A sport területén is a digitális megoldásoké a jövő

A jövő sportéletének elengedhetetlen része a digitalizáció által kínált lehetőségek feltárása, fejlesztése, alkalmazása. A sportanalitika, a sportinformatika napjainkban egyre hangsúlyosabbá válik, és nem csupán a versenysportban, hiszen ezeket a technológiákat éppen úgy be lehet, és be is kell építeni az iskolai sportba, mint az utánpótlás-nevelésbe, vagy a szabadidősportba – emelte ki Szabó Tünde, az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért felelős államtitkára a Testnevelési Egyetemen tartott konferencián. Az államtitkár a jövőbe vezető út fontos állomásának nevezte a Digitális jólét program (DJP) együttműködésével a Testnevelési Egyetemen létrejövő kiválósági központot, amely egy jól átgondolt, tudatos építkezés részeként hozzájárul a digitális sportstratégia minél hatékonyabb megvalósításához.

– Nagyon keveset tudunk a Covid–19 vírusról, ám a sportolók intenzív vizsgálatán keresztül közelebb juthatunk a valósághoz – közölte Mocsai Lajos, hozzátéve, hogy a sportolói életmód – az utazások, az együttlétek és a bezártság – fokozott kockázatot jelenthet a kór terjedésében. Ebből fakadóan az élsport és a fertőzés kapcsolatának pontosabb megismerése különös módszertant igényel. Kiemelte: fontos megtudni, hogy a megfertőződött, illetve a fertőzésből kigyógyult sportolók hogyan reagálnak a megterhelésekre, illetve a vírus milyen sportágspecifikus reakciókat válthat ki az élsportolókból. Az egyetem rektora aláhúzta: a sportolók terheléstani adatai, a mérési rendszerek kidolgozása és folyamatos használata sokat segíthet abban, hogy megelőzzük a jövőbeli tragédiákat.

A Magyar Egyetemi Sportszövetség főtitkára bejelentette, hogy augusztus 12–14. között hazánkban rendezik meg a világ legnagyobb egyetemi sportról szóló szimpóziumát, a XV. FISU fórumot, amelyhez a technológiai platformot a Digitális jólét program biztosítja. Székely Mózes hangsúlyozta: a nemzetközi konferencia remek lehetőséget kínál a hazai sportélet működésének, módszereinek és eredményeinek bemutatására a világ felé, hiszen várhatóan közel kétszáz országba közvetítik majd az eseményt.

Gál András Levente, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Digitális jólét programjának szakmai vezetője elmondta: eredményes együttműködést valósítanak meg számos egyetemmel, illetve civil szervezettel a digitalizáció különböző témaköreiben. A Testnevelési Egyetem jelentős mértékben hozzá tud járulni a digitalizációval kapcsolatos kérdések kutatásához, a jó válaszok megtalálásához. A DJP Digital Sport Műhely feladatai között szerepel többek között a digitális eszközök és technológiák alkalmazása az iskolai testnevelés területén, az iskolai testnevelés digitális támogatásának módszertanának és eszközrendszerének kidolgozása, valamint a testnevelési adattár létrehozása, a digitális sporttal kapcsolatos export és know-how transzfer támogatásával együtt.

A konferencián a sportolók egészségével kapcsolatos kutatás eredményeit is összefoglalták. A Testnevelési Egyetem vezetésével és az ITM támogatása mellett, az Orthosera Kft. gondozásában egy tudományos munkacsoport azt mérte fel, hogy milyen hatással volt a koronavírus-fertőzés az élsportolókra. A kutatást végző vezető Lacza Zsombor, az intézmény tudományos rektorhelyettese elmondta, nem szabad figyelmen kívül hagyni a koronavírus-fertőzés hatását a sportolókra, akik a legtöbbször enyhe tünetekkel vészelték át a betegséget. Kórházba senki sem került, azonban néhány esetben tartósan fennmaradó hőemelkedés, fáradékonyság és nehézlégzés állt fenn, amely jelentősen ronthatta, ronthatja a sportteljesítményt. Az élsportolók között feltűnően alacsony azok száma, akikben tartós immunitás alakult ki, mindez azt jelenti, hogy körükben magas az újrafertőződés veszélye.