Járványkor is termeljük a szemetet

A koronavírus-járvány ellenére is kapnak újabb és újabb bejelentéseket illegális szemétlerakókról a hulladékvadász aktivisták, akik tevékenységük egy részét az online térbe helyezték át. Míg a Városligetből és Soroksárról újabb szemét- és sitthalmokról érkeztek bejelentések, addig a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. szerint a budapesti lakosság hulladéktermelési szokásai a vírushelyzet ellenére sem változtak meg. A fővárosi cégnél vizsgálják a lehetőségeket a március végétől szüneteltetett lomtalanítások pótlására. A lakosság jelenleg az újranyitott hulladékudvarokban rakhatja le a fölöslegessé vált dolgait.

Gödöllő szeméttelep szelektív szemét Fotó: Éberling András

– A környezetünk megóvásával foglalkozó és a hulladékvadász mozgalmat üzemeltető szervezetünk, a JÖN Alapítvány működése a koronavírus-járvány ellenére sem állt le, igaz, részben átalakult – közölte lapunk megkeresésére Szebenyi Péter, a Hulladékvadász.hu oldalt működtető alapítvány kuratóriumi elnöke. A környezetmérnök kiemelte, hogy a világjárvány miatt minden szemétszedő önkéntest felszólítottak arra, hogy maradjanak otthon, hiszen a szemét megvár, az egészség viszont mindennél fontosabb. A környezetbarát életmód népszerűsítésére elindították a Zöldülj otthon, hogy ne a penész egyen meg! című edukációs kampányt a járvány idejére. A karanténban otthon töltött tengernyi idő hasznos eltöltésére a lakosságot energiatudatosság (klímavédelem), hulladékmentesség, kertészkedés (önfenntartás) témákban rendszeresen tudásanyagokkal látják el a közösségi csoportjaikban, online felületeiken és a publikációikban. Ezeken felül online előadásokat is tartanak az érdeklődőknek.

Újabb illegális lerakók

Szebenyi Péter hangsúlyozta, a járvány kitörésekor közzétett felszólítás ellenére sem szűntek meg a bejelentések. A munkába igyekvő vagy egyénileg sportoló, kiránduló emberek rendszeresen küldik a bejelentéseiket, amelyek a hulladékvadászok megújult rendszerében (https://zeewa.io/hu/projektek) követhetők. – Az új rendszerünkben az illegális hulladéklerakások eltakarítására is van megoldás, amihez közösségi finanszírozáson keresztül lehet adományokat gyűjteni. Az átláthatóság érdekében a világon elsőként a JÖN Alapítvány alkalmazza a blokklánc-technológiát az adományok nyomon követése és az átláthatóság érdekében. Emellett minden szemétszedő önkéntest úgynevezett Zeewa token formájában jutalmaz a rendszer, amit akár pénzre is beválthat. Ez az a virtuális fizetőeszköz, amit nem nagy teljesítményű számítógépekkel, hanem szemetet szedve lehet bányászni – emelte ki Szebenyi Péter.

A környezetmérnök rámutatott arra, hogy a járvány miatt összességében kevesebb bejelentés érkezik hozzájuk, aminek az lehet az oka, hogy többen otthon vannak karanténban. Ennek ellenére nincs nap, hogy ne érkezzen jelzés egy-egy újabb illegális szemétlerakóról. A bejelentéseket minden esetben átnézik, és jóváhagyás után továbbítják az illetékes önkormányzathoz. Szebenyi Péter több sajnálatos esetre is felhívta a figyelmet, így például arra, hogy a ligetvédők sátortábora helyén ma hajléktalantelep és illegális hulladékhegyek rombolják a környezetet Budapest egyik legfrekventáltabb helyszínén, a Városligetben. Kaptak bejelentést arról is, hogy laboratóriumi vegyszerek hevernek Kecskemét határában, az anyagok között ráadásul emberre, természetre súlyosan káros, rákkeltő anyagok is találhatók. Az ilyen vegyszereket valószínűleg azért vitték ki a természetbe, mert ezeknek az agyagoknak a leadása, semlegesítése komoly költségeket jelentene a tulajdonosoknak, akik így a számukra egyszerűbb, de törvénytelen utat választják arra, hogy megszabaduljanak a hulladéktól. Szebenyi Péter kitért arra is, hogy egy olyan esettel is találkoztak, amely vérlázító. – Egy arcátlan szemetelő Soroksáron egyszerűen a külterületi úton, a Ráckevei-Duna mellé egy földútra tette le teherautónyi szemetét. Ezzel nemcsak a környezet károsította, de még a forgalmat is akadályozta. Erről, csakúgy, mint az összes többi hasonló esetről, megtettük a bejelentést az illetékes önkormányzatnak – fogalmazott a környezetmérnök, aki szerint ez az eset is azt bizonyítja, hogy sokakat a járvány sem tart vissza a törvénytelen hulladéklerakástól, ami ellen tovább küzdenek.

