Derűlátó a pályakezdő pedagógusok többsége

A friss diplomások helyzetének elemzése szerint a pályakezdő pedagógusok több mint kétharmada összességében elégedett a munkájával. A többségnek nincs gondja a munkája szakmai, tartalmi részével, valamint az előrelépési és karrierépítési lehetőségeket is pozitívan értékelték a megkérdezettek. Ugyanakkor a fizetések és a pálya presztízse még mindig elmarad a kívánatostól.

A többség hasznosnak ítélte az egyetemen szerzett ismereteket Fotó: Bach Máté

Kedvező képet festenek munkakörülményeikről a fiatal, az utóbbi években diplomát szerzett pedagógusok. Az Oktatási Hivatal felsőoktatási elemzési főosztálya már 2010 óta elemzi az összes szakterületen a friss diplomások helyzetét; minden évben azokat kérdezik meg, akik egy, három, illetve öt éve szereztek abszolutóriumot a felsőoktatásban.

A legutóbbi, 2018-as kérdőívet kitöltő pedagógusokról egyebek mellett az derült ki, hogy több mint háromnegyedük (79 százalék) már hallgatóként is végzett szakmai munkát. A mesterképzésre járók döntő többsége (93 százalék) alkalmazottként dolgozik, kevés köztük (2,5 százalék) az önfoglalkoztató, munkanélküliség pedig szinte egyáltalán nem jellemző ezen a pályán (0,46 százalék).

A hallgatók 6,5 százaléka tanult külföldön a képzés ideje alatt, és 10-15 százaléka tervezett külföldi munkát is a diplomaszerzést követően, ám ezekből az utakból egyelőre kevés valósult meg, a ténylegesen kint dolgozók aránya egy-két százaléknál megáll.

A többség hasznosnak ítélte az egyetemen szerzett ismereteket
Fotó: Bach Máté

Összességében a fiatal pedagógusok 54,5 százaléka inkább elégedett, 13 százaléka pedig teljesen elégedett a munkájával. Egyharmaduk nyilatkozott ennek ellenkezőjéről. A feladataik szakmai, tartalmi részéről a megkérdezettek több mint háromnegyede vallott pozitívan, a szakmai előmenetelt és a karrierépítési lehetőségeket 65 százalék értékelte kedvezően. A többség hasznosnak vélte az egyetemen szerzett tapasztalatokat is: hetven százalék mondta, hogy a pedagógusképzésben tanultakat a munkájában is tudja érvényesíteni, azoknak az aránya viszont, akik szerint szinte semmit sem értek a felsőoktatásban töltött évek, kevesebb mint négy százalék. A munka presztízséről és a jövedelmekről ugyanakkor csak a fiatal pedagógusok kisebb része – negyven százaléka – vallott pozitívan. A tárgyi körülményeket a válaszadók fele, a személyi körülményeket kétharmaduk megfelelőnek tartja.

A pályakezdők alapszakos végzettséggel átlagosan 186 ezer forintot, mesterszakos diplomával pedig 253 ezer forintot keresnek saját bevallásuk szerint. A 2013-ban bevezetett életpályamodell szerint egyébként saját kategóriáján belül háromévenként mindenki automatikusan fizetési fokozatot lép a minősítésektől függetlenül is, ami alkalmanként bruttó 9-10 ezer forintos többletet jelent. A Pedagógus 2. kategóriában – amelybe mindenkinek el kell jutnia, hiszen legalább egy minősítés kötelező – 300 ezer forint feletti bruttó fizetés jellemző. Főiskolai végzettséggel 274–373 ezer forint, egyetemi diplomával pedig 304–416 ezer forint az alapbér a pályán eltöltött évek számától füg­gően. A mesterpedagógusok fizetése több évtizedes szakmai tapasztalat esetén már a bruttó 500 ezret is megközelítheti.

Tavaly csaknem 19 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba pedagógusképzési területre, közülük tízezren kerültek be a vágyott szakra. Legnépszerűbbnek az óvodapedagógia szak számít, amely minden évben bekerül a legkedveltebb képzések top tízes listájába.

A fenti kutatás szerint diplomaszerzés után a legtöbben általános iskolai tanítóként, tanárként, középiskolai tanárként, óvónőként, zenetanárként, gyógypedagógusként, illetve csecsemő- és kisgyermeknevelőként helyezkednek el, de van, akiből végül bolti eladó vagy ügyintéző lesz. A köznevelésben összesen 170 ezren végeznek oktató-nevelő munkát, 150 ezren főállásban.