23°C Jácint 2022. augusztus 17. 
A Magyar Athletikai Club 145 évvel ezelőtt tartotta első szabadtéri versenyét – kezdte megemlékező beszédét a magyar sport napján Jakab István levezető elnök.
A trianoni békediktátum idei századik évfordulója kapcsán azon magyar sportolókról is megemlékezett, akik a határainkon túl értek el sikereke, így erősítve a nemzeti összetartozást.
A Ház ugyancsak megemlékezett a jászkun önmegváltás napjára. A jászok és a kunok a XIII. században érkeztek hazánkba – ismertette Jakab István –, 275 éve pedig Mária Terézia május 6-án engedélyezte számukra a régi szabadságuk, kiváltságaik visszaváltását, amelyeket a török uralom alatt veszítettek el.
Az új szabályok alkalmazásának éve volt a 2018-as a Kúria életében – mondta beszámolójában Darák Péter elnök. Ekkor lépett hatályba az új Polgári (Ptk.) és a Büntető Törvénykönyv (Btk.), valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló új Eljárási kódex. Az elnök hangsúlyozta: nemcsak alkalmazásukra készült fel az intézmény, de már azok kodifikációjában is részt vett.
A Kúria 2018-ban kezdte meg egy új jogintézmény, a felülvizsgálati eljárás engedélyezése egységes gyakorlatának kialakítását is, és segítséget nyújtott az elsőfokú bíróságoknak is az alkalmazási problémák megoldásában, előbb konzultációs testületek által, majd joggyakorlat-elemző csoportokon keresztül.
Darák Péter a jelentős események között említette a közigazgatási bíráskodás szervezeti reformjának jogszabályba ültetését, hozzátéve: a reform végül lekerült a napirendről, a közigazgatási felsőbírósági feladatokat továbbra is a Kúria látja el.
A legfontosabb változásnak az elnök a megengedhetőségi eljárás bevezetését nevezte. Mint mondta, végre a Kúria maga döntheti el, mely ügyeket tart az ítélkezési gyakorlat egysége szempontjából olyan fontosnak, hogy azokat érdemben elbírálja. Ez évtizedekre határozza meg a Kúria leterheltségét és gyakorlatát – mutatott rá.
Az elnök beszámolt a nyolc joggyakorlat-elemző csoport működéséről is, a többi között az országos büntetéskiszabási gyakorlat, a kötelező pszichiátriai gyógykezelés elrendelésének gyakorlata vagy a munkaviszonyhoz kapcsolódó megállapodások elemzéséről.
Folytatták a Ptk.-val kapcsolatos jogértelmezést például a közös tulajdon megszüntetésével összefüggésben, de fontos lépéseket tettek a civil szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos jogalkalmazási problémák feltárásában is.
A devizahiteleket érintő idei uniós döntés megerősítette a Kúria gyakorlatát – mondta.
A legerőteljesebb jogegységi tevékenységet 2018-ban a Büntető Kollégium fejtette ki – ismertette –, amely a többi között a gyermekpornográfia halmazati kérdéseiről vagy a házi őrizet részleges feloldásával összefüggésben hozott határozatot.
Szólt arról is, hogy 2018-ban – választási év lévén – számos választással kapcsolatos eljárást folytatott a Közigazgatási Kollégium. Gördülékenynek nevezte az Önkormányzati Tanács tevékenységét, amelynek legfontosabb döntései a telekadó, építményadó tárgyában születtek, de a közterület-használat engedélyezési gyakorlatát is vizsgálta.
Az Igazságügyi Bizottság elnöke, Vejkey Imre (KDNP) elmondta: a bizottság még tavaly novemberben tárgyalta meg a Kúria elnökének beszámolóját, a vitában pedig megállapította, hogy a Kúria 2018-ra megfogalmazott szakmai célkitűzései maradéktalanul teljesültek, ennek alapján a testület egyhangúlag támogatta beszámolót.
Kiemelte: 2018-ban kezdődött az új büntető és polgári eljárási kódexek, valamint a közigazgatási perrendtartásról és a közigazgatási bíráskodásról szóló törvény alkalmazása a bírósági munkában, ami számos kihívást fogalmazott meg a bírósági irányító szervezet számára, az új jogegységi határozatokkal és a joggyakorlat-elemző csoport munkájával kapcsolatban.
A Fidesz vezérszónoka arról beszélt: Magyarország legfelsőbb bírói fóruma, a Kúria számos figyelemre méltó szakmai cél elérését tűzte ki 2018-ban. Ezen célok közé sorolta az egységes és magas szintű ítélkezési gyakorlat biztosítását az új jogegységi eszközökben rejlő lehetőségek kiaknázásával, a Kúria jogegységi aktusainak felülvizsgálatát, új Polgári Perrendtartás és az új Polgári Törvénykönyv alkalmazása során felmerülő jogértelmezési kérdések vizsgálatát, a civil szervetek nyilvántartásával kapcsolatos jogalkalmazási problémák feltárását, a gyakornoki program folytatását, a főtanácsadói rendszer kiépítését, és a Kúria visszatérésének lehetőségét a régi igazságügyi palotába.
Úgy értékelt: a Kúria magas színvonalon, hatékonyan végezte feladatait, erősítve ezzel a társadalom igazságszolgáltatásba vetett bizalmát. Hozzátette: a Kúria nemcsak legfelsőbb ítélkezési feladatait gyakorolja, hanem intézményként a magyar jogi tradíció megteremtője is. Jelezte: a Fidesz képviselőcsoportja támogatja a beszámoló elfogadását.
Varga-Damm Andrea, a Jobbik képviselője a devizahitelesek ügyét emelte ki, arra kérve a Kúria elnökét, hogy amíg az utolsó szerződés érvényben van, vagy a végrehajtások nem fejeződtek be, ne tegyék félre ezt kérdést.
Az MSZP a választási ügyekkel kapcsolatban fogalmazta meg javaslatait a beszámoló vitájában. Varga László úgy értékelt, a Kúria a választási ügyekben színvonalas jogorvoslati tevékenységet folytat, nemcsak a választási bizottságok, de sok esetben az Alkotmánybíróság határozatainál is megalapozottabb ítéleteket hoz. A Kúria korábbi gyakorlatának felülvizsgálatát, illetve állásfoglalás kiadását szorgalmazta az ügyben, hogy a bíróságok jelenleg rendkívül szűk körben fogadják el az érintettséget választási ügyekben. Kitért arra, hogy nagy szükség lenne a választási gyűlések bejelentésével kapcsolatos, az ország egyes részein „drasztikusan” eltérő joggyakorlat egységesítésére.
Sebián-Petrovszki László (DK) értékelése szerint sikeres volt a 2018-as év két fő ügyének megoldása, a polgári perrendtartási és a büntetőeljárási kódexek gyakorlatba ültetése. Előremutató jó megoldásnak tartotta a joggyakorlat-elemző csoportokat, ugyanakkor hiányolta, hogy ezek a csoportok nem foglalkoznak a családon belüli erőszakkal, a gyűlölet-bűncselekményekkel, a kirekesztéssel, a diszkriminációval, valamint az állatkínzással kapcsolatos ügyekkel.
Az ellenzéki politikus kitért arra, hogy szerintük nincs rendben az, hogy az Állami Számvevőszék jelentései nem peresíthetőek, közben pedig jogkövetkezményei vannak azoknak.
