időjárás 23°C Jácint 2022. augusztus 17.
logo

A Kúria 2018-as célkitűzései maradéktalanul teljesültek

Forrás: MTI
2020.05.06. 12:28

A magyar sport napjára, valamint a jászkun önmegváltásra is megemlékeztek a képviselők az Országgyűlés szerdai ülésének kezdetén, majd áttértek a Kúria 2018-as tevékenységéről szóló beszámolóra.

A Magyar Athletikai Club 145 évvel ezelőtt tartotta első szabadtéri versenyét – kezdte megemlékező beszédét a magyar sport napján Jakab István levezető elnök.

A trianoni békediktátum idei századik évfordulója kapcsán azon magyar sportolókról is megemlékezett, akik a határainkon túl értek el sikereke, így erősítve a nemzeti összetartozást.

A Ház ugyancsak megemlékezett a jászkun önmegváltás napjára. A jászok és a kunok a XIII. században érkeztek hazánkba – ismertette Jakab István –, 275 éve pedig Mária Terézia május 6-án engedélyezte számukra a régi szabadságuk, kiváltságaik visszaváltását, amelyeket a török uralom alatt veszítettek el.

Az új szabályok alkalmazásának éve volt a 2018-as

Az új szabályok alkalmazásának éve volt a 2018-as a Kúria életében – mondta beszámolójában Darák Péter elnök. Ekkor lépett hatályba az új Polgári (Ptk.) és a Büntető Törvénykönyv (Btk.), valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló új Eljárási kódex. Az elnök hangsúlyozta: nemcsak alkalmazásukra készült fel az intézmény, de már azok kodifikációjában is részt vett.

A Kúria 2018-ban kezdte meg egy új jogintézmény, a felülvizsgálati eljárás engedélyezése egységes gyakorlatának kialakítását is, és segítséget nyújtott az elsőfokú bíróságoknak is az alkalmazási problémák megoldásában, előbb konzultációs testületek által, majd joggyakorlat-elemző csoportokon keresztül.

Darák Péter a jelentős események között említette a közigazgatási bíráskodás szervezeti reformjának jogszabályba ültetését, hozzátéve: a reform végül lekerült a napirendről, a közigazgatási felsőbírósági feladatokat továbbra is a Kúria látja el.

A legfontosabb változásnak az elnök a megengedhetőségi eljárás bevezetését nevezte. Mint mondta, végre a Kúria maga döntheti el, mely ügyeket tart az ítélkezési gyakorlat egysége szempontjából olyan fontosnak, hogy azokat érdemben elbírálja. Ez évtizedekre határozza meg a Kúria leterheltségét és gyakorlatát – mutatott rá.

Az elnök beszámolt a nyolc joggyakorlat-elemző csoport működéséről is, a többi között az országos büntetéskiszabási gyakorlat, a kötelező pszichiátriai gyógykezelés elrendelésének gyakorlata vagy a munkaviszonyhoz kapcsolódó megállapodások elemzéséről.

Folytatták a Ptk.-val kapcsolatos jogértelmezést például a közös tulajdon megszüntetésével összefüggésben, de fontos lépéseket tettek a civil szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos jogalkalmazási problémák feltárásában is.

A devizahiteleket érintő idei uniós döntés megerősítette a Kúria gyakorlatát – mondta.

A legerőteljesebb jogegységi tevékenységet 2018-ban a Büntető Kollégium fejtette ki – ismertette –, amely a többi között a gyermekpornográfia halmazati kérdéseiről vagy a házi őrizet részleges feloldásával összefüggésben hozott határozatot.

Szólt arról is, hogy 2018-ban – választási év lévén – számos választással kapcsolatos eljárást folytatott a Közigazgatási Kollégium. Gördülékenynek nevezte az Önkormányzati Tanács tevékenységét, amelynek legfontosabb döntései a telekadó, építményadó tárgyában születtek, de a közterület-használat engedélyezési gyakorlatát is vizsgálta.

