-két alom után abbahagyják ezt a tevékenységet, de szerencsére vannak olyanok is, akik húsz-harminc éve foglalkoznak ezzel – mondja Katalin. A hatvanas években az erdélyi kopót kihalás fenyegette, mert Romániában dúvadnak minősítették és tiltották vele a vadászatot. Ma azonban már évente nyolcvan-száz törzskönyvezett kiskutya születik. Ez nem sok, a francia buldoghoz nem is hasonlítható, ami ma a legnépszerűbb hazánkban, ebből a fajtából évente több ezer törzskönyvezett kutya cserél gazdát – panaszolja a tenyésztő. Ahhoz azonban, hogy népszerűbbek legyenek a magyar kutyafajták nem elég csupán a hungarikummá nyilvánítás és a vadászati törvény módosítása. A kutyás szervezetek sokat járnak vadásznapokra, a tagjaikat is erre biztatják, sok esetben kifizetik nekik az útiköltséget is. Segített ebben az a génmegőrző projekt, amely tavaly indult el az agrártárca támogatásával. Berényi Kozma Katalin tájékoztatása szerint pár éve készült el az összes őshonos magyar állatfajtáról egy génmegőrzési stratégia, amit a parlament is elfogadott. Ehhez azonban a szövetségek nem tudtak olyan mértékű forrásokat adni, hogy egyről a kettőre lehessen jutni. Az Agrárminisztérium ezért 2019-től évi ötven millió forintot különít el erre a célra. A projekt részeként genetikai vizsgálatokat végezhetnek és népszerűsítő kampányokat indíthatnak a kutyás szervezetek is. Ebből készült például egy kisfilm a magyar kutyafajtákról, amelyet az általános iskolákban vetítenek, de terjed az interneten is, és létrejött egy mobil applikáció, amit a gyerekek is letölthetnek, és kvíz kérdésekre válaszolhatnak a kutyusokról. A tervek szerint idén elkészül a kilenc magyar kutyafajta honlapja is. A forrásokat a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége kapja és osztja ki a programokra. A projektben négy év alatt szeretnének egy olyan eszközt létrehozni, ami a tenyésztőket támogatja és genetikai tanácsokat is tud nekik nyújtani. Ehhez vizsgálatok kellenek, a betegségekre, a színek öröklődésére, a szőrminőségre vonatkozó felmérések. Szeretnének létrehozni egy azonossági vizsgálatot is, aminek segítségével a kutyákról meg lehet állapítani a fajtatisztaságot, illetve hogy honnan származhatnak. A szükséges kutatásokat több szervezet végzi el. A Nébih származásellenőrzést, a gödöllői Haszonállat Génmegőrző Intézet populációgenetikai vizsgálatokat, egy szerződött labor pedig fajtaspecifikus vizsgálatokat végez, illetve a teljes genetikai feltérképezését az egyes egyedeknek. Ehhez vérmintákat kell gyűjteni, vagyis állatorvosokat kell bevonni.
