Tovább tanulhatnak a külföldi diákok

Minden újonnan induló mobilitási programot és külföldi utat lemondtak a felsőoktatási intézmények a koronavírus-járvány miatt. Sem a hallgatóknak, sem az oktatóknak nem szerveznek nemzetközi konferenciákat, ösztöndíjprogramokat, és új vendéghallgatók sem jöhetnek hazánkba a következő hónapok során. De mi lesz azokkal a magyar diákokkal, akiket külhonban ért a rendkívüli helyzet, és hogyan folytathatják a szemesztert azok a nálunk tanuló külföldiek, akik otthonukba távoztak, ám a határok lezárása miatt nem tudnak visszatérni Magyarországra? Az egyetemeknél érdeklődtünk.

Akik a határok lezárása miatt az országon kívül rekedtek, online folytathatják a félévüket Fotó: Toby Melville Forrás: Reuters

Az intézmények érthető módon nem szeretnék elveszíteni a külföldi hallgatóikat, akiknek száma igencsak megugrott az utóbbi években: ma már több mint 35 ezren vannak, a teljes hallgatói állomány 12 százalékát teszik ki. Ők azon túl, hogy jó hírét viszik az egyetemeinknek, illetve az országnak, tetemes anyagi hasznot is hajtanak. A Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és az Szegedi Tudományegyetem még 2017-ben publikált egy kutatási eredményt, amely szerint a három felsőoktatási intézményben összesen 21 milliárd forintot fizetnek be évente tandíjra a külföldi hallgatók. A mostani járvány egy jó időre biztosan alakít a helyzeten, de azokat nem érheti hátrány, akik a már futó képzési programokban vesznek részt.

Akik a határok lezárása miatt az országon kívül rekedtek, online folytathatják a félévüket
Fotó: Reuters

Nem muszáj hazarohanni

Az intézmények válaszai megnyugtatók. A Budapesti Corvinus Egyetem kérdésünkre jelezte: a náluk tanuló külföldiek nagy többsége hazautazott, csak kisebb részük maradt Magyarországon. Aki hazatért, egyelőre biztosan nem jöhet vissza. Ugyanakkor mindenkire érvényes, hogy távoktatási formában változatlanul folytathatja a félévet, ehhez az egyetem biztosítja a szükséges technikai segítséget. A Corvinus összesen 3051 kurzust állított át ­online formára. A külföldön tartózkodó magyar hallgatóknak azt tanácsolták, hogy térjenek haza, de senkit nem köteleztek erre, így van néhány diák, aki a külföldön maradás mellett döntött. A partneregyetemek ugyanakkor lényegében minden esetben biztosítják – egy-két tantárgy kivételével –, hogy a magyar diákok online formában be tudják fejezni a félévet.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) külföldön rekedt diákjai sem kötelesek hazajönni, ők a fogadóintézményük szabályai, és a helyben érvényes járványügyi intézkedések betartása mellett továbbra is maradhatnak, ahol vannak, de számolniuk kell azzal, hogy a célországban esetleg karanténba kerülnek. A külföldi fogadóintézmény által igazolt időszakra mindenki megkapja az Erasmus-ösztöndíját, és elfogadják a kreditjeiket is, de úgy tudjuk, annak sem veszik el a teljes szemesztere, aki megszakítja az utazását. Az ELTE vezetése azt közölte: a menet közben hazatérők esetében is beszámítják a külföldön szerzett krediteket, és itthon vehetnek fel új kurzusokat. Aki hazajön, attól azt kérik, vonuljon kéthetes karanténba. A külföldi állampolgársággal rendelkezők szabadon elhagyhatják Magyarország területét, ám az országba való visszatérésük jelenleg meg nem határozott ideig nem lehetséges. Hallgatói jogviszonyuk természetesen megmarad, magyar társaikhoz hasonlóan ők is otthonról tanulhatnak. Az ELTE egyébként úgy tervez, hogy a szeptemberben kezdődő Erasmus-utak szerencsés esetben már megvalósulhatnak.

Elszámolhatók a költségek

Hasonló szabályok érvényesek a Budapesti Gazdasági Egyetemen is, ők azonban még arra is felhívják a figyelmet, hogyha a külföldön tartózkodó magyar hallgatók nem tudnak eleget tenni vállalt tanulmányi kötelezettségeiknek a kialakult helyzet miatt, akkor az idő előtti hazatérésük rendkívüli eseménynek minősül, ami egyben azt is jelenti, hogy az adott program szabályai és keretei között felmerült költségeik elszámolhatók.

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) hallgatóinak közel húsz százaléka, mintegy négyezren külföldi állampolgárok. Közülük jelenleg 1725 fő aktív az általános orvostudományi kar valamely képzésén. Az érintettek aktuális tartózkodási helyét nem tartja nyilván az egyetem, de a jelzések alapján a hallgatók nagy része nem utazott haza – tudatták lapunkkal. Akik mégis elhagyták Magyarországot, azoknak a digitális oktatás minden további nélkül lehetővé teszi, hogy otthonról, akár külföldről is teljesítsék a tanulmányi kötelezettségeiket. Nehézséget esetleg csak az internetelérés vagy az időeltolódás jelenthet – tették hozzá.

Mumus lett a külföldi diák

A Magyarországon tanuló külföldi diákokat a minap Miseta Attila, a PTE rektora is védelmébe vette. Az egyetem vezetője nyílt levélben emelt szót a diákokat érő hátrányos megkülönböztetés ellen. Mint ismert, a járvány első hazai fertőzöttjei között több külföldi (iráni) hallgató is volt, azóta sokan előítéletekkel fordultak a vendéghallgatók felé vagy kerülni kezdték őket.

– A rendkívüli helyzetben elszaporodóban vannak azok a cselekmények, melyek hátrányosan érintik a városban tanuló külföldi diákokat. Különösen igaz ez a távol-keleti hallgatókra még akkor is, ha évek óta nyugat-európai országokban élnek. A Covid-19 megbetegedés nem diszkriminál, kérem, önök se tegyék – hangsúlyozta a rektor, hozzátéve: a járványok megfékezésére az emberiség lehetőségei korlátozottak, de Magyarországon a hatóságok és az egészségügyi ellátórendszerek felkészültek. A járványügyi és higiéniai szabályok következetes betartásával a következmények minimalizálhatók – szögezte le.