időjárás 6°C Andor , András 2022. november 30.
logo

Javult a Magyarország-kép szomszédainknál

Magyar Nemzet
2020.06.02. 06:17
Javult a Magyarország-kép szomszédainknál

Magyarországról a szomszédos országok közül Szlovákiában vannak a legjobb véleménnyel (78 százalék), míg a magyarok változatlanul Ausztriáról vélekednek a legkedvezőbben (82 százalék). Szlovákiában, Ausztriában, Horvátországban és Szlovéniában egy év alatt még javult is megítélésünk, összességében pedig a szomszédos országok polgárainak átlagosan 60 százaléka van jó véleménnyel hazánkról, ami a trianoni békediktátum 100. évfordulóján bizakodásra okot adó fejlemény – derült ki a Közép-európai Nézőpont Intézet 2020-as Magyarország-barométeréből.

Az elmúlt évek tapasztalata, hogy a száz évvel ezelőtti sebeket – amelyek fenntartása elsősorban nagyhatalmi érdekeket szolgál – a közép-európai együttműködés és a kölcsönös tisztelet, ha lassan is, de begyógyíthatja. Ezért is jó hír, hogy Magyarországról egyre jobb kép él a Kárpát-medencében, hiszen 2019-ről 2020-ra javult hazánk megítélése a szomszédos országokban.

A 2020-as Magyarország-barométer szerint Szlovákiában vannak a leginkább jó véleménnyel Magyarországról (78 százalék), Horvátországot (68 százalék) és Szerbiát megelőzve (60 százalék). A szomszédos országokban 50 százalék feletti a Magyarország pozitívan megítélők aránya, Románia kivételével, ahol a megkérdezettek 47 százalékának van jó véleménye hazánkról. Az adatok szerint tavalyhoz képest a legnagyobb előrelépés Horvátországban (12 százalékpont), Szlovákiában (11 százalékpont) és Ausztriában (10 százalékpont) volt. Csak Romániában és Szerbiában regisztrálhattunk rosszabb adatokat. Hosszabb időtávban tekintve azonban egyértelmű javulásról lehet beszámolni: a 2016 óta elkészített hasonló felméréseink adatai szerint a szlovákok véleménye négy év alatt 19, míg az osztrákoké 14 százalékponttal javult. Idén először fordult elő, hogy az ausztriai válaszadók abszolút többsége (51 százalék) pozitívan nyilatkozott hazánkról.

2020*

2019

2018

2017

1.

Szlovákia

78

67

76

59

2.

Horvátország

69

57

63

57

3.

Szerbia

60

75

80

76

4.

Szlovénia

58

54

65

58

5.

Ausztria

51

41

42

37

6.

Románia

47

55

52

51

*Azok aránya, akik „inkább jó” véleménnyel vannak Magyarországról (az adatok százalékban értendők)

A szomszédos országokban megmutatkozó bizalomnövekedés a magyar közvéleményben is tetten érhető. Az elmúlt években Magyarországon is javult Ausztria megítélése: a hazai válaszadók 82 százaléka van inkább jó véleménnyel nyugati szomszédunkról (2019-hez képest 9 százalékpontos növekedés). A második helyezett – négy éve változatlanul – Horvátország. Talán az Adriának is van szerepe abban, hogy a válaszadók 74 százaléka van inkább jó véleménnyel délnyugati szomszédunkról (egy év alatt 7 százalékpontos növekedés). Szlovéniáról és Szlovákiáról a magyarok 64, illetve 62 százaléka gondolkodik pozitívan.

Csak két országról van a válaszadók kevesebb mint fele jó véleménnyel: Szerbiáról (40 százalék) és Romániáról (36 százalék). Szerbia esetében ez egy év alatt 8 százalékpontos javulásnak számít, Románia vonatkozóan pedig 3 százalékpontosnak. A bukaresti politikában gyakran tapasztalható magyarellenes hangulatkeltés aligha járul hozzá a magyarok véleményének nagyobb mértékű javulásához. A 2020-as Magyarország-barométer adatai alapján ugyanakkor kijelenthető, hogy a Kárpát-medencében élő népek növekvő bizalommal tekintenek egymásra.

