Szigorú feltételekkel lehet sólymot tartani Magyarországon

Évente legalább 2-3 olyan orvvadász ellen indul eljárás, aki engedély nélkül tartott madár segítségével zsákmányol – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Homoki András vadgazdálkodási szakmérnök, igazságügyi szakértő. Milyen módszereket alkalmaznak az orvvadászok, milyen következményekkel kell számolniuk, mi a feltétele a törvényes solymászatnak? A többi között ezekre kerestük a választ a Dunakanyarban történt múlt heti fészekrablási kísérlet apropóján.

Valószínűleg az engedélyek megszerzéséhez szükséges procedúrát akarta elkerülni az a négy amatőr solymász, akiknek a szándékát kirándulók bejelentése nyomán sikerült meghiúsítania a hatóságnak április végén. A csoportot a Tahitótfalu határában levő bükkös egyik ágán fészkelő héják érdekelhették. A rendőrök akkor fogták el a három férfit és egy nőt, amikor azok a fára mászva éppen a fiókákat akarták kiemelni a fészekből.

A „madarászok” az erdőben még próbálták magyarázni a helyzetet, azt állítva, hogy ők megrögzött természetvédők. Egyikük házának átkutatása során azonban egy engedély nélkül tartott, védettnek minősülő kifejlett héját és két fiókát találtak a rendőrök, a fal mögül pedig előkerült egy engedély nélküli vadászpuska is.

A KR NNI Környezeti Bűnözés Elleni Alosztály munkatársai természetkárosítás miatt gyanúsítottként hallgatták ki mind a négy solymászt, akik valamennyien beismerő vallomást tettek, és szabadlábon védekezhetnek. A Tahitótfalu határában ellopni szándékozott fiókákat a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetőrei visszahelyezték a fészkükbe úgy, hogy a tojó ne érezhesse meg rajtuk az emberi beavatkozást, a házkutatáskor lefoglalt madarakat a Fővárosi Állat- és Növénykert természetvédelmi mentőhelyére szállították, ahol folyamatos állatorvosi felügyelet alatt állnak. Az engedély nélkül tartott lőfegyver eredetét pedig szakértő bevonásával vizsgálják, ahogyan azt is, hogy a fegyvert használhatták-e más bűncselekmények elkövetésénél.

A solymászat magyarságunk gyökereiből táplálkozó nemzeti örökség. Több ezer éves hagyományai vannak a vadászatnak, a madarak idomításának, a kerecsensólyom a magyarság egyik jelképe. A modern magyar solymászat idén nyolcvanegy éves múltra tekint vissza. Prágay István elnök szerint csak szakmailag felkészült és felelős természetvédelmi elkötelezettséggel rendelkező solymászok válhatnak a Magyar Solymász Egyesület tagjaivá. Vannak kisebb solymász klubok is, így engedéllyel ma 250-en foglalkoznak Magyarországon solymászattal. Erdélyi, felvidéki, vajdasági magyar solymászok is vannak kéttucatnyian, akik igyekeznek megőrizni a tradicionális ősi magyar vadászati értékeket. A leghíresebb magyar tenyésztő-tréner a zentai Búza Tibor, aki 3000 négyzetméteres magánreptetőjével Európa legnagyobb magánkézben levő „madárkalitkájával” rendelkezik, vadászsólymai a világ legjobbjai között vannak.

Vadászvizsgát, elméleti s gyakorlati solymászvizsgát, természetvédelmi vizsgát kell tennie a hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkező jelentkezőnek, ez önmagában is százezer forintot meghaladó költség. Ha valaki saját ragadozómadarat is szeretne, akkor erre külön beszerzési, majd tartási, vadászati engedély kell, ráadásul a törvény előírja, mekkora ketrec – reptető – kell egy kifejlett madárnak, ha pedig tenyésztésre is vállalkozna a solymász ahhoz újabb engedélyek, még nagyobb terület kiépítése szükséges. Csak megjelölt, regisztrált madár tartható, a jelölést csak akkor lehet levenni a sólyomról, ha visszaengedik a természetbe vagy állatkertbe kerül.

A madarakkal való kereskedést is hasonló szigorúsággal szabályozza a törvény. Minden értékesítés, tulajdonosváltás bejelentési kötelezettséggel jár. A kelést, tulajdonosváltást, elvesztést, elhullást az érintett madarászoknak a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség felé be kell jelentenie. Az ilyen módon kapott vagy vásárolt madarat ennek megfelelően az eladó lejelenti, hogy elidegenítette, a vevő ugyanakkor lejelenti, hogy beszerezte.

