A legégetőbb kérdésre keresi a választ a Klímapolitikai Intézet

A klímaváltozás problémája a következő években várhatóan állandóan napirenden lesz, hiszen az egész világra kiterjedő folyamatok hatásait hazánk lakosai is közvetlenül fogják érzékelni. A hatások mérséklése, valamint az alkalmazkodás azonnali intézkedéseket kíván, ezért a Mathias Corvinus Collegium és a Századvég Alapítvány együttműködésével Klímapolitikai Intézet jött létre, amelynek legfőbb célja, hogy a döntéshozóknak fogódzót nyújtson, valamint, hogy a klímaváltozással kapcsolatos hiteles információkat eljuttassa a társadalomhoz.

A Kárpát-medencét is sújtó éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribb lehet az aszály Fotó: Éberling András

A Klímapolitikai Intézet, mint új szakmai műhely, egyik fontos célja, hogy otthont adjon a konzervatív zöldgondolkodásnak. Jóllehet az angolszász országokban ennek nagy hagyománya van, Magyarországon – történelmi okokból – a „zöld” sokáig egyúttal „balt” is jelentett. Pedig a generációk közötti felelősség hangsúlyozása, vagy éppen a természeti és kulturális értékek megőrzésének igénye valójában a konzervatív eszmevilághoz tartozik – hívta fel rá a figyelmet a Magyar Nemzetnek nyilatkozva Kerekes György környezetvédelmi szakjogász, az intézet szakmai igazgatója.

Kerekes György hozzátette: mivel a Mathias Corvinus Collegium szerint is a klímaváltozás, illetve az annak hatásaira való hatékony felkészülés lesz az elkövetkező évtizedek egyik meghatározó, folyamatosan napirenden lévő szakpolitikai kérdése, ezért hozták létre a Századvég Alapítvány támogatásával a Klímapolitikai Intézetet.

A klímaváltozás körébe tartozó, leginkább jellemző kihívások (mint amilyen például a Kiskunság elsivatagosodása) öt-hat minisztérium tíz szakterületének bevonásával válaszolhatók meg igazán, ennyiben tehát nem klasszikus szakpolitikáról beszélünk. Kerekes szerint ugyanakkor a különböző érveket ily módon összegyűjtő klímapolitikai műhely nagyobb eséllyel lesz képes minden területnek elfogadható, konkrét megoldásokat javasolni.

Kapaszkodó a döntéshozóknak

Az intézet kezdetben öt fő területre koncentrál. Elsősorban az energetika lesz fókuszban, hiszen a széndioxid-kibocsátástól kezdve egészen a megújuló energiaforrásokig, számos kiemelten fontos kérdéskör tartozik ide. A második kiemelt terület az agrárium; Magyarországon ez a szektor van leginkább veszélyben, ezzel együtt talán itt adódik a legtöbb lehetőség is a helyi cselekvésre és az alkalmazkodásra. Kiemelt figyelmet kap továbbá a természetvédelem ügye, mivel hazánkban szerencsére jócskán van még mit védeni. Ezután következik a hagyományos környezetvédelem, végül pedig az urbanisztika, az épített környezet védelme, amely a várostervezés és -üzemeltetés témáival foglalkozik majd.

– A működést kis, állandó létszámmal képzeljük el, kezdetben 3-4 munkatárssal, de széles körben szeretnénk bevonni a munkába olyan szakértőket, akiknek valamilyen, a klímaváltozással érintett területen nagy tapasztalatuk van, régebb óta foglalkoznak a hatások becslésével – mondta el az igazgató.

Kerekes György bízik benne, hogy az intézet az egymással párhuzamosan működő területekről összegyűjtött információk szintetizálása révén komoly segítséget nyújthat a kormányzatnak. A témával civilként foglalkozó társadalmi szervezeteket szintén bevonnák a munka egyes részeibe. – Fontosnak érzem, hogy ne egy légkondis budapesti irodából mondjunk okosakat, hanem személyesen beszéljünk azokkal is, akiknek például a megélhetésük, a gazdasági jövőjük függ attól, hogy a harmadik aszályos tavasz után lesz-e májusi eső – tette hozzá.

Platform az új gondolatoknak

A klímapolitika kifejezés az intézet nevében azt jelzi, hogy a XXI. században a klímaváltozás kérdése olyan önálló szakpolitikává válik, amely számos, korábban különállóan kezelt területet „kénytelen” integrálni. – Szakmai műhelyként definiáltam a most szerveződő csapatot, ez azonban semmiképpen nem azt jelenti, hogy a természettudományos kutatók szerepét kívánnánk átvenni, sokkal inkább az általuk elért eredményeket fordítanánk le a politika és a döntéshozók számára is érthető nyelvre – hangsúlyozta az intézet igazgatója.

A műhely ugyanakkor nemcsak a politika alakítóival igyekszik majd kommunikálni, hanem a klímaváltozás és -védelem iránt érdeklődő nagyközönséggel is. Kerekes György szerint számos fiatal és idősebb kutató, tudós és helyi aktivista van Magyarországon, akit érdemes lenne sokakkal megismertetni – az ő tapasztalataikból építkezve ráadásul jobb esélye lenne hazánknak a klímaváltozás jelentette kihívásokhoz alkalmazkodni.