A Kúria 2018-as célkitűzései maradéktalanul teljesültek

Az Igazságügyi Bizottság elnöke, Vejkey Imre (KDNP) elmondta: a bizottság még tavaly novemberben tárgyalta meg a Kúria elnökének beszámolóját, a vitában pedig megállapította, hogy a Kúria 2018-ra megfogalmazott szakmai célkitűzései maradéktalanul teljesültek, ennek alapján a testület egyhangúlag támogatta beszámolót.

Kiemelte: 2018-ban kezdődött az új büntető és polgári eljárási kódexek, valamint a közigazgatási perrendtartásról és a közigazgatási bíráskodásról szóló törvény alkalmazása a bírósági munkában, ami számos kihívást fogalmazott meg a bírósági irányító szervezet számára, az új jogegységi határozatokkal és a joggyakorlat-elemző csoport munkájával kapcsolatban.

Kovács Zoltán: A Kúria magas színvonalon végezte feladatait

A Fidesz vezérszónoka arról beszélt: Magyarország legfelsőbb bírói fóruma, a Kúria számos figyelemre méltó szakmai cél elérését tűzte ki 2018-ban. Ezen célok közé sorolta az egységes és magas szintű ítélkezési gyakorlat biztosítását az új jogegységi eszközökben rejlő lehetőségek kiaknázásával, a Kúria jogegységi aktusainak felülvizsgálatát, új Polgári Perrendtartás és az új Polgári Törvénykönyv alkalmazása során felmerülő jogértelmezési kérdések vizsgálatát, a civil szervetek nyilvántartásával kapcsolatos jogalkalmazási problémák feltárását, a gyakornoki program folytatását, a főtanácsadói rendszer kiépítését, és a Kúria visszatérésének lehetőségét a régi igazságügyi palotába.

Úgy értékelt: a Kúria magas színvonalon, hatékonyan végezte feladatait, erősítve ezzel a társadalom igazságszolgáltatásba vetett bizalmát. Hozzátette: a Kúria nemcsak legfelsőbb ítélkezési feladatait gyakorolja, hanem intézményként a magyar jogi tradíció megteremtője is. Jelezte: a Fidesz képviselőcsoportja támogatja a beszámoló elfogadását.

Varga-Damm Andrea, a Jobbik képviselője a devizahitelesek ügyét emelte ki, arra kérve a Kúria elnökét, hogy amíg az utolsó szerződés érvényben van, vagy a végrehajtások nem fejeződtek be, ne tegyék félre ezt kérdést.

Az MSZP a választási ügyekkel kapcsolatban fogalmazta meg javaslatait a beszámoló vitájában. Varga László úgy értékelt, a Kúria a választási ügyekben színvonalas jogorvoslati tevékenységet folytat, nemcsak a választási bizottságok, de sok esetben az Alkotmánybíróság határozatainál is megalapozottabb ítéleteket hoz. A Kúria korábbi gyakorlatának felülvizsgálatát, illetve állásfoglalás kiadását szorgalmazta az ügyben, hogy a bíróságok jelenleg rendkívül szűk körben fogadják el az érintettséget választási ügyekben. Kitért arra, hogy nagy szükség lenne a választási gyűlések bejelentésével kapcsolatos, az ország egyes részein „drasztikusan” eltérő joggyakorlat egységesítésére.

Sebián-Petrovszki László (DK) értékelése szerint sikeres volt a 2018-as év két fő ügyének megoldása, a polgári perrendtartási és a büntetőeljárási kódexek gyakorlatba ültetése. Előremutató jó megoldásnak tartotta a joggyakorlat-elemző csoportokat, ugyanakkor hiányolta, hogy ezek a csoportok nem foglalkoznak a családon belüli erőszakkal, a gyűlölet-bűncselekményekkel, a kirekesztéssel, a diszkriminációval, valamint az állatkínzással kapcsolatos ügyekkel.

Az ellenzéki politikus kitért arra, hogy szerintük nincs rendben az, hogy az Állami Számvevőszék jelentései nem peresíthetőek, közben pedig jogkövetkezményei vannak azoknak.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.