Homoki András vadgazdálkodási szakmérnök, igazságügyi szakértő szerint évente legalább 2-3 olyan orvvadász ellen indul eljárás, akik nem hurokkal, csapdával vagy engedély nélkül tartott fegyverrel vadásznak, hanem tilosban tartott madárral. Természetesen lopott madárra, így például olyan héjával, amit Tahitótfalu közelében akartak ellopni a vadorzók. Minden ragadozó madárral lehet vadászni, mégpedig arra, amire a solymász az idomítással rá tudja venni. A legelterjedtebb vadászat héjával a nyúl, fácán. A lebukott orvvadászok legtöbbször azzal védekeznek, csak röptetni próbálták a madarat, az ösztöneivel vadászott. A probléma az, hogy a madarakkal tilosban vadászók magát a solymászatot is feketén művelik, így tettenérésüknél nem csak a jogsértő vadászati tevékenység miatt vonhatók felelősségre.

A vadgazdálkodási szakértő szerint legálisan is lehet természetből származó madarakhoz jutni a solymászegyesület tagjának, ha megvannak a megfelelő tartási-beszerzési iratok és az illetékes természetvédelmi hatóság engedélyt ad a madár megszerzéshez. Ma Magyarországon természetes populációból a hatóság héja, karvaly és egerészölyv beszerzésére adhat engedélyt solymászat céljából a megfelelő felmérések után, a természetvédelmi őrök közreműködésével, tehát soha nem önállóan. Vannak veszélyeztetett fészkek korhadt fán vagy irtásra kijelölt területen, vagy ha tojó elpusztulása miatt magra marad a fészekalja, ilyen esetekben a fiókáinak kiszedésével lehet madárhoz jutni. Kirepült, kóborló fiatal madarak befogására is lehet engedélyt kapni fácántelepek, baromfitelepek környékén, vadászatra jogosult solymászok által kitett csapdákkal.

Zárt téri tenyészetből származó madár vásárlásakor a legszűkebb keresztmetszet általában a vásárló pénztárcája, mert mostanra Európa-szerte gyakorlatilag mindenféle ragadozó madár legtöbb alfaját tenyésztésbe vonták. A madarak tavasszal tojnak, ősszel már megkezdik a tenyésztők a következő évi szaporulat eladását, előleget kérve a tojásokra. A solymászat jó üzlet, az arab piac ezres nagyságrendben veszi át a sólymokat, héjákat, csak Kuvaitban évente 4-5000 madár behozatalára kérnek engedélyt, ugyanennyi lehet a feketepiaci forgalom is. Egy héja ára hivatalosan – kiképzetlen állapotban – 500 ezer forint körül mozog, az illegális ár sem kisebb, ott az engedélyeken lehet spórolni. Egy kifejlett, kiképzett vadászmadár ára kétmillió forintnál kezdődik, egy jó genetikájú hím és tojó fiókáiért ennek tízszeresét is elkérhetik. A gazdák persze vigyáznak a madaraira, egy GPS jeladó is több mint félmillió forint, de Dubaiban biztosítás is köthető a hivatalosan tartott sólyomra.

Keretes: Harminc hónapos börtönt kapott a fészekrabló

A fészekrablás nem ismeretlen Európa más részein seem. Tizenegy madártojást ragasztott magára az a 48 éves angol férfi, aki Birmingham repülőterén bukott le, a Dubai felé tartó gép előtti beszálláskor. Jeffrey Lendrum tulajdonképpen hivatásos fészekrabló, aki ritka madarak tojásaival kereskedett. Zimbabwéban és Kanadában is elkapták már hasonló bűnökért. Mindenre képes a tojások, fiókák megszerzéséért, volt, hogy kötélen, szikláról leereszkedve fosztott ki egy fészket, vagy bérelt helikopterből leereszkedve sikerült megszereznie a zsákmányt. A reptéren éppen az az óvatosság lett gyanús, ahogyan a testére ragasztott tojásokra vigyázott. Lebukása után átkutatták a lakását, ahol közel húszmillió forintnak megfelelő készpénzt, illegális keltetőket, fészkek helyzeteit tartalmazó GPS készülékeket foglaltak le. A mostani szállítmányt Wales erdeiből szedte össze, a vándorsólyom tojások ellopásával egy egész terület madár populációjának szaporodását veszélyeztette A vádirat szerint a férfi a vadvilág elleni bűnözés legrosszabb megtestesítője, ilyen bűncselekményre Nagy-Britanniában évtizedek óta nem volt példa. A Királyi Bíróság ítéletének indoklása szerint a férfi cselekedete olyan környezet elleni bűncselekmény, amely nem csak a közvetlen környezetet sújtja, de bizonyos értelemben a bolygót és annak jövőjét is. Két és fél éves szabadságvesztésre ítélték.