Washington szobránál tüntetnek a budapestiek

A könyörtelen békefeltételeket az Országgyűlésben Teleki Pál külügyminiszter értékelte 1920. május 10-én.

20200515 MN Budapest Városliget Washington szobor Magyar Nemzet fotó:Mirkó István Fotó: Mirkó István

Fotó: Mirkó István

Zrínyi Miklós születésének 300. évfordulója nagykanizsai ünnepségén a Pesti Hírlap tudósítása szerint Herczeg Ferenc a következőket jelenti ki: „A költő Zrínyi korában az ország helyzete még reménytelenebb volt, mint ma, mert Magyarország területén akkor nem a diplomácia alkímista lombikjában kifőzött kísérleti államok osztoztak, hanem két oly nagy hatalom, amelyek hatalmi céljainak szolgálatában két vallási gondolat: a katolicizmus és a mohamedánizmus állott. Szent István birodalma akkor sírjában feküdt, csak az optimisták optimistája, Zrínyi, a költő hitt feltámadásában. Nemcsak hitt benne, de óriási vagyona és neve, gazdag élete latba vetésével készítette elő a feltámadást. Kortársai valamely európai koalíciótól várták a szabadulást, ő azonban tudta, hogy Magyarország csak egy szövetségesre számíthat: a magyarságra. […] Őt nem tudjuk feltámasztani, de fel tudjuk magunkban támasztani hazafias erényeit. És amilyen mértékben ez nekünk sikerül, olyan mértékben fogjuk jóvá tehetni a nagy katasztrófa következményeit.”

Az Ujság 14-én arról számol be: „Budapest népe ma impozáns tüntetésben adott kifejezést a békeszerződés elleni tiltakozásának, és szent fogadalmat tett, hogy Árpád vezér ezeréves Magyarországáról nem fog lemondani soha. […] a gyűlésen részt vett testületek megint zárt sorokba tömörültek és a Városligetben lévő Washington-szobor elé vonultak. A szobor talapzatára lelkes hangú beszédek kíséretében hatalmas tölgykoszorút helyeztek, szalagján ezzel a felírással: »Washington szelleme légy velünk a reánk váró szabadságharcban«. A tüntető népgyűlés végül elfogadott egy kiáltványt, mely »Washington népéhez« szól és Magyarország egész népé­nek nevében kéri a nagy amerikai nemzetet: emelje fel hatalmas tiltakozó szavát a nemzetek szabadságának nevében a Magyarországra erőszakolt vérlázító béke ellen, amely Szent István birodalma lakosságának kétharmadától megtagadta a népek önrendelkezési jogát: a népszavazást, és egy ezeréves virágzó országot önkényesen megcsonkítva, 12 milliónyi lelket akarata ellenére idegen uralom rabbilincseibe készül verni.”