A digitális munkarend a jövőben is az iskolai oktatás része lehet

A veszélyhelyzetben már alkalmazott digitális munkarend a jövőben is része lehet az iskolai oktatásnak. Ezt egy az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága által csütörtökön elfogadott módosítás tartalmazza.

A nemzeti köznevelési törvény változtatása értelmében a tanév bizonyos időszakában vagy valamilyen speciális esetben miniszteri rendelet tenné lehetővé a digitális tanítást. A szabályozás egyetlen esetben sem írná elő kötelezően azt, csupán lehetőséget adna arra garanciális szabályok beépítésével és jellemzően három esetben.

Egyrészt a május–júniusi érettségi vizsgaidőszakot megelőző két hétben a végzősök számára, abban az időszakban, amikor az önálló felkészülés nagyobb hangsúlyt kap. A szombatra áthelyezett munkanapokon is lehetőség nyílna a digitális oktatásra, de olyan vis maior helyzetekben is, amikor az intézményvezető akár rendkívüli szünetet is elrendelhetne, például azért, mert az iskola épülete használhatatlanná válik.

A változtatás értelmében a digitális tanrend idején is iskolai felügyeletet kell biztosítani azoknak, akik nem tudnak otthon maradni, azoknak pedig, akiknek nincs számítógépe vagy internet-elérése, az iskola ad eszközt vagy az iskolai gépek használatát teszi lehetővé számukra.

A jövőben várhatóan önkéntesen részt vehetnek a pedagógusminősítésben, vagyis címzetes fokozatot szerezhetnek azok is, akik számára az előmeneteli rendszer nem kötelező, például a szakképzésben vagy egyházi intézményben oktatók.

A bizottsági ülésen vita alakult ki a Horváth László (Fidesz) által kezdeményezett – és a testület által is megszavazott – módosításról, amely előírná, hogy a gyöngyöspatai szegregációs ügyhöz hasonló esetekben a bíróság sérelemdíj helyett oktatási szolgáltatást állapítson meg. Többek között Arató Gergely (DK) kifogásolta ezt, mondván, az kiveszi a bíróság kezéből a jogot annak mérlegelésére, hogy egy személyiségi jogi sérelem orvoslására mit tart szükségesnek.

Horváth László erre úgy reagált: a módosítást az indította, hogy ne lehessen a gyöngyöspataihoz hasonló pert tervezni, szervezni, mert a döntés szerinte „elkerülte az igazságot”, bár jogszerű volt. Hangsúlyozta: nem szeretnék, hogy hasonló pénzszerző akciókra kapjanak kedvet egyesek, és a könnyű és gyors pénz ígéretével csábítsák az érintetteket úgy, hogy közben felrúgják a helyi társadalmi békét.

Az iskolaőr jogintézményét bevezető törvényjavaslaton is változtatást kezdeményezett a testület. Ez rendezi az iskolaőr tudomására jutott információk adatkezelési szabályait a GDPR-nak megfelelően. Emellett az iskolaőr foglalkoztatási feltételei közé bekerül a pszichológiai alkalmasság igazolása, amelynek részletszabályait a rendészetért felelős miniszter határozhatja meg.

Egy másik módosítás értelmében kizárólag szándékos bűncselekmény elkövetése esetén szüneteltetnék az iskoláztatási támogatást a 12 éves kor felettiek esetében egy éven át. Az eredeti előterjesztés minden bűncselekménytípusra kimondta ezt, így a fiatal által gondatlanságból elkövetett bűncselekményekre is.