Iskolai demokrácia, a demokrácia iskolája

Van hova fejlődni a tanulói érdekérvényesítés terén, egy friss felmérés ugyanis rámutatott, hogy a diákönkormányzatok többsége még ma is legfeljebb szabadidős programokat szervez, ahelyett, hogy valódi alakítója lenne az iskolai közéletnek. A tanulók nagy része ráadásul alig ismeri, és szinte semmilyen üggyel nem keresi fel a diák­képviseletet. Sőt a többség nem is igényel beleszólást az iskolai szabályok alakításába. Az új NAT által életre hívott állampolgári ismeretek tantárgy érdemben javíthat a helyzeten, hiszen ezen az órán sokat tanulnak majd a társadalmi felelősségvállalásról, az önkormányzatiság és a demokrácia jelentőségéről.

Sokat kell még tanulniuk az érdekérvényesítésről Fotó: MTI/Balázs Attila

Hiánypótló a közoktatásban az állampolgári ismeretek önálló tantárgyként való megjelenése. A módosított Nemzeti alaptanterv (NAT) szerint a 8. és a 12. évfolyamon bevezetendő tárgy olyan területeken fejleszti a diákok képességeit, amelyekben bizony van még elmaradás. A jövőben nagyobb hangsúlyt kap az iskolai nevelésben az aktív állampolgárságra való felkészítés, a tanulók megismerkednek a társadalmi felelősségvállalás fontosságával, a törvényalkotás menetével, az önkormányzatok működésével, az igazságszolgáltatási rendszerrel, a közteherviselés szabályaival, de terítékre kerül a mindennapi ügyintézés és a tudatos vásárlás témája is.

Mindez azért is üdvös, mert egy friss tanulmány rámutatott, hogy jelenleg az iskolai keretek között korántsem működik tökéletesen a demokráciára nevelés. A diákok legalábbis nem élnek elég hatékonyan a lehetőségeikkel. Kalocsai Janka és Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet munkatársainak közös tanulmánya a tanárok és diákok saját iskolájukról alkotott véleményét mutatja be, csaknem kilencszáz tanuló, 118 pedagógus és 69 igazgató megkérdezésével.

Kinek az érdeke?

A felmérésből kiderült, hogy a válaszadó diákok közel harmada egyáltalán nem, negyede pedig csak látásból ismeri önkormányzati vezetőjét, és 85 százalékuk még sosem kereste fel a diák­önkormányzatot (DÖK) semmilyen üggyel, problémával. A diákok harmada nem is tudja, milyen feladatokat lát el a DÖK az intézményben. A tanulók öt százaléka szerint nem is működik az iskolában a diákok érdekeit védő szervezet.

Érdekes az is, hogy míg az igazgatók szerint a diák-tisztségviselők mögött szinte kizárólag a tanulók szabad döntései és szavazatai állnak, a fiatalok kétharmada mégis úgy gondolja, hogy a DÖK-képviselők sokkal inkább az osztályfőnökök és igazgatók kiválasztottjai. A felmérés szerint a diákok elméletben tudják, hogy milyennek kellene lennie a valódi képviseletnek, ám a gyakorlatban egysze­rűen csak tudomásul veszik a szervezet formális működését. Elfogadják, hogy a DÖK főleg a szabadidőt szervező szerepet lát el, és nem várják el, hogy az egész iskolai közélet alakításának meghatározó szereplője legyen. – Így viszont nem tapasztalhatják meg a döntésekhez kapcsolódó személyes felelősséget, a tanulói együttműködésben rejlő előnyöket, a komplex problémák összetettségét, illetve az eltérő érdekű felek konfliktusának az érdekegyeztetés módszereivel való kompromisszumos megoldását, pedig ezek lehetnének a gyakorlatban a demokráciára nevelés valódi tartópillérei – húzza alá a tanulmány.

Sokat kell még tanulniuk az érdekérvényesítésről
Fotó: MTI/Balázs Attila

Politikáról egy szót se

Furcsa, de a tanulók többsége a tanárokra bízná az iskola működési szabályainak kialakítását vagy az órák tartalmainak, módszereinek megválasztását. Lényegében elfogadják, hogy ez nem az ő asztaluk, és nem is nagyon kívánnak harcolni az érdekeikért. Sokat elárul, hogy a diákok több mint negyven százaléka válaszolni sem tudott azokra a kérdésekre, amelyek arra vonatkoztak, hogy az iskolának hozzá kell-e járulnia az állampolgári felelősségre neveléshez. S hogy mindez miként valósulhatna meg, arra még az érdemben válaszolók négytizede is azt jelölte be: nem tudom.

Nem újdonság, de a magyar tizenéveseket a politika sem izgatja: 64 százalékuk egyáltalán nem, vagy inkább nem érdeklődik a politika iránt. Saját bevallásuk szerint jellemzően nem is értik meg a közéleti témákat. A válaszadók több mint hatvan százaléka azt mondta, nincs semmilyen mondanivalója, ha politikai kérdések merülnek fel.

Javulást hozhat az új NAT

Az iskolai demokrácia legfőbb akadálya egyébként az igazgatók szerint az, hogy a tanárok nem elég nyitottak, befogadóak, és nehezen fogadják el a diákok véleményét. A diákok pedig közömbösek, érdektelenek, nincs mintájuk a helyes véleményalkotásra. Az igazgatók szerint mind a két félnek rengeteget kell még tanulnia e téren. A pedagógusok az időhiányt és a leterheltséget nevezték meg a legfőbb gátnak.

A tanulmány leszögezi, hogy a demokráciával kapcsolatos ismeretek tanórai közvetítése önmagában nem elegendő ahhoz, hogy a diákok demokratikusan gondolkodó állampolgárokká váljanak. Kiemelt elvárás a biztonságos, diákbarát osztálytermi közeg létrehozása is, ahol a tanulók szabadon kifejthetik véleményüket, megoszthatják nézőpontjukat, részt vehetnek a működési szabályok kialakításában és betartásában – hangsúlyozták a szakértők, hozzátéve: szükséges a gyermekközpontú szemlélet, a demokratikus óravezetés, a kritikai gondolkodást erősítő pedagógiai gyakorlat, és a tanárok tantárgyakon átívelő együttműködése is. Mindezeket egyébként az új NAT is célként, illetve elvárásként fogalmazza meg, a szabályozás így néhány éven belül fordulatot hozhat a tanulói aktivitás terén.