Valószínűleg a tranzitzónák bezárásával sem szűnnek meg a kritikák

A tranzitzónák bezárásával előállt helyzetben valószínűleg nem szűnnek majd meg a magyar menekültügyi szabályozással kapcsolatos kritikák – állapította meg a Migrációkutató Intézet legújabb, az MTI-hez pénteken eljuttatott elemzésében.

Röszke, 2017. június 19. Rendõrök hajtják be a röszkei tranzitzóna kapuját 2017. június 18-án. Németh Szilárd, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának fideszes alelnöke ezen a napon látogatást tett a tranzitzónában, majd sajtótájékoztatót tartott. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Az intézet a dokumentumban a kormány tranzitzónák megszüntetéséről szóló múlt heti bejelentésének lehetséges jogi következményeit tekinti át.

Emlékeztettek, az Európai Unió Bírósága május 14-én kihirdetett ítéletében őrizetnek minősítette a tranzitzónában történő tartózkodást.

A tranzitzónák azonnali bezárása után – az eddig napvilágot látott magyar jogszabályjavaslatok értelmében – a jövőben csak Magyarország külföldi nagykövetségein lehetne benyújtani a menekültügyi eljárás Magyarországon történő lefolytatása iránti kérelmet – jelezték.

A Migrációkutató Intézet szerint a most születő új magyar jogi szabályozásról rendelkezésre álló információk, a nemzetközi és uniós bírósági gyakorlat, valamint a civil jogvédő szervezetek eddigi tevékenysége alapján a jövőben is jogi és politikai természetű viták valószínűsíthetők Magyarország és Brüsszel/Luxembourg között. Az elemzésben azt is elképzelhetőnek nevezik, hogy a kritikák egy része a déli határkerítést is érinteni fogja.

Megállapításuk szerint önmagában a tranzitzónák megszüntetése nem sért nemzetközi jogi vagy uniós jogi szabályt, hiszen azok létrehozása és működtetése nem kötelező.

Hozzátették: a tranzitzónák bezárásával előálló helyzetben a magyar menekültügyi szabályozással kapcsolatos kritikák „elsősorban a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférést és a külföldiek kiutasítását fogják majd vitatni”.

Az Európai Bizottság „minden bizonnyal” meg fogja vizsgálni az új – egyébként a tervek szerint 2020. december 31-ig alkalmazandó – szabályozást, és próbaperek indításával is lehet számolni jogvédő civil szervezetek részéről – áll az elemzésben.

Az intézet szerint „nagyon valószínű”, hogy a kritikák célkeresztjébe végső soron a magyar-szerb határon felállított határkerítés kerül majd. Megjegyezték, hogy ehhez hasonló, tranzitzónák nélküli határkerítés már régóta működik a spanyol-marokkói szárazföldi határon, és ez a „létezése óta a jogi és politikai támadások kereszttüzében áll”.

A Migrációkutató Intézet álláspontja szerint a helyzet rendezéséhez nagymértékben hozzájárulna, ha a schengeni frontországok közösen érnék el az uniós jogszabályok olyan módosítását, amelynek eredményeképp azok hatálya kiterjedne a területen kívüli (extraterritoriális) vagy részben területen kívüli eljárásokra is.