Iskolai demokrácia, a demokrácia iskolája

Van hova fejlődni a tanulói érdekérvényesítés terén, egy friss felmérés ugyanis rámutatott, hogy a diákönkormányzatok többsége még ma is legfeljebb szabadidős programokat szervez, ahelyett, hogy valódi alakítója lenne az iskolai közéletnek. A tanulók nagy része ráadásul alig ismeri, és szinte semmilyen üggyel nem keresi fel a diák­képviseletet. Sőt a többség nem is igényel beleszólást az iskolai szabályok alakításába. Az új NAT által életre hívott állampolgári ismeretek tantárgy érdemben javíthat a helyzeten, hiszen ezen az órán sokat tanulnak majd a társadalmi felelősségvállalásról, az önkormányzatiság és a demokrácia jelentőségéről.

Sokat kell még tanulniuk az érdekérvényesítésről Fotó: MTI/Balázs Attila

Sokat kell még tanulniuk az érdekérvényesítésről
Fotó: MTI/Balázs Attila

Politikáról egy szót se

Furcsa, de a tanulók többsége a tanárokra bízná az iskola működési szabályainak kialakítását vagy az órák tartalmainak, módszereinek megválasztását. Lényegében elfogadják, hogy ez nem az ő asztaluk, és nem is nagyon kívánnak harcolni az érdekeikért. Sokat elárul, hogy a diákok több mint negyven százaléka válaszolni sem tudott azokra a kérdésekre, amelyek arra vonatkoztak, hogy az iskolának hozzá kell-e járulnia az állampolgári felelősségre neveléshez. S hogy mindez miként valósulhatna meg, arra még az érdemben válaszolók négytizede is azt jelölte be: nem tudom.

Nem újdonság, de a magyar tizenéveseket a politika sem izgatja: 64 százalékuk egyáltalán nem, vagy inkább nem érdeklődik a politika iránt. Saját bevallásuk szerint jellemzően nem is értik meg a közéleti témákat. A válaszadók több mint hatvan százaléka azt mondta, nincs semmilyen mondanivalója, ha politikai kérdések merülnek fel.

Javulást hozhat az új NAT

Az iskolai demokrácia legfőbb akadálya egyébként az igazgatók szerint az, hogy a tanárok nem elég nyitottak, befogadóak, és nehezen fogadják el a diákok véleményét. A diákok pedig közömbösek, érdektelenek, nincs mintájuk a helyes véleményalkotásra. Az igazgatók szerint mind a két félnek rengeteget kell még tanulnia e téren. A pedagógusok az időhiányt és a leterheltséget nevezték meg a legfőbb gátnak.

A tanulmány leszögezi, hogy a demokráciával kapcsolatos ismeretek tanórai közvetítése önmagában nem elegendő ahhoz, hogy a diákok demokratikusan gondolkodó állampolgárokká váljanak. Kiemelt elvárás a biztonságos, diákbarát osztálytermi közeg létrehozása is, ahol a tanulók szabadon kifejthetik véleményüket, megoszthatják nézőpontjukat, részt vehetnek a működési szabályok kialakításában és betartásában – hangsúlyozták a szakértők, hozzátéve: szükséges a gyermekközpontú szemlélet, a demokratikus óravezetés, a kritikai gondolkodást erősítő pedagógiai gyakorlat, és a tanárok tantárgyakon átívelő együttműködése is. Mindezeket egyébként az új NAT is célként, illetve elvárásként fogalmazza meg, a szabályozás így néhány éven belül fordulatot hozhat a tanulói aktivitás terén.