A Magyar Állatvédők Országos Szervezetének információi szerint Magyarországon kétszáz-háromszáz között lehet az illegális kutyaszaporító telepek száma. Ezekről évente egyenként hatvan-százhúsz kutyát, vagyis mintegy nyolcezer-harminchatezer állatot értékesítenek, döntően külföldre. A hazai keresletet inkább a kisebb családi szaporítók elégítik ki, amelyek tulajdonképpen magánházaknál évente tízezerszámra gyártják a kiskutyákat.
Tenyésztésről a szaporítók esetében nem beszélhetünk, ahhoz ugyanis szakértelem és komoly befektetés szükséges – mondja Fodor Kinga, az Állatorvos-tudományi Egyetem állatvédelmi osztályának docense. Az igazi tenyésztő egy fajtánál tudatosan párosítja össze azokat az anya- és apaállatokat, amelyeknél nagy valószínűséggel kizárható az – amúgy a beltenyésztettség eredményeként az adott fajtára jellemző – úgynevezett fajtadiszpozíciós betegség. Ha ez valamelyik utódban mégis megjelenik, azt nem szaporítja tovább, és a szülőpárjait sem rakja újra össze.
A felelőtlen szaporító azonban nem foglalkozik ezzel, ezért volt például a nyolcvanas években annyi idegrendszeri problémás dobermann és cocker spániel, majd lett rengeteg diszpláziás német juhász, manapság golden és labrador retriver. Napjainkban pedig az oly divatos kis fehér havanese és bolognese kiskutyák körében rengeteg a táplálékallergiás, az amúgy is nehezen lélegző tömpe orrú buldogok, mopszok között pedig sok az egész életét végigszenvedi, olyan mértékben elkorcsosult a kontrollálatlan túlszaporítás miatt – sorolja Fodor Kinga.
Fotó: Mirkó István
Nem véletlen, teszi hozzá, hogy több nyugat-európai országban is tervezik egyes fajták, mint a tömzsi orrú buldog vagy a rövid lábú munckin macska – tenyésztésének teljes tiltását, olyannyira tönkretették őket azzal, hogy rengeteg életképtelen utód született. Látszik az állatbetegségeknél a szaporítás, szerencsére a magyar pásztorkutyáknál, mint a kuvasz és a komondor, még nem.
Hazánkban ilyen tiltás nincs, ugyanakkor fontos tudni, hogy a magyar Állatvédelmi Törvény szerint az is állatkínzást követ el, aki egy genetikai betegségben szenvedő egyedet szaporít. Az állatvédelmi jogszabályainkat azonban, amelyet a docens egyébként világszínvonalúnak tart, be is kellene tartani és tartatni, ez azonban –főként a hatóságoknál tapasztalható létszámhiány miatt – már sokkal nehezebb. A szakember szerint megoldást jelenthetne, ha – miként például az Egyesült Államokban – nálunk is kötelezővé tennék a tenyésztői engedéllyel nem rendelkező gazdáknak a fajtatiszta kutyák ivartalanítását.
