Nem tudni, mit képvisel a Jobbik

A parlamenti küszöb alatt, törpepártként tengődő létre rendezkedik be a Jobbik Jakab Péter-féle vezetése, és ennek megfelelően a félmillió értelmiségi támogatóját elveszítő, értékválságban lévő párt kormányváltásra sem készül Varga-Damm Andrea szerint. A Jobbik frakcióját nemrégiben otthagyó képviselő a Magyar Nemzetnek adott interjúban úgy vélte, Jakab habitusa, személyisége nem is alkalmas a jobboldali szavazók megszólítására. Arra is kitért, a nyár végén körvonalazódhat, hogy alakítanak-e új platformot vagy mozgalmat Sneider Tamással és a három másik kilépővel.

A nyár végére eldől, hogy a frakcióból kilépő képviselő új platformot alakít-e Fotó: Bach Máté

– Láthatóan a Jobbik körül lévő szellemi holdudvar, a szakértői kör sem működik zökkenőmentesen.

– Valóban nem, a 2019-es EP-választás óta sajnos érezhetően összezsugorodott ez a szellemi bázis is, és egyre kevésbé funkcionál jól. A tavalyi EP-választás előtt például Sneider ellentmondásos adatokat kapott a párt támogatottságáról. A Jobbik szellemiségét tekintve pedig jelenleg nem tudnám megmondani, milyen értékrendet képvisel a párt, ami szintén óriási probléma.

– Ugyanakkor a Jobbik ideológiája és értékrendje már Vona Gábor elnöksége alatt is meglehetősen zavarossá vált. A balratolódásként realizálódó néppártosodás és a Simicska Lajossal kötött érdekszövetség sok szavazó és tag távozását, alapszervezetek felszámolódását okozta. Lehet-e hiteles az a 180 fokos fordulat, ami Vona gárdamellényben történő feszítése és a Kálmán Olgával folytatott tévés beszélgetése, valamint a Spinoza-házbeli szeánsza között húzódott?

– Ezzel nem értek egyet. A Jobbik alapító nyilatkozatában is szerepel a néppártiság kívánalma, azonban a párt kommunikációja, a vezető politikusainak a megnyilvánulásai kezdetben radikálisabbak voltak az alapító dokumentum szellemiségénél. Az is igaz, hogy ezt a hevületet valós társadalmi problémák hívták életre, például rendkívül rossz volt a közbiztonság a 2010 előtti szocialista vezetés alatt. A Vona Gábor által meghirdetett néppártosodással a 2010-es évek közepén a Jobbik konzervativizmusa kiteljesedett, és beért arra, hogy hitelesen jelenjen meg a jobbközépen.

– Sokan vitatják a néppártosodás hitelességét, hiszen több radikális prominens is távozott, és számos alapszervezet oszlatta fel magát.

– Ez a megfelelő pártdiplomácia hiányának tudható be. Vona hiába járta az országot és fejtette ki, hogy miről is van szó, ezt a feladatot egyedül, a megfelelő, támogató politikustársak nélkül nem volt képes elvégezni.

– Emellett a liberális értelmiség színe-java, köztük Heller Ágnes, Konrád György, Kőszeg Ferenc, de még Medgyessy Péter is azt hangoztatta, hogy a Jobbiknak akár Gyurcsánnyal is össze kellene fognia a kormányváltás érdekében. Ráadásul Havas Henrik, aki a Horn-kormány államtitkára is volt egy hétig, írt könyvet Vonáról.

– Nem terhelheti tovább a közéletet a Gyurcsány-jelenség. Nem Gyurcsány Ferencről, hanem politikai erőkről van szó. Ha a szavazók megadják a felhatalmazást, akkor igenis élni kell a kormányzás lehetőségével.

– Ezek szerint elfogadhatónak tartja, hogy 2022-ben akár a DK-val alkosson koalíciót a Jobbik?

– Ahogy említettem, nem Gyurcsány vonatkozásában határoznám meg a Jobbik politikáját. A szavazók döntik el a voksaik számával, hogy kivel köthetünk szövetséget, és erről kár is most beszélni, rengeteg minden változhat a következő két évben.

A nyár végére eldől, hogy a frakcióból kilépő képviselő új platformot alakít-e
Fotó: Bach Máté

– Ezek szerint nem is zár ki egy Gyurcsány Ferenccel kötött koalíciót. Van olyan párt, amelyet a Jobbik természetes szövetségesének tart? Mostanában az ellenzéki oldalon többen emlegetnek hasonló csoportosulásokat. Például a Momentum, a Párbeszéd és az LMP látszik egy kialakulóban lévő tömbnek. Vona Gábor az utóbbit XXI. századi pártként is lehetséges szövetségesként tartotta számon, hogyan gondolkodik erről?

