Ahogy arról a Magyar Nemzet is beszámolt, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ma bejelentette, hogy
a kormány megszünteti a tranzitzónákat, így aki menekültügyi kérelmet kíván benyújtani, a jövőben azt a külképviseleteken teheti meg.
Az Európai Unió Bírósága még múlt héten egy előzetes döntéshozatali eljárás során mondta ki, hogy a tranzitzónákban történő elhelyezés a jogellenes őrizet egy formája.
Gulyás szerint az uniós bíróság döntése sarkallta a kormányt a lépésre, bár nem értenek egyet azzal, sőt más európai bíróságok gyakorlatával összevetve ellentmondásosnak is tartják.
(Emlékezetes, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága tavaly novemberben a tranzitzónás őrizetet épphogy nem jogellenes fogva tartásnak mondta ki, így a magyar államnak adott igazat)
A Magyar Nemzet megkérdezte az Európai Bizottságot is a mai bejelentésről, ám mint azt a Magyar Nemzettel tudatták, egyelőre nem véleményezik a tranzitzónák felszámolását.
Ez annak fényében érdekes, hogy a bizottság egy e heti tájékoztatóján épp Magyarországgal összefüggésben közölték, hogy minden uniós államtól az Európai Bíróság döntéseinek tiszteletben tartását várják.
A tranzitzónák ügyében hozott bírósági döntés azután kapott szokatlanul nagy figyelmet Brüsszelben, hogy pár hete a német alkotmánybíróság ment szembe az uniós bírósággal és kérdőjelezte meg a közösségi jog elsőbbrendűségét.
Akkor az európai sajtó liberális, a magyar kormánnyal kritikus része arról kezdett cikkezni, hogy a budapesti és a lengyel kormányok a karlsruhei döntésen felbuzdulva biztosan nem fogják követni az Európai Bíróság iránymutatásait.
A Financial Times például azt írta: Magyarország és Lengyelország már most a német alkotmánybíróság döntésével példálózva mellőzi az európai kötelezettségeit. A kormány mai bejelentése, miszerint követi az uniós bíróság – egyébként kötelező – jogértelmezését, megcáfolja ezen kritikusokat.
