Az Európai Bizottság egyelőre nem kommentálja a tranzitzónák felszámolását

Az EU Bírósága kimondta, hogy a tranzitzónákban történő elhelyezés a jogellenes őrizet egy formája.

Brüsszel, 2020. január 31. David Sassoli, az Európai Parlament elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a brit kiválás utáni Európai Unióról tartott brüsszeli sajtóértekezleten 2020. január 31-én. Közép-európai idõ szerint éjfélkor megszûnik az Egyesült Királyság tagsága az Európai Unióban. MTI/EPA/Olivier Hoslet Fotó: Olivier Hoslet

Ahogy arról a Magyar Nemzet is beszámolt, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ma bejelentette, hogy

a kormány megszünteti a tranzitzónákat, így aki menekültügyi kérelmet kíván benyújtani, a jövőben azt a külképviseleteken teheti meg.

Az Európai Unió Bírósága még múlt héten egy előzetes döntéshozatali eljárás során mondta ki, hogy a tranzitzónákban történő elhelyezés a jogellenes őrizet egy formája.

Gulyás szerint az uniós bíróság döntése sarkallta a kormányt a lépésre, bár nem értenek egyet azzal, sőt más európai bíróságok gyakorlatával összevetve ellentmondásosnak is tartják.

(Emlékezetes, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága tavaly novemberben a tranzitzónás őrizetet épphogy nem jogellenes fogva tartásnak mondta ki, így a magyar államnak adott igazat)

A Magyar Nemzet megkérdezte az Európai Bizottságot is a mai bejelentésről, ám mint azt a Magyar Nemzettel tudatták, egyelőre nem véleményezik a tranzitzónák felszámolását.

Ez annak fényében érdekes, hogy a bizottság egy e heti tájékoztatóján épp Magyarországgal összefüggésben közölték, hogy minden uniós államtól az Európai Bíróság döntéseinek tiszteletben tartását várják.

A tranzitzónák ügyében hozott bírósági döntés azután kapott szokatlanul nagy figyelmet Brüsszelben, hogy pár hete a német alkotmánybíróság ment szembe az uniós bírósággal és kérdőjelezte meg a közösségi jog elsőbbrendűségét.

Akkor az európai sajtó liberális, a magyar kormánnyal kritikus része arról kezdett cikkezni, hogy a budapesti és a lengyel kormányok a karlsruhei döntésen felbuzdulva biztosan nem fogják követni az Európai Bíróság iránymutatásait.

A Financial Times például azt írta: Magyarország és Lengyelország már most a német alkotmánybíróság döntésével példálózva mellőzi az európai kötelezettségeit. A kormány mai bejelentése, miszerint követi az uniós bíróság – egyébként kötelező – jogértelmezését, megcáfolja ezen kritikusokat.