A pedagógusok rendkívül kreatívan élnek a lehetőségeikkel

Az alsó tagozaton jelenti a legnagyobb kihívást a tantermen kívüli, digitális munkarend, de az Oktatási Hivatal módszertani ajánlása és a kialakult gyakorlat a legkisebbek foglalkoztatására is rengeteg fantáziadús, jól alkalmazható módszert, illetve oktatási tartalmat kínál – hangsúlyozta lapunknak a köznevelésért felelős helyettes államtitkár. Az elmúlt heteket értékelve Kisfaludy László elmondta: jól működik az online tanulás, az iskolák gyorsan alkalmazkodtak a rendkívüli helyzethez, a pedagógusok digitális kompetenciái pedig rengeteget fejlődtek. Az, hogy a tanév utolsó heteiben visszatérhetnek-e a gyerekek személyesen is az iskolapadba, egyelőre nem dőlt el.

Májusban még biztosan nem térhetnek vissza a tanulók az iskolába Forrás: Éberling András

Március 16. óta tantermen kívüli, digitális munkarendben folyik az oktatás a hazai köznevelési intézményekben a koronavírus-járvány miatt. Az iskoláknak rövid idő alatt kellett átállniuk az új rendszerre, de a szaktárca szerint jól vették az akadályokat.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős helyettes államtitkára a digitális oktatás eddigi tapasztalatait értékelve arról számolt be lapunknak: jól vizsgáztak a pedagógusok és a diákok is.

– A digitális munkarend meglehetősen tág kereteket ad, sokféle eszközt és módszert használhatnak az intézmények, és ahogy a tapasztalatok mutatják, a pedagógusok rendkívül kreatívan élnek is a lehetőségeikkel. Mindez köszönhető annak is, hogy az átállás nem volt előzmény nélküli. Rengeteg fejlesztés zajlott a háttérben, a szakemberek régóta dolgoztak már digitális tartalomtárak létrehozásán és bővítésén, amelyek egy részével csak a következő tanévben rukkolt volna elő az oktatásirányítás, de a rendkívüli helyzetben a tervezettnél korábban kellett őket élesben bevetni.

Májusban még biztosan nem térhetnek vissza a tanulók az iskolába
Fotó: Éberling András

Ilyen például a Nemzeti Köznevelési Portál és az ott elérhető okostankönyv-fejlesztések. A felső tagozatos és a középiskolás évfolyamoknak eddig nyolcvanféle digitális tankönyv készült. Ezek attól különlegesek, hogy a tanulóknak interaktív feladatokat, animációkat is kínálnak az egyes témákba ágyazva. Az Oktatási Hivatal (OH) honlapján elérhető módszertani ajánlás nagyon sokszínű – és nem mellesleg folyamatosan bővülő – kínálatot biztosít tartalmi és módszertani téren is, minden évfolyamnak – fogalmazott lapunknak Kisfaludy László.

A helyettes államtitkár szerint a digitális oktatás az alsó tagozatosoknál különösen nagy kihívást jelent, de ezzel együtt is létezik számos módszer a kicsik online megoldásokra is építő fejlesztésére, amelyek nem terhelik túl a gyerekeket, figyelembe veszik az életkori sajátosságaikat, ugyanakkor a gyermekeknek is érdekesek. Ezek a tartalomtárak, játékos tananyagok ugyancsak megtalálhatók az OH ajánlásában.

Kisfaludy László szerint sok pedagógus érezhette úgy, hogy az új munkarend bevezetésével mély vízbe került, az elmúlt másfél hónapban ugyanakkor rendkívüli módon fejlődtek a tanárok digitális kompetenciái. – Csak az elmúlt időszakban mintegy negyvenezer pedagógus vett részt olyan továbbképzéseken, amelyek a digitális oktatással kapcsolatos kompetenciá­kat fejlesztik.

Mert azt azért fontos hangsúlyozni, hogy a digitális oktatás nem egyenlő a digitális eszközök tanítás közbeni használatával. Annál jóval többre van szükség, mint hogy pusztán a tanár előadását hallgassák a gyerekek a számítógépen vagy e-mailben kiküldjék nekik a feladatokat. Előtérbe kell kerülniük olyan, a XXI. században a társadalmi életben, a közösségben, a munkaerőpiacon való boldoguláshoz egyaránt szükséges kompetenciáknak, mint a minták felismerése, a szabályalkotás, a problémamegoldás, a mérlegelő gondolkodás, az együttműködési vagy éppen konfliktuskezelési készség.

A pedagógusok egy részének nyilván kellett egy kis idő, hogy ezeket megfelelően beépítsék az eszköztárukba. De a folyamat elindult – magyarázta Kisfaludy László, aki szerint az intézmények döntő többségében a tanárok jól haladnak a tananyaggal, a tanév rendben megy, nincsenek rendszerszintű elmaradások.

A helyettes államtitkár úgy látja, elegendő az értékelések mennyisége is: adataik alapján a digitális munkarend életbe lépése óta országosan mintegy 25 millió értékelés és osztályzat született.

Ez teljesen megfelel a korábbi időszaknak. – Sok tanuló valós idejű videóchatekben ad számot a tudásáról, dolgozatokat, beadandó munkákat írnak, prezentációkat vagy akár Wiki-bejegyzéseket készítenek. Előtérbe kerültek az összetett, portfólió jellegű munkák is, ami korábban kevésbé volt jellemző – mutatott rá.

Az eszközellátottság kapcsán megjegyezte: a köznevelési intézmények körülbelül 340 ezer számítógéppel, tablettel, notebookkal rendelkeznek, ami biztosítja, hogy nemcsak a pedagógusoknak, de szükség esetén a rászoruló diákoknak is kölcsönözni tudjanak.

– A fenntartók felmérték az igényeket, ami alapján ők is számos eszközt vásároltak, és a kormány is jelentős mennyiségű eszköz beszerzéséhez nyújtott segítséget. Ne felejtsük, hogy az internetszolgáltatók korlátlan hozzáférést biztosítottak az oktatási tartalmakhoz, a köztévé M5 csatornája pedig tematikus oktatási tévévé vált. Összességé­ben alacsony azon diákok száma, akikkel kizárólag papíralapon vagy telefonon tartanak kapcsolatot a pedagógusok, mert megfelelő eszköz nem áll rendelkezésükre, de éppen ennek a körnek a megsegítésére történtek és vannak még folyamatban jelentős eszközbeszerzések – emelte ki a helyettes államtitkár, aki a tanév lezárása kapcsán jelezte: a kormány folyamatosan figyelemmel kíséri a járványügyi helyzetet, és annak megfelelően dönt a hagyományos munkarendhez történő esetleges visszatérés üteméről.

– Májusban még biztosan nem térhetnek vissza a diákok az iskolákba, azt pedig mérlegelni kell, hogy vajon az utolsó két hétnek van-e akkora hozzáadott pedagógiai értéke, hogy érdemes legyen ilyen rövid időre visszaváltani. Azt viszont ismét kiemelném, hogy nem bezártuk az iskolákat, hanem digitálisan és egyéb módszerekkel, de folytattuk a munkát – hangsúlyozta Kisfaludy László.