Jakab Péter egyszemélyes álhírgyárként funkcionál

Az Országgyűlés hétfői ülésének egyik csúcspillanata az volt, amikor a DK-s Varju László napirend előtti felszólalásában azzal érvelt, hogy a Gyurcsány-kormány a 2008-as válság begyűrűzéséig fizette a 13. havi nyugdíjat. A juttatás elvételéről már nem volt érdemi állítása. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára pedig azt kérte számon Jakab Péteren, a Jobbik elnökén, hogy a pártelnök meghamisította Orbán Viktor szavait.

Jakab Péter, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke. Fotó: Koszticsák Szilárd Forrás: MTI

Mellár Tamás (Párbeszéd) felidézte a kormány konvergencia-programjában foglalt számokat, amelyek alapján idén 3 százalékos gazdasági visszaesésre számítanak, jövőre viszont már 4,8 százalékos növekedés várható. Az EU 7 százalékos, a kormány 5,6 százalékos munkanélküliségi rátával számol, ez alapján nem fog működni az „annyi munkahelyet teremtünk, amennyit a vírus elpusztít” szlogen – mondta Mellár. A képviselő szerint a konvergencia-programból az olvasható ki, hogy nem lesz elég munkahely és az államadósság is nő. – A kérdésem, hogy hová lett a pénz? Tisztelt kormány, erre kellene válaszolni – fejezte be felszólalását a Párbeszéd képviselője.

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

A kormány részéről Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára válaszolt. Felszólalását azzal kezdte, amiben szerinte egyetértenek Mellárral: nemcsak az emberéletekre, hanem a gazdaságra is veszélyes a járvány; valamint azt említette, hogy Magyarország relatív pozíciói jók, ami abból adódik, hogy a 2008-2009-es válság után egészséges lett a gazdaság szerkezete. Az államtitkár felhívta a figyelmet, hogy még az IMF elemzése szerint is Málta után Magyarországot érinti legkevésbé az EU-ban a gazdasági visszaesés. Közölte: az idei évre GDP-csökkenésre, jövőre növekedésre számít a kabinet, amely a legrosszabb forgatókönyvre készül, de a Magyar Nemzeti Bank elnöke például változatlanul egy optimistább forgatókönyvet vázolt fel. – Déjá vu érzésem van, öntől korábban is hallhattuk, hogy nem fog sikerülni a gazdasági szerkezet átalakítása, nem fog sikerülni egymillió új munkahely létrehozása és nem fog sikerülni 12 százalékról 3 százalékra csökkenteni a munkanélküliséget – mondta Orbán Balázs. Hozzátette:

„ha ön és az önhöz közeli szakértők azt mondják, hogy nem fog sikerülni, akkor ez az első jel, hogy jó úton járunk.”

A kormány számít az önkormányzatokra is

Csárdi Antal (LMP) hazugságokkal teletűzdelt leszámolásnak nevezete a kormány önkormányzatokkal kapcsolatos intézkedéseit. Szerinte azoknak ugyanis nem csak 34 milliárd forinttal kell hozzájárulniuk a járvány elleni intézkedésekhez, mert számos fővárosi kerületben például beruházási és fejlesztési forrásoktól is elesnek. – A kormány miközben milliárdokat költ propagandára, pártpolitikai leszámolásra használják a válságot – hangoztatta Csárdi.

A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában emlékeztetett arra: 2010 előtt az önkormányzatok oly mértékben adósodtak el, hogy a legalapvetőbb feladataikat sem tudták ellátni, a mostani kormány viszont 1369 milliárd forintnyi adósságtól szabadította meg őket és 1800 milliárd forintnyi plusz forrást biztosított számukra. Kontrát Károly szerint ez alapján az önkormányzatok összesen 34 milliárdos hozzájárulása a védekezéshez nem nevezhető túlzónak, amit 2010 előtt viszont biztosan nem tudtak volna megtenni. Emlékeztetve, hogy a veszélyhelyzet mindenkitől, így a központi költségvetéstől is áldozatokat kíván meg, Kontrát úgy fogalmazott, hogy összefogásra van szükség, amiben kormány számít az önkormányzatokra is.

Az ellenzéki pártok a kormány támadására építették fel politikájukat

Varju László (DK) szerint a kormány is tudja, hogy nagy a baj. A gyurcsányista képviselő emlékeztetett, Orbán Viktor miniszterelnök brutális visszaeséssel számolt, és szerinte a kormányfő cserben hagyta a magyarokat. – Magyarországot rossz állapotban érte a járvány okozta válság – mondta Varju, példaként említve a forintgyengülést többek között. A képviselő szerint a konvergencia-program 4 százalék feletti inflációval számol, amely elviszi a 3 százalékos nyugdíjemelést. Elképesztő módon azt megemlítette, hogy a Gyurcsány-kormány a válságig fizette a 13. havi nyugdíjat. Varju szerint a kormány nem segít a munkavállalóknak, nem hajlandó megemelni az álláskeresési járadék időtartamát, emellett nem növekedett a családi pótlék, nem kaptak plusz béremelést az orvosok és az ápolók, viszont „jut pénz vitorláskikötőkre”. Az ellenzék számára itt az idő a Fidesz elszámoltatására, és arra, hogy felkészüljön a kormányzásra – fejezte be felszólalását Varju.

