Újabb elképesztő történet derült ki a Pesti úti idősotthonról

Újabb elképesztő történetre bukkant a Ripost a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában lévő Pesti úti idősotthon ügyében. Egy 73 éves elhunyt özvegye szerint az ellátatlanság vezetett férje halálához, és mint mondta, már a járvány előtt is elképesztő állapotok voltak az otthonban. Több elhunyt hozzátartozója is azt állította a portálnak: november óta romlott jelentősen a helyzet a Pesti úton, és hónapokig nem tudtak orvossal beszélni az idősotthonban.

Budapest, 2020. április 9. Egy lakót szállít el védõruhába öltözött mentõ a fõvárosi önkormányzat Pesti úti idõsotthonából 2020. április 9-én. Immár több mint százan megfertõzõdtek és öten meghaltak az intézményben, jelentette be Müller Cecília országos tisztifõorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelõs operatív törzs online sajtótájékoztatóján. MTI/Szigetváry Zsolt Fotó: Szigetváry Zsolt

„Az az otthon egy halálgyár” – mondja megtörten a portálnak J. K. Katrin, aki a napokban temette el férjét. Az otthonban azt mondták neki, férje lázas volt és köhögött, azért került kórházba, de a kórházban az orvos egészen mást mondott az özvegynek.

„A férjem nem volt lázas! Csináltak neki mellkas- és tüdőröntgent, de ott minden rendben volt. Viszont nagyon ki volt száradva, a veséi leálltak, nagyon rossz állapotban került be” – számol be az özvegy. Amíg tehette, otthon ápolta gerincbeteg férjét, azért döntött a család az otthon mellett, hogy folyamatos orvosi ellenőrzést és felügyeletet, gondos ápolást kapjon, felesége már nem bírta emelni.

„Amikor kiderült, hogy rühes lett, majd elájultam! Naponta mentem kezelni a sebeket, pelenkáztam, etettem. Ha később tudtam menni, akkor se csinálta meg senki, és nem is segítettek. Sokszor a saját vizeletében találtam rá! Orvossal nem tudtam beszélni. Nem árulták el, milyen gyógyszereket adnak neki, de amikor elkezdett zavartan viselkedni, állandóan aludt, kiderítettem: nyugtatózták úgy, hogy sosem volt pszichés problémája! Kértem, hogy azonnal hagyják abba, erre a pszichiáterre hivatkoztak” – mondja az asszony.

Ezért az „ellátásért” havonta több mint 100 ezer forintot fizetett a család. Már azon gondolkodtak, hogy elhozzák onnan Józsefet, amikor látogatási tilalom lépett életbe.

„Amikor ezt meghallottam, tudtam, hogy ez a férjem halálát jelenti, mert se etetni, se pelenkázni nem fogja senki az otthonban” – teszi hozzá szomorúan az özvegy, aki szerint nem csoda, hogy a koronavírus-járvány ilyen gyilkos volt az intézményben, ahol láthatólag alig törődtek a beteg, idős emberekkel.