A Kúria 2018-as célkitűzései maradéktalanul teljesültek

A magyar sport napjára, valamint a jászkun önmegváltásra is megemlékeztek a képviselők az Országgyűlés szerdai ülésének kezdetén, majd áttértek a Kúria 2018-as tevékenységéről szóló beszámolóra.

Folytatták a Ptk.-val kapcsolatos jogértelmezést például a közös tulajdon megszüntetésével összefüggésben, de fontos lépéseket tettek a civil szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos jogalkalmazási problémák feltárásában is.

A devizahiteleket érintő idei uniós döntés megerősítette a Kúria gyakorlatát – mondta.

A legerőteljesebb jogegységi tevékenységet 2018-ban a Büntető Kollégium fejtette ki – ismertette –, amely a többi között a gyermekpornográfia halmazati kérdéseiről vagy a házi őrizet részleges feloldásával összefüggésben hozott határozatot.

Szólt arról is, hogy 2018-ban – választási év lévén – számos választással kapcsolatos eljárást folytatott a Közigazgatási Kollégium. Gördülékenynek nevezte az Önkormányzati Tanács tevékenységét, amelynek legfontosabb döntései a telekadó, építményadó tárgyában születtek, de a közterület-használat engedélyezési gyakorlatát is vizsgálta.

A Kúria 2018-as célkitűzései maradéktalanul teljesültek

Az Igazságügyi Bizottság elnöke, Vejkey Imre (KDNP) elmondta: a bizottság még tavaly novemberben tárgyalta meg a Kúria elnökének beszámolóját, a vitában pedig megállapította, hogy a Kúria 2018-ra megfogalmazott szakmai célkitűzései maradéktalanul teljesültek, ennek alapján a testület egyhangúlag támogatta beszámolót.

Kiemelte: 2018-ban kezdődött az új büntető és polgári eljárási kódexek, valamint a közigazgatási perrendtartásról és a közigazgatási bíráskodásról szóló törvény alkalmazása a bírósági munkában, ami számos kihívást fogalmazott meg a bírósági irányító szervezet számára, az új jogegységi határozatokkal és a joggyakorlat-elemző csoport munkájával kapcsolatban.

Kovács Zoltán: A Kúria magas színvonalon végezte feladatait

A Fidesz vezérszónoka arról beszélt: Magyarország legfelsőbb bírói fóruma, a Kúria számos figyelemre méltó szakmai cél elérését tűzte ki 2018-ban. Ezen célok közé sorolta az egységes és magas szintű ítélkezési gyakorlat biztosítását az új jogegységi eszközökben rejlő lehetőségek kiaknázásával, a Kúria jogegységi aktusainak felülvizsgálatát, új Polgári Perrendtartás és az új Polgári Törvénykönyv alkalmazása során felmerülő jogértelmezési kérdések vizsgálatát, a civil szervetek nyilvántartásával kapcsolatos jogalkalmazási problémák feltárását, a gyakornoki program folytatását, a főtanácsadói rendszer kiépítését, és a Kúria visszatérésének lehetőségét a régi igazságügyi palotába.

Úgy értékelt: a Kúria magas színvonalon, hatékonyan végezte feladatait, erősítve ezzel a társadalom igazságszolgáltatásba vetett bizalmát. Hozzátette: a Kúria nemcsak legfelsőbb ítélkezési feladatait gyakorolja, hanem intézményként a magyar jogi tradíció megteremtője is. Jelezte: a Fidesz képviselőcsoportja támogatja a beszámoló elfogadását.

Varga-Damm Andrea, a Jobbik képviselője a devizahitelesek ügyét emelte ki, arra kérve a Kúria elnökét, hogy amíg az utolsó szerződés érvényben van, vagy a végrehajtások nem fejeződtek be, ne tegyék félre ezt kérdést.

Az MSZP a választási ügyekkel kapcsolatban fogalmazta meg javaslatait a beszámoló vitájában. Varga László úgy értékelt, a Kúria a választási ügyekben színvonalas jogorvoslati tevékenységet folytat, nemcsak a választási bizottságok, de sok esetben az Alkotmánybíróság határozatainál is megalapozottabb ítéleteket hoz. A Kúria korábbi gyakorlatának felülvizsgálatát, illetve állásfoglalás kiadását szorgalmazta az ügyben, hogy a bíróságok jelenleg rendkívül szűk körben fogadják el az érintettséget választási ügyekben. Kitért arra, hogy nagy szükség lenne a választási gyűlések bejelentésével kapcsolatos, az ország egyes részein „drasztikusan” eltérő joggyakorlat egységesítésére.

Sebián-Petrovszki László (DK) értékelése szerint sikeres volt a 2018-as év két fő ügyének megoldása, a polgári perrendtartási és a büntetőeljárási kódexek gyakorlatba ültetése. Előremutató jó megoldásnak tartotta a joggyakorlat-elemző csoportokat, ugyanakkor hiányolta, hogy ezek a csoportok nem foglalkoznak a családon belüli erőszakkal, a gyűlölet-bűncselekményekkel, a kirekesztéssel, a diszkriminációval, valamint az állatkínzással kapcsolatos ügyekkel.

Az ellenzéki politikus kitért arra, hogy szerintük nincs rendben az, hogy az Állami Számvevőszék jelentései nem peresíthetőek, közben pedig jogkövetkezményei vannak azoknak.