Változatlan szokások

– Társaságunk egyelőre még nem tapasztalta, hogy számottevően megváltozott volna a budapesti lakosság hulladéktermelési szokása, így nagyságrendileg a keletkező hulladék mennyisége és összetétele sem változott a járványhelyzet óta – tájékoztatott a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF). Mint írták, egy átlagos élelmiszer útja a hulladékká válásig is egy-két hét, így egyelőre hosszabb távon érvényesülő, érdemi változást még nem lehetne kimutatni. – Alapvetően negyedévente végzünk részletes, akkreditált hulladékösszetétel-vizsgálatot, viszont társaságunk is kiemelten kezeli munkatársai egészségének védelmét, így jelen helyzetben nem végzünk hulladékanalízises vizsgálatokat – közölték.

Az FKF kérdésünkre arra is kitért, hogy a járványügyi helyzet miatt március 27-től további intézkedésig elhalasztották a fővárosi lomtalanítást. – A jogszabályi kötelezettség miatt korábban meghirdetett és az akkor folyamatban levő lomtalanítást természetesen lebonyolítottuk. A járvány lezárulását követően társaságunk vizsgálni fogja a pótlásra vonatkozó lehetőségeket. A szolgáltatás újraindításáról természetesen tájékoztatni fogjuk a lakosságot. Addig kérjük a budapestiek szíves türelmét és megértését – olvasható az FKF tájékoztatásában.

Megnyitott udvarok

Az FKF egy hete újra megnyitotta négy hulladékudvarát kizárólag a budapesti lakosság előtt. A kommunális szolgáltató arra kéri a fővárosiakat, hogy amennyiben lehetséges, használják továbbra is a szelektív hulladékgyűjtő szigeteket, és a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtést. A hulladékudvarok szolgáltatásait kizárólag budapesti lakcímkártyával, továbbá utolsó időszaki hulladékszállítási díjbefizetést igazoló csekkszelvény vagy átutalási igazolás, társasházi lakos esetében közös képviselői igazolás bemutatását követően, hulladékfajtánként meghatározott napi és éves limitig lehet díjmentesen igénybe venni. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a hulladékudvarok látogatásának feltétele védőmaszk, védőkesztyű viselése, illetve a személyek közötti másfél méteres távolság mindenkori megtartása. A négy helyszínen lom, sitt, zöld hulladék, gumiabroncs jelenleg nem adható le, a zöld- és kommunális hulladékgyűjtő zsákok értékesítése is szünetel. A cég közleményében kihangsúlyozza, hogy gazdasági társaságokat jelenleg nem áll módjukban kiszolgálni.

Betiltanák az avarégetést

A nyílt téri avar- és kertihulladék-égetés teljes körű, időbeli hatály nélküli, az ország egész területére vonatkozó betiltását jelentő kormányjavaslat vitáját kezdi meg ma az Országgyűlés. A Nagy István agrárminiszter jegyezte környezetvédelmi módosítócsomag elfogadásával megszűnne a helyhatósági képviselő-testületek azon joga, hogy a most is hatályos tilalom alól felmentést adjanak. Lukács András, a Levegő Munkacsoport (LMCS) elnöke, illetve a Greenpeace Magyarország környezetvédelmi szervezet üdvözölte az avarégetés általános tilalmának tervezett bevezetését. A módosítócsomag kapcsán Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnöke is egyetértését fejezte ki, hogy a jelenlegi, a felső légúti betegségek miatt kockázatos időszakra általános korlátozást vezessenek be, de nehezményezné, ha a módosítás alapján a jövőben soha senki semmilyen módon nem égethetné el az elhullott növényeket, akár egy erdőtisztítás során. Olvasóinkat megosztja a kérdés, ugyanis számos érv szól amellett, hogy a kártevőktől fertőzött, főleg nehezen komposztálható dió- illetve más beteg növényektől származó zöldhulladékot ne komposztálják, illetve szállítsák, növelve a még nagyobb fertőzésveszélyt, hanem helyben megsemmisítsék.

Fotó: Dunántúli Napló/Löffler Péter

A jelenlegi szabályok szerint csak ott szabad kerti hulladékot égetni, ahol azt önkormányzati rendelet engedi. A helyhatóságok általában a hét egy adott napját, és meghatározott időtartamot jelölnek ki az égetésre. A rendeletek jellemzően azt is tartalmazzák, hogy tűzgyújtási tilalom idején tilos az égetés a külterületi ingatlanokon fekvő erdőkben és fásításokban, valamint azok kétszáz méteres körzetében, ideértve a tűzrakóhelyeket, a vasút és közút menti fásításokat, valamint a parlag- és gazégetést is. Jelenleg a magyar települések 91 százalékán, 2188 településen szabad kerti hulladékot égetni, Budapest egész területén tilos. (B. G.)