Dömötör Csaba a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára válaszát azzal kezdte, hogy bár az új megbetegedések száma csökkenő tendenciát mutat, az új betegek többnyire Budapestről és környékéről kerülnek ki. A korlátozásokat ezért először vidéken kezdték feloldani, ám azokat csak fokozatosan lehet enyhíteni. Dömötör Csaba emlékeztetett: az elmúlt hetekben az ellenzék Varjuhoz hasonló vehemenciával támadta az érettségi megtartását, ám a diákok nagy számban tették le a vizsgát, mintegy 97 százalékuk leérettségizett, ami azt mutatja, hogy ők is támogatták az érettségik megtartását. Az államtitkár köszönetet mondott a tanároknak, szülőknek és a diákoknak is a helytállásért. – Az ellenzéki pártok a kormány üzemszerű támadására építették fel politikájukat – mondta Dömötör. Az államtitkár azonban hangsúlyozta, hogy

a kormány számára nem a politikai csatározások a fontosak, hanem a munkahelyek és az emberek egészségének megvédése. A kormány bevezette a bértámogatás rendszerét, amely több mint 50 ezer munkahely megtartását tette lehetővé

– közölte Dömötör, a nyugdíjakkal kapcsolatban pedig kiemelte: Varju akárhogy szépíti a dolgot, ők elvették a 13. havi juttatást, míg a kormány visszaadja. Karácsony Gergely főpolgármester politikájára kitérve hangsúlyozta, két dolog elől menekül a Facebook-politizálásba: a cselekvés és a felelősség elől. – Nem a sebességhatárokkal kellene foglalkoznia, a járvány az idősotthonokban terjed, arra kérjük főpolgármester urat, hogy koncentrálja energiáit az idősotthonokra – fejezte be válaszát az államtitkár.

Karácsony későn élt a felhatalmazásával

Tóth Bertalan (MSZP) szerint miközben korlátlan felhatalmazással bír, az emberek védelme helyett a kormány plakátkampányt folytat, a nyugdíjak helyett pedig az államtitkárok bérét emeli. Szerinte a kabinet a demokrácia lerombolásra használja a felhatalmazását, közben viszont már többen halnak meg azért, mert nem jutnak hozzá a szükséges alapellátáshoz. A kormány nem védi meg a munkahelyeket, hetente tízezrek veszítik el az állásukat, minden ötödik magyarnak pedig csökkent a bére – hangoztatta Tóth a bérek és a nyugdíjak emelését követelve.

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Rétvári Bence válaszában emlékeztetett a 2010 előtti válságkezelésre, amikor elsőként a nyugdíjasoktól vettek el egyhavi juttatást, majd a pedagógusoktól, egészségügyi és szociális dolgozóktól, megszüntették a lakástámogatásokat, összességében mindenhol csak a megszorítottak és eladósították az országot.

Önök összesen tizenötször emelték a rezsiköltségeket és emelték az áfát, a mostani kormány viszont adókat csökkent annak érdekében, hogy a vállalkozások túlélhessék a válságot

– hangoztatta az EMMI parlamenti államtitkára. Közölte azt is, hogy a kormány jól használja az ellenzék által nem támogatott felhatalmazását, így például a százezer főre jutó lélegeztetőgépek számában, vagy halálozási arányban Magyarország jóval kedvezőbb eredmények ér el, mint a legtöbb uniós ország. Rétvári emlékeztetett arra, hogy Karácsony Gergely főpolgármester ugyanúgy rendelkezik rendkívüli felhatalmazással, amivel viszont későn élt, így a fővárosi idősotthonokban a legnagyobb a járvány áldozatainak a száma.

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Jakab egyszemélyes álhírgyárosnak állt

Jakab Péter (Jobbik) felidézte, Orbán Viktor nemrég azt mondta, hogy Magyarország elmúlt 100 évében az utóbbi 10 év volt a legsikeresebb. A képviselő szerint ebből az következik, hogy egy gazdasági válság nem fogja két vállra fektetni az országot. Ehhez képest a hivatalos adatok alapján – mondta Jakab – 163 ezer honfitársunk vesztette el az állását, a nem hivatalos adatok szerint pedig 500 ezren – bár ez utóbbi adat forrását nem jelölte meg a képviselő. Javasolta, hogy a bajba jutott dolgozók bérét 80 százalékban át kéne vállalnia az államnak, valamint növelni kellene az álláskeresési járadék időtartamát. – A magyar emberek kénytelenek üres zsebbel szembenézni a válsággal. Önöknek sikeres volt az elmúlt 10 év, a magyaroknak nem – összegzett Jakab. A képviselő szerint a kormánynak saját magán kellene kezdeni a spórolást, például a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésének lemondásával. – A magyar emberek spóroltak már eleget, most önök jönnek – fejezte be napirend előtti felszólalását a képviselő.

