Orbán Balázs: Az ellenzék egyes javaslatait nem lehet komolyan venni

Az Országgyűlés keddi ülésnapján tovább folytatódott az adok-kapok a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény elfogadása és a hétfői, négyötödös szavazás kapcsán.

Budapest, 2020. mrcius 24. Orbn Balzs, a Miniszterelnksg parlamenti s stratgiai llamtitkra napirend eltt felszlal az Orszggyls plenris lsn 2020. mrcius 24-n. MTI/Koszticsk Szilrd Fotó: Koszticsák Szilárd Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Mellár Tamás napirend előtt arról beszélt, hogy a koronavírus-járvány miatt a 2008-ashoz hasonló gazdasági világválság alakulhat ki, ami nagy károkat okozhat a kicsi és sérülékeny magyar gazdaságnak. A Párbeszéd politikusa szerint a kormány eddigi gazdaságvédelmi lépéseinek az iránya jó, de nem elégséges, mivel nem csak a turizmus, a vendéglátás szorul segítségre, ezért egy általános válságkezelő programra lenne szükség. Mellár szerint kiemelt probléma lesz a kereslet-hiány is, ezért kereslet felpörgetésére irányuló lépéseket, a szegények számára pedig szociális csomagot sürgetett.

A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára válaszában úgy fogalmazott: a kormány eddig meghozott gazdaság és munkahely-védelmi intézkedései miatt nincs ok szégyenkezni, de folyamatosan vizsgálják, hogy a járvány mely további szektorokat érinthet, ahová célzott segítséget nyújtanak majd. Orbán Balázs szerint ugyanakkor az ellenzék egyes javaslatait nem lehet komolyan venni, ilyen például az alapjövedelem, ami feltétel nélküli, azaz nem célzott, így nem pont azokat segíti, akik ebben a vészterhes időben szükséget szenvednek. Az államtitkár bírálta az ellenzéket, hogy nem járult hozzá a vészhelyzet meghosszabbításához, ezzel a kormány hatékony cselekvéséhez, ehelyett inkább patáliát csaptak.

Csárdi Antal, az LMP frakcióvezető-helyettese napirend előtti felszólalásában arról beszélt, nem mehetnek el szó nélkül egyes nehézségek mellett, például, hogy a rendelkezésre álló másfél millió sebészeti maszk nem nyújt megfelelő védelmet, az csupán a betegek esetében csökkenti a továbbfertőzés veszélyét. A képviselő azt kérte a kormánytól, hogy szerezzen be minél több FFP minősítésű maszkot, amelyre a települési önkormányzatoknak is szükségük van, hiszen ezekkel biztonságosabbá lehet tenni az idősek ellátását. – A kormány feladata, hogy ezeket az eszközöket biztosítsa – mondta Csárdi.

Válaszában Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára megismételte a miniszterelnök tegnapi szavait arról, hogy milyen eszközből mennyi áll a rendelkezésre. Kiemelte: az eszközök beszerzése folyamatos, „a védőfelszerelések pótlása hétről hétre történik”. Az államtitkár emlékeztetett arra is: a védőfelszerelések mellett fontosak a megelőző intézkedések, amelyek miatt a hétfői ülésnapon várták az ellenzék képviselőitől a támogatást azzal kapcsolatban, hogy az Országgyűlés tárgyalhassa a koronavírus elleni törvényt a mai napon. Az ellenzék végül nemet mondott erre.

A DK frakcióban ülő Bősz Anett azt vetette fel, hogy a kormány miért nem akar időkorlátot a vészhelyzet meghosszabbításában, amikor számos intézkedésével, például a hitelfizetések moratóriumával kapcsolatban ő maga határidőt szabott. Szerinte az Országgyűlés online módon is képes lenne ülésezni, így akár tizenöt naponként meghosszabbíthatná a kormány mozgásterének kiszélesítését. Bősz hangoztatta: ha a kabinet kész lett volna bármilyen, tizenöt, hatvan, kilencven napos időkorlátot elfogadni, megkapta volna az ellenzék támogatását.

Völner Pál annyiban álvitának nevezte a kérdést, hogy a vészhelyzetben és a koronavírus legyőzésében mindenképpen a kormány viseli a felelősséget. Az igazságügyi államtitkár emlékeztetett, hogy a kabinet több szövegszerű ellenzéki javaslatot is elfogadott, ám az mereven ragaszkodott a határidő kitételéhez. Hangsúlyozta: az országgyűlés mindaddig ülésezik, amíg lehet, így az ellenőrzési jogköre mindvégig fennáll. Mint Völner fogalmazott: kíváncsi, hogy miután a kormány legyőzte a járványt, az ellenzék bocsánatot kér-e a riogatásért, a diktatúrázásért.

Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője, aki közölte: a tegnapi viharos ülés után „tisztázni szeretne egy-két dolgot”. Tóth sérelmezte például azt, hogy a Facebookon „listázni” kezdték azokat az ellenzéki képviselőket, akik leszavazták, hogy az Országgyűlés napirendre vehesse a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényt idő előtt. A frakcióvezető szerint az ellenzék megszavazta volna a négyötödös többséget igénylő kérdést, ha a kormánypártok tartották volna magukat ahhoz, hogy a rendkívüli jogrendben meghozott intézkedésekről 90 nap után véleményt mondhat az Országgyűlés. – Mi készek lettünk volna a bizalmat megadni, önök elütötték a kinyújtott kezünket – mondta Tóth.

A felszólalásra Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára válaszolt. – A járvánnyal kapcsolatos hozzáállásukat minden másnál jobban mutatja a tegnapi magatartásuk – emelte ki az államtitkár, aki szerint nem igaz, hogy teljhatalmat kap a kormány, és az sem, hogy mindezt korlátlan időre kapja. Emlékeztetett arra is, hogy jelenleg Karácsony Gergely is rendeleti kormányzásra készül a fővárosban. Hozzátette: nem vitatják el a jogot, hogy minden önkormányzat emberéleteket mentsen, a kettős mércére szerette volna felhívni a figyelmet. Az államtitkár felhívta Tóth Bertalan és az ellenzék figyelmét arra, hogy továbbra is várják a javaslataikat. Hangsúlyozta: egyes ellenzéki javaslatokat már megvalósítottak, egyes javaslatok azonban nem férnek össze a kormány filozófiájával, mivel a kabinet nem segélyt akar osztani, hanem elsősorban a munkahelyek megmentésére koncentrál.

Brenner Koloman kormányzati könnyelműséget emlegetve a kijárási tilalom azonnali bevezetését követelte. A Jobbik képviselője azt hangoztatta, hogy még a római időkben is volt volt időkorlátja a diktátori felhatalmazásnak, a vészhelyzet ilyen meghosszabbítását pártja is támogatná, ám időkorlát nélküli felhatalmazást tisztességes, polgári erő nem szavazhat meg. Brenner szerint a kormány uszít az ellenzék ellen, és emberi életek árán akar politikai tőkét kovácsolni magának. – A kormánypárti képviselők is gondolják meg, hogyan szavaznak, mert arra mindenki emlékezni fog – hangoztatta.

Orbán Balázs válaszában egyetértett azzal, hogy valóban mindenki emlékezni fog az ellenzék magatartására. – A Jobbik oda fog kerülni, ahová való, a történelem süllyesztőjébe – jelentette ki. Az államtitkár teljes önellentmondásnak nevezte, hogy a Jobbik a kijárási tilalom bevezetését követeli, ám az ezt lehetővé tevő vészhelyzetet meghosszabbítását nem szavazta meg. Orbán szerint az ellenzék csak jogbizonytalanságot okoz amivel gátolja a kormány cselekvőképességét.

Soltész Miklós, a KDNP képviselője napirend előtti felszólalásában Slachta Margitra, az első női országgyűlési képviselőre emlékezett, aki száz éve, 1920. március 25-én nyerte el első mandátumát.

– Kitartó, becsületes, jó szervező és az igazságért mindig kiálló személyiség volt – méltatta a képviselő Slachta Margitot, akit példaként állított a jelenlegi parlamenti képviselők elé.

Válaszában Rétvári Bence is méltatta a képviselőnőt, úgy fogalmazott: a keresztény hit nevében lázadt a náci és a kommunista diktatúrák ellen. Az államtitkár összehasonlította Slachta politikusi erényeit a jelenlegi ellenzék erényeivel, akiket élesen kritizált a tegnapi, négyötödös többséget igénylő javaslat elutasítása miatt.

Halász János felszólalásában a Fidesz frakció teljes támogatásáról biztosította a kormányt és üdvözölte eddigi lépéseit. A kormánypárti képviselő szerint az emberek láthatják, hogy az ellenzék továbbra sem a vírus, hanem a kormány ellen akar küzdeni és kicsinyes pártpolitikai érdekek mentén cselekszik. – Senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy a kormány az ellenzék nélkül is legyőzi a járványt – mondta Halász János. Megnyugtatónak nevezte, hogy a kabinet újabb intézkedéseket készít elő közölve, hogy a Fidesz frakció azokat is teljes erejéből támogatja.

A Pénzügyminisztérium államtitkára válaszában úgy értékelt, hogy az ellenzék egyszerre magyarázkodik és marakodik. Tállai András szerint bár a nyugati liberálisoknak tetszett az ellenzék magatartása, a felmérések szerint az emberek 90 százaléka viszont támogatja a kormányt, így most magyarázkodniuk kell, hogy miért nem szavazták meg a vészhelyzet meghosszabbítását. Miután pedig a kormány sorozatosan jó és átgondolt döntéseket hozott, az ellenzék ezért azon marakodik, hogy azokat melyikük javasolta először. Tállai András hangsúlyozta: minden eddigi és ezután következő intézkedésnek megvan a költségvetési forrása, a pénzen semmi sem múlik.