A gyásznapon megállt és emlékezett az ország

Egy perces megállással, harangozással és közös imával, illetve gyertyagyújtással emlékezett Budapesten és vidéken az ország a trianoni békediktátum 100. századik évfordulóján. Országszerte sokfelé tartottak megemlékezéséket a nemzeti összetartozás napja alkalmából, sokan csatlakoztak az önkormányzatok és civilek által indított kezdeményezésekhez. Az embereket megérintette a szomorú évforduló.

2020.06.04. Budapest Trianon 100 évfordulójának megemlékezése a Városmajorban. Fotó: Éberling András

Száz éve, 1920. június 4-én, délelőtt tíz órakor Budapesten és országszerte „megkondultak a harangok, a gyártelepek megszólaltatták szirénáikat és a borongós, őszies levegőben tovahömpölygő szomorú hanghullámok a nemzeti összeomlás fájdalmas gyászát jelentették – így tudósított a korabeli sajtó arról, hogy a magyar delegáció képviselői aláírták az első világháború győztes országai által diktált békefeltételeket. Bezárták akkor az üzleteket és az iskolákat, a közlekedés tíz percre leállt. Mindez délelőtt tíz órakor történt, akkorra időzítve tartották az országos gyászmegmozdulásokat, mert a trianoni békediktátumot eredetileg akkor írták volna alá. Valójában az esemény délután 16 óra 30 perckor volt, de mivel akkoriban még nem voltak modern tömegtájékoztatási eszközök, a lakosságot már nem lehetett értesíteni a változásról.

A százéves évfordulón, a trianoni békediktátum aláírásának valós időpontjában, délután fél ötkor állt meg Budapesten a tömegközlekedés egy percre, ami alatt az utasok megemlékezést hallgathattak a járműveken. Ugyanekkor Kárpát-medence-szerte sok ezer templomban, imaházban egyszerre kondultak meg a harangok. A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége korábban felekezettől függetlenül felkért minden Kárpát-medencei egyházközséget és gyülekezetet, hogy ebben az időpontban száz másodpercig szólaltassa meg temploma, imaháza harangját a századik évfordulóra. Kérték továbbá azt is, hogy a harangszó után mondjunk el egy miatyánkot a magyar nemzet egységéért és a keresztény/keresztyén hit védelmében.

Néma csend a Kálvin téren

Már jóval fél öt előtt gyülekeztek az emberek a budapesti Kálvin téren, a villamosmegállóban, az egyik padon ülve Nagy Gyula amatőr fotográfus a környéket fürkészte. Kérdésre mosolyogva mondta, hogy szeretné megörökíteni a fél ötös pillanatot, mert újabb száz év múlva, a következő kerek évfordulón erre már nem lesz lehetősége. Néhány méterrel arrébb egy másik padon egy középkorú férfi üldögélt, ő sem a villamosra, hanem a fél ötös időpontra érkezett a térre. Kíváncsi volt, hogy milyen lesz a pillanat, amikor egy percre megáll az élet a fővárosban, és megkondul a Kálvin téri református templom harangja. Hasonló okból ült le a templom előtti padokra a Ternyilla-család hét hölgytagja is, érdeklődésünkre megjegyezték, a férfiak azért nem tartottak velük, mert dolgoznak. Arra kérdésre, hogy miért választották a Kálvin téri helyszínt, egybehangzóan válaszolták: mindegyiküknek van kötődése a templomhoz, így természetes volt számukra, hogy itt emlékeznek a szomorú pillanatra.

Fotó: Éberling András

Amikor elérkezett fél öt, a pirosnál várakozó trolibusz nem indult el akkor sem, amikor a jelzés zöldre váltott. A jármű mögött az autósok csendben várakoztak, de a szomszédos sávokban nem állt meg a forgalom, csak lassítottak az autók. Néhány pillanattal később megkondult a Kálvin téri református templom harangja, ekkor a téren várakozó emberek felálltak, és néhányan imádkozva, csendben hallgatták a harangzúgást. Kevesen haladtak csak keresztül a téren, többségük külföldi volt. A másodpercek gyorsan múltak, így pillanatokkal később minden sávban újraindult a forgalom. A harangzúgás még rövid ideig tartott, utána a villamosokról és a környező utcákból szórványos Vesszen Trianon! kiáltások hallatszottak.

Sokan nem álltak meg

Az emlékezők között volt Mándy Eszter is, az asszony meghatottan várakozott tovább, úgy látszott, nem tud elindulni. – Azért jöttem ide, hogy a harangszó alatt együtt gondoljunk az elcsatolt területeken és a világban élő honfitársainkra. Fájdalmas még most is, hogy itt kell lennünk, de lélekben együtt vagyunk. Ezt fejezi ki a harangszó, a megállás és az emlékezés – hangsúlyozta.

A Nagykörút rohanó forgatagában kevesen tudtak arról, hogy fél 5-kor leáll a város egy percre a békediktátum aláírásának emlékére. A 4–6-os villamos megállójában egy fiatal pár lapunknak azt mondta, reggel olvasták a felhívást, de véletlen pont akkor utaztak tömegközlekedéssel. – Pozitív kezdeményezésnek tartjuk és kíváncsian várjuk, hogy az emberek mennyire figyelnek egymásra és hogy mennyire összetartóak – magyarázták lapunknak. Hozzátették: a nagy rohanásban ennyire le lehet állni és magunkba nézni.