A Kárpát-medencét is sújtó éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribb lehet az aszály
Fotó: Éberling András

Generációs ellentétek feloldása

Kiemelt cél a magyar társadalom klímaváltozással kapcsolatos ismereteinek bővítése, illetve az érdeklődés felkeltése és növelése hiteles információk által. Ezen a téren ugyanis most még rendkívül jelentős a különbség az egyes generációk között. – Az év elején egyetemistáknak tartottam előadást, és azt tapasztaltam, hogy a különböző karokról és szakokról érkezett fiataloknak nagyon határozott, valós információkon alapuló véleményük van, míg a szü­leim korosztálya kicsit még mindig úgy van vele, hogy igaz, régen hidegebb volt a tél, de aszály is, árvíz is volt és lesz mindig – mondta Kerekes György, aki egyébként nem szereti, ha generációs ellentétre hegyezik ki a kérdést (lásd az elmúlt ősz lekezelő, „Ok, boomer!” mémjeit), ezért az új szakmai műhellyel úgy szeretnék megfogalmazni üzeneteiket, hogy azok minden korosztályhoz eljussanak.

– Jövőbeni tevékenységünk sikeressége elsősorban azon múlik, hogy mennyi emberhez tudjuk eljuttatni a cselekvésalapú, hisztériamentes, felelős klímavédelem gondolatát – ismertette az intézet társadalmi célkitűzéseit az igazgató. – A klímaváltozás nem valami meghatározott időben bekövetkező katasztrófa, mint egy földrengés, hanem folyamat, amit az adott pillanatban választott cselekvéseink befolyásolnak. Ezért a Klímapolitikai Intézet is hosszú távon érheti el a céljait – tette hozzá.

Az akcióterv sem áll le

A klímaváltozás globális jelenség – még ha a hatékony kezeléséhez nélkülözhetetlenek is a lokális válaszok és konkrét cselekvések –, így az intézet a nemzetközi klímapolitikai együttműködésekbe is igyekszik bekapcsolódni. – A koronavírussal szembesülve természetesen határozottan felmerült a jövőbeni járványok megelőzésének igénye, amihez a különböző veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmét érintő szabályozás is hozzátartozik, vagyis a Washingtoni Egyezmény, amelyet még a hetvenes években kötöttek. Kerekes György elmondta, az első időszakban Magyarország aktív tagja volt az egyezmény fejlesztésének (az elefántcsont-kereskedelem tiltása például magyar javaslat volt), és jó lenne, ha a közeljövőben ismét kezdeményező szerepet tudnánk vállalni benne.

A magyar kormány már korábban – a Klímapolitikai Intézet létrejöttétől függetlenül – felhívta rá a figyelmet, hogy lépéseket kell tenni a klímaváltozás aggasztó következményeinek megfékezésére: széleskörű klímavédelmi akciótervet jelentett be, melynek céljai közt szerepelt egyebek mellett az illegális szemétlerakó helyek felszámolása, illetve a magyarországi folyóvizek megtisztítása. Bár a koronavírus-járvány miatt az akcióterv megvalósulása megtorpanni látszik, az intézet igazgatója szerint nincs ok az aggodalomra.

– A klímavédelmi akcióterv intézkedései és célkitűzései hosszú távú programok, nem ezen a tavaszon kell elültetni tízmillió fát, még ha most magam körül úgy is érzékelem, hogy a tízmillió kiskertész országa lettünk. Épp ezen a héten került a hírekbe az egyszer használatos műanyagok tiltásának ügye, tehát az akcióterv egyes lépései nem törlődtek a válság miatt – szögezte le Kerekes György.

Greta-jelenség helyett valódi tudás

Greta Thunberg az utóbbi időben rengeteg ember – köztük számos fiatal – figyelmét hívta fel a terület kiemelkedő fontosságára, ezt nehéz lenne tagadni. Hogy a tini klímaaktivista ezzel együtt inkább árt vagy mindent egybevetve használ-e a klímavédelem ügyének, arról Kerekes Györgynek határozott véleménye van.

– A természetvédelmi szakemberek szívesen használják a zászlósfaj kifejezést. Az, hogy a kínaiak jó úton haladnak az óriáspandák megmentése felé, valójában a szecsuáni bambuszerdők és vele fajok ezreinek megóvását jelenti – pedig az egész ügy a cukiságvonalon lett népszerű. A klímavédelemben is felbukkannak a zászlóra tűzhető, jól kommunikálható témák, személyek, aktivisták, de nekünk az lesz a legfontosabb, hogy annak a kutatónak a tudása, aki mondjuk húsz éve vizsgálja a száraz gyepek változását, beépüljön abba a folyamatba, amely végül megmenti a Petőfi által megénekelt tájat. Nekünk, magyaroknak – és a világnak.

Kutató helyett szakjogász

Kerekes György 1978-ban született Kecskeméten. Gyermekkorában biológusnak készült, de a kutatói pálya helyett végül környezetvédelmi szakjogász diplomát szerzett. Rövid ideig hatósági munkát végzett, majd az exportfejlesztési kormányzati háttérintézménynél dolgozott (amelynek jelenleg HEPA – Magyar Exportfejlesztési Ügynökség a neve). Kerekes György jó ideig a környezetvédelmi és vízipari cégek külföldi megjelenését segítette, a magyar termékeket ajánlva, a világ számos régiójában épített kapcsolatokat, később az intézmény különböző vezetői pozícióit töltötte be. Rövid ideig a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-nél is dolgozott. Felesége ökológus, barátai és legfőbb hobbija, a madarászás révén nem szakadt el a környezetvédelemtől, valamint a klímaváltozással kapcsolatos vitákat is aktívan figyelemmel kísérte. Két gyermeke van, egy tízéves fiú és egy négyéves kislány. Az elmúlt három évben Malajziában élt.