2020*

2019

2018

2017

2016

1.

Ausztria

82

73

73

74

71

2.

Horvátország

74

70

68

66

59

3.

Szlovénia

64

55

57

57

52

4.

Szlovákia

62

57

58

59

50

5.

Szerbia

40

32

32

33

30

6.

Románia

36

33

35

38

34

*Azok aránya a magyar közvéleményben, akik „inkább jó” véleménnyel vannak az egyes szomszédos országokról (az adatok százalékban értendők).

A kutatás apropóján tartott online panelbeszélgetésen a Közép-európai Nézőpont Intézet állandó szakértői, Illyés Gergely Románia-szakértő és Tokár Géza Szlovákia-szakértő értékelték az adatokat Rosonczy-Kovács Mihály, az intézet elemzőjének moderálásával.

A folyamatosan javuló szlovákiai tendencia hátteréről Tokár Géza elmondta, hogy a korábban konfliktust generáló ügyek – mint amilyen például a Malina Hedvig-ügy volt – lekerültek a napirendről, és olyanok váltották fel, amelyekben a két ország hivatalos álláspontja közel áll egymáshoz, ezen álláspontokat pedig a közvélemény többsége is osztja. Ilyen például a menekültügy kezelése vagy a keresztény-konzervatív értékek megjelenítése az Európa jövőjéről folytatott diskurzusban. Tokár kiemelte, hogy a szlovákiai társadalom általánosságban véve még a magyarnál is konzervatívabb; a Magyarországról alkotott pozitív vélemény annak is szól, hogy hazánk nemzetközi szinten is markánsan képviseli a konzervatív értékeket.

Romániával ellentétben Szlovákia elkötelezett a közép-európai együttműködés mellett. Tokár Géza elmondta: a szlovák diplomáciára nagyfokú pragmatikusság jellemző. „Ha van szlovákiai külügyi doktrína, az az, hogy próbáljon meg az ország a lehetőségek fényében mindenkivel együttműködni”. A V4-nek jelenleg nincsen alternatívája, annak gazdasági előnyeivel a teljes szlovák politikai elit tisztában van, ezért Szlovákia várhatóan továbbra is biztos partner lesz a regionális összefogásokban.

https://www.youtube.com/watch?time_continue=7&v=3Rru5Q5tbCk&feature=emb_logo

Az elmúlt időszak romániai eseményei kapcsán Illyés Gergely kiemelte, hogy Klaus Johannis elnököt mértékadó román és olyan nyugati, főleg német nyelvű körök is elítélték magyarellenes nyilatkozataiért, amelyek egyébként támogatják őt. Az elnök fellépése elsősorban belpolitikai indíttatású volt – tette hozzá az elemző. A közép-európai együttműködési lehetőségekkel kapcsolatban Illyés kifejtette: a román diplomácia alapvetése, hogy az Egyesült Államokat tekinti a legfőbb szövetségesnek, amelyet az EU nagy tagállamai, elsősorban Németország követ. A térségben a román–lengyel kétoldalú kapcsolatokat igyekeznek erősíteni, ezzel megpróbálva kimozdítani Lengyelországot a V4-ből, így csökkentve Magyarország térségbeli befolyását is. Illyés szerint azok az esetleges romániai kezdeményezések, amelyek a közép-európai térség megerősödését szorgalmaznák, jelenleg nem kapnak médianyilvánosságot. A Johannis által sokszor hangoztatott, a regionális együttműködéseket szükségtelennek tartó és a föderális Európai Unió mellett elkötelezett nézet a román politikai és diplomáciai elit általánosan elfogadott álláspontjának tekinthető. Illyés szerint a Közép-Európa-barát nézetek elterjedéséhez gyökeres, rendszerszintű változásra lenne szükség, amelyre rövid távon nagyon kevés esély van.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.