Ezzel szemben egy fiatal kárpátaljai nő teljes hülyeségnek nevezte a tömegközlekedés leállítását. – Kelet-Kárpátaljáról származom, de úgy gondolom, hogy attól nekem nem lesz jobb, hogy csúcsidőben leállítják a tömegközlekedést, pont akkor, amikor mindenki siet. Nem értem, hogy miért nem csúcsidőn kívülre tették az emlékezést – értetlenkedett.

Pontban fél ötkor az autók, a gyalogosok nem álltak meg, a villamosok azonban a megállóban várakoztak, az utasok többsége némán hallgatta a hangszóróból hallható szöveget. Egy kedves hang emlékeztette az embereket arra, hogy pontosan száz éve abban az időpontban írták alá a magyarság legfájdalmasabb diktátumát. Csak egy kisebb fiatalabb társaság viccelődött az évfordulón.

Gyertyagyújtás este

A közösségi közlekedés járatai nemcsak Budapesten, hanem Szegeden is leálltak egy percre a hozzájuk legközelebb eső megállókban. Az autóbuszokon, villamosokon és trolibuszokon a trianoni veszteségekről szóló hangfelvételt játszottak be.

Kora este, 19 óra 20 perc és 20 óra 20 perc között nagyon sok helyen gyújtottak gyertyát vagy mécsest a Határtalanul a Magyar Fiatalokért Egyesület felhívásához csatlakozva. A Gyújtsunk meg egy gyertyát Magyarországért! elnevezésű kezdeményezés mögé több határon túli ifjúsági szervezet mellett korábban odaállt a Fidelitas is. A szervezők előzetesen azt kérték, hogy az ablakokba kihelyezett meggyújtott gyertyákról, mécsesekről mindenki készítsen képet, töltse fel azt a Facebookra, és a felvételt küldje el a szervezőknek is. Az akciót azért szervezték, hogy közösen megmutassuk: száz éve határtalanul itthon vagyunk, szerte a Kárpát-medencében.

Fotó: Éberling András

A vidéki megemlékezés-sorozatot a nemzeti összetartozás napját megelőző este Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes indította el Csurgón. A KDNP politikusa a somogyi város önkormányzatának és a Csokonai Közösségi Háznak közös megemlékezésén úgy fogalmazott: 1990-ben Magyarország volt a leggyengébb állam a Kárpát-medencében, most viszont a szemünk előtt változnak az erőviszonyok.

Emlékparkot avattak, megyét kereszteltek újra

Június 4-én a békediktátum aláírásának 100. évfordulóján Csongrád megye neve Csongrád-Csanád megyére változott. A döntés még 2017-ben született meg az Országgyűlés Lázár János, a térség parlamenti képviselőjének javaslatára.

Sopronban Trianoni Emlékpartot adtak át a békeszerződés centenáriumán. Zámbó Péter az erdőkért és földügyekért felelős államtitkár az átadón azt mondta: Magyarország ezeréves fáját még a trianoni békeszerződés sem tudta elpusztítani. Az emlékparkot a Károly-kilátó közelében alakították ki. Zambó Péter kitért arra, hogy Trianon sokkolta az erdészeket is, az erdőterületek 84 százalékát elvették, így a megmaradt területeken a fásítás létkérdéssé vált.

Miskolcon az országzászlónál és a Trianoni emlékműnél ünnepi beszédekkel, imaolvasással kezdődött a megemlékezés, amelyen részt vettek a történelmi egyházak képviselői is. Este az összetartozást jelképező őrtüzeket gyújtottak, az elsőt az avasi kilátónál, majd fél óránként a külső területeken, mint a Diósgyőri várnál, Tapolcán és Lillafüreden.

Fáklyás felvonulás

Székesfehérváron a nyitóbeszéd után felsorolták annak a sok ezer településnek a nevét, amelyeket elszakítottak Magyarországtól száz évvel ezelőtt. Este a Nemzeti Emlékhelytől fáklyás felvonulás indult a Történelmi Vitézi Rend fehérvári székkapitánysága szervezésében, a rendezvény a gyertyagyújtás követően néma tiszteletadással zárult az Országzászló téren.

Mezőberényben Bogyinszki Zoltán fotográfus fotóiból nyílt kiállítás a városháza előtti téren, este pedig emlékműsorral készültek a székelykapunál. Szolnokon a megemlékezésen avatták fel Pogány Gábor Benő szobrászművész ez alkalomra készült alkotását.

Pécsett a Trianon-keresztnél megemlékezést tartott a megyei önkormányzat.

Szekszárdon az Ady Endre Szakképző Iskolája és Kollégiumának közössége rendezte meg a Nyugati szél 1920–2020 domborműavató ünnepségét, amelyen Király László, az iskola művésztanárának alkotását leplezték le. Komáromban a Monostori erődnél ágyúlövéssel emlékeztek a trianoni békediktátumra.