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Válaszában Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára úgy fogalmazott, hogy egy dologban egyetértenek Jakabbal: a munkahelyek védelménél nincs fontosabb. – Ebben a kormány az elmúlt években többet mutatott, mint néhány szándéknyilatkozat, a foglalkoztatás évtizedes rekordokat döntött – emlékeztetett Dömötör. Hozzátette: nincs oka a kormánynak, hogy az eddig meghozott legfontosabb intézkedéseken változtassanak, ezek között említette az adócsökkentést, az állami bértámogatás rendszerét és a hiteltörlesztési moratóriumot. Az államtitkár szerint

a Jobbik abban biztosan hasonlít a baloldalhoz, hogy segélyt adna munka helyett.

Ám inkább azt tanácsolta Dömötör, hogy a párt fordítsa a figyelmét Ózdra, ahol a polgármester 25 százalékkal csökkentette a kulturális szférában és a közoktatásban dolgozók bérét. – A szavaik hangosak de a tetteik némák – allapította meg az államtitkár. A hangos szavak helyett inkább azt tanácsolta Jakabnak, hogy nézzen szembe azokkal, akiknek csökkentették a fizetését. Felidézte végül, hogy a Jobbik elnöke meghamisította Orbán Viktor szavait, amikor azt mondta, a kormányfő szerint „szép élethez nem kell állás”. – Egyeszemélyes álhírgyárosnak állt frakcióvezetőként – állapította meg Dömötör.

Csattanós választ adtak a diákok

Hollik István (KDNP) arról beszélt, hogy a rendkívüli körülmények ellenére sikeresen zajlott le az írásbeli érettségi, amit megköszönt a tanároknak, a szülőknek, és az oktatási kormányzatnak. – Büszkék lehetünk a diákokra is, akik nem ugrottak félre a kihívás elől és vállalták a megméretést – jelentett ki. Hollik emlékeztetett arra, hogy a kormány a diákok kezébe a döntést, hogy most, vagy egy év halasztással érettségiznek, ám 97 százalékuk mégis az idei megméretést választotta.

Az ellenzék viszont mindvégig az érettségi megtartása ellen érvelt ennek érdekében pedig a hazugságok terjesztésétől sem riadt vissza

– mutatott rá Hollik. Ezek közé sorolta, hogy a kormány kényszerítette volna a a diákokat az érettségire, vagy amikor Gyurcsány Ferenc diákok és tanárok halálával riogatott, illetve amikor Vadai Ágnes és Kunhalmi Ágnes azt terjesztette, hogy nem lesznek maszkok. – Csattanós választ adtak erre diákok, akik a józan észre hallgattak, az ellenzék viszont ismét megbukott – mondta az államtitkár.

Rétvári Bence minden szereplőnek köszönetet mondva úgy fogalmazott: az érettségi megtartása megmutatta, hogy ki az aki felelősen gondolkodik és ki az, akinek semmi sem drága. – Az ellenzéki pártok a vírushelyzetet is csupán pártpolitikaként kezelik és hazugságokkal riogatnak – jelentette ki. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a kormány a lehető legszélesebb szakmai konzultációt követően döntött az érettségi megtartásáról, ami így a körülmények ellenére is fennakadás nélkül zajlott le.

Jók Magyarország kilátásai

Böröcz László (Fidesz) szerint a világjárvány nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági válságot is okozott, ám hazánk kilátásai jók annak köszönhetően, hogy az emberek fegyelmezettek, az orvosok és az ápolók mindent megtesznek a betegekért és a világ legjobb orvosai, virológusai adnak tanácsot a kormánynak, amely 10 éve sikeresen vezeti az országot. A balliberális ellenzékkel kapcsolatban emlékeztetett Margaret Thatcher egykori brit miniszterelnök szavaira: a szocialisták mindig kifogynak mások pénzéből. Így tennének most is, hiteleket vennének fel, kiszolgáltatnák az országot a spekulánsoknak. – Az emberek megsarcolásával kezelnék a válságot – összegzett Böröcz. Ehhez képest a kormány a munkaalapú gazdaságot és a családtámogatást tekinti prioritásnak.

Válaszában Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta, hogy az új típusú koronavírus okozta válság „10 éves munkánkra jelent veszélyt”. Bár a gazdaság most biztosabb lábakon áll, mint az előző évben, de van még mit tenni bőven. – Szomorú, hogy vannak ellenzéki frakciók, akik semmi mással nem foglalkoznak, csak a kormány elleni támadással – állapította meg az államtitkár. A járvány pusztító hatással van a mukaerőpiacra, magyar családok megélhetése került veszélybe, amely helyzetben a kormány bértámogatást nyújt a cégeknek, hiteltörlesztési moratóriumot hirdetett, adócsökkentéssel és kedvezményes hitelekkel kívánja segíteni a vállalkozásokat.

Nincs okunk, hogy más irányba menjünk, mint korábban, a kormány által megfogalmazott célok helyesek, munkaalapú társadalmat, gazdaságot kell építenünk

– összegzett az államtitkár, hozzátéve, hogy a bértámogatásnak köszönhetően eddig 54 ezer munkahelyet tudtak megmenteni.