Javult a Magyarország-kép szomszédainknál

Magyarországról a szomszédos országok közül Szlovákiában vannak a legjobb véleménnyel (78 százalék), míg a magyarok változatlanul Ausztriáról vélekednek a legkedvezőbben (82 százalék). Szlovákiában, Ausztriában, Horvátországban és Szlovéniában egy év alatt még javult is megítélésünk, összességében pedig a szomszédos országok polgárainak átlagosan 60 százaléka van jó véleménnyel hazánkról, ami a trianoni békediktátum 100. évfordulóján bizakodásra okot adó fejlemény – derült ki a Közép-európai Nézőpont Intézet 2020-as Magyarország-barométeréből.

Fotó: Bruzák Noémi Forrás: MTI

Csak két országról van a válaszadók kevesebb mint fele jó véleménnyel: Szerbiáról (40 százalék) és Romániáról (36 százalék). Szerbia esetében ez egy év alatt 8 százalékpontos javulásnak számít, Románia vonatkozóan pedig 3 százalékpontosnak. A bukaresti politikában gyakran tapasztalható magyarellenes hangulatkeltés aligha járul hozzá a magyarok véleményének nagyobb mértékű javulásához. A 2020-as Magyarország-barométer adatai alapján ugyanakkor kijelenthető, hogy a Kárpát-medencében élő népek növekvő bizalommal tekintenek egymásra.

2020*

2019

2018

2017

2016

1.

Ausztria

82

73

73

74

71

2.

Horvátország

74

70

68

66

59

3.

Szlovénia

64

55

57

57

52

4.

Szlovákia

62

57

58

59

50

5.

Szerbia

40

32

32

33

30

6.

Románia

36

33

35

38

34

*Azok aránya a magyar közvéleményben, akik „inkább jó” véleménnyel vannak az egyes szomszédos országokról (az adatok százalékban értendők).

A kutatás apropóján tartott online panelbeszélgetésen a Közép-európai Nézőpont Intézet állandó szakértői, Illyés Gergely Románia-szakértő és Tokár Géza Szlovákia-szakértő értékelték az adatokat Rosonczy-Kovács Mihály, az intézet elemzőjének moderálásával.

A folyamatosan javuló szlovákiai tendencia hátteréről Tokár Géza elmondta, hogy a korábban konfliktust generáló ügyek – mint amilyen például a Malina Hedvig-ügy volt – lekerültek a napirendről, és olyanok váltották fel, amelyekben a két ország hivatalos álláspontja közel áll egymáshoz, ezen álláspontokat pedig a közvélemény többsége is osztja. Ilyen például a menekültügy kezelése vagy a keresztény-konzervatív értékek megjelenítése az Európa jövőjéről folytatott diskurzusban. Tokár kiemelte, hogy a szlovákiai társadalom általánosságban véve még a magyarnál is konzervatívabb; a Magyarországról alkotott pozitív vélemény annak is szól, hogy hazánk nemzetközi szinten is markánsan képviseli a konzervatív értékeket.

Romániával ellentétben Szlovákia elkötelezett a közép-európai együttműködés mellett. Tokár Géza elmondta: a szlovák diplomáciára nagyfokú pragmatikusság jellemző. „Ha van szlovákiai külügyi doktrína, az az, hogy próbáljon meg az ország a lehetőségek fényében mindenkivel együttműködni”. A V4-nek jelenleg nincsen alternatívája, annak gazdasági előnyeivel a teljes szlovák politikai elit tisztában van, ezért Szlovákia várhatóan továbbra is biztos partner lesz a regionális összefogásokban.

https://www.youtube.com/watch?time_continue=7&v=3Rru5Q5tbCk&feature=emb_logo

Az elmúlt időszak romániai eseményei kapcsán Illyés Gergely kiemelte, hogy Klaus Johannis elnököt mértékadó román és olyan nyugati, főleg német nyelvű körök is elítélték magyarellenes nyilatkozataiért, amelyek egyébként támogatják őt. Az elnök fellépése elsősorban belpolitikai indíttatású volt – tette hozzá az elemző. A közép-európai együttműködési lehetőségekkel kapcsolatban Illyés kifejtette: a román diplomácia alapvetése, hogy az Egyesült Államokat tekinti a legfőbb szövetségesnek, amelyet az EU nagy tagállamai, elsősorban Németország követ. A térségben a román–lengyel kétoldalú kapcsolatokat igyekeznek erősíteni, ezzel megpróbálva kimozdítani Lengyelországot a V4-ből, így csökkentve Magyarország térségbeli befolyását is. Illyés szerint azok az esetleges romániai kezdeményezések, amelyek a közép-európai térség megerősödését szorgalmaznák, jelenleg nem kapnak médianyilvánosságot. A Johannis által sokszor hangoztatott, a regionális együttműködéseket szükségtelennek tartó és a föderális Európai Unió mellett elkötelezett nézet a román politikai és diplomáciai elit általánosan elfogadott álláspontjának tekinthető. Illyés szerint a Közép-Európa-barát nézetek elterjedéséhez gyökeres, rendszerszintű változásra lenne szükség, amelyre rövid távon nagyon kevés esély van.