– A XXI. századi párt fogalmát butaságnak tartom. A történelem egy folyamat, minden állandóan alakul, változik benne. Például sok olyan múltszázadi embert ismerek, aki modernebbül gondolkodik azoknál, akik az új millenniumban nőttek fel. A szándékok a fontosak: ki tudja elhozni a szebb jövőjét ennek a népnek.

– Egy, kettő, esetleg több lista állítását támogatja?

– Ez a kérdés pusztán választási matematika, 2022 közeledtével lehet látni, hogy melyik stratégia vezethet inkább sikerre, mit fogadnak el a választók.

– Meglehetősen praktikus, technikai kifejezéseket használ. Azonban a tapasztalat szerint a szavazók megbüntetik, ha egy párt nem képvisel jól beazonosítható eszméket és értékeket, akár az ellenfeleivel kapcsolatban is. Az elmúlt években nemcsak a Jobbik tagsága, hanem a választóinak jó része is elidegenedett a párttól. Ennek oka pedig az elemzők többsége szerint egyértelműen a baloldal irányában történő nyitásban, és az egykor Fidesz-közeli nagyvállalkozó Simicskával kötött szövetségben keresendő.

– A 2018-as országgyűlési képviselő-választáson közel húsz százalékot ért el a Jobbik, ez már önmagában cáfolja az ön által mondottakat.

– Vona Gábor azonban a választás másnapján lemondott, valószínűleg érezhette a mélyben zajló változásokat, és a tavalyi EP-választáson már csak hatszázaléknyi szavazó állt a Jobbik mögött, 1,3 millió támogató helyett már csak 240 ezren húzták be rá az ikszet.

– Ez valóban elkeserítő eredmény volt, ráadásul a Jobbik elvesztette a közel félmilliós értelmiségi bázisát is. Azonban Vona nem egy süllyedő hajót hagyott el, a Jobbik népszerűség-csökkenése jelentős részben éppen az ő távozásával magyarázható, valamint a pártban felerősödő belső konfliktusokkal. Sneider Tamást az elnöksége kezdetétől fogva próbálta gyengíteni az a kör, akik most Jakab mögött állnak.

– Visszakanyarodva a 2018-as választás kampányához, különös, hogy a Jobbik vezetése nem is egy lehetséges koalícióról beszélt, hanem azt hangoztatja, hogy a párt egyedül is képes lesz kormányt váltani. Ezt semmilyen kutatás nem támasztotta alá – a húsz százalék volt a legoptimistább forgatókönyv az elemzők szerint –, ráadásul a tiltott pártfinanszírozás miatt kiszabott ÁSZ-bírságok következtében az anyagi csőd szélén állt a Jobbik, amelynek az ideológiai arculata is tömegek szemében vált kérdésessé.

– Tény, hogy a valóságtól elrugaszkodott elképzelés volt, hogy a Jobbik egyedül kormányozhatna. A választás utáni csalódás sem lett volna olyan nagy, ha reálisan, jelentős sikerként könyveljük el a húszszázalékos eredményt. Mára még ahhoz képest is erősödtünk volna, ha így gondolkodunk, és ennek megfelelően cselekszünk.

– Azonban nem látni világosan, hogy milyen értékeket képvisel a Jobbik, és milyen programot valósítana meg kormányon. Ahogyan ön is említette, a Jakab-féle vezetésre ez fokozottan igaz, ám Vona elnöksége alatt sem volt a Jobbiknak világosan beazonosítható, széles körben ismert programja. Milyen víziót vázolna fel a pártja számára, milyen társadalom- és gazdaságpolitikát képvisel?

– Modern gondolkodású konzervatívként a mai világ kihívásait, értékeit igyekszem összeegyeztetni a nemzeti tradíciókkal, valamint a társadalmi kohézió, a közös kultúra és együvé tartozás megteremtésével. Az emberek mindennapi problémáival kell tisztában lenni, amely végképp nem a jobb- és baloldali politikai dogmákról szól. Fontos tervezhető jövőképet nyújtani az embereknek. A legfontosabb feladatok közé sorolom a kis- és középvállalkozók megsegítését és a családok kohéziójának erősítését.

– Utóbbi alatt a Fidesz-KDNP-kabinet családpolitikájához hasonló elképzelést ért?

– A családok kohéziójának a megteremtése jóval többet jelent az Orbán-kormány intézkedéseinél. Álláspontom szerint a nagycsaládok boldogulását kellene összetetten támogatni, például mikrovállalkozások indításában is. A mediterrán országokra jellemző nagycsaládok szövetségét tekintem mintának, s a hasonlóan erős mikroközösség-hálózat a magyar társadalmat is egészségesebbé és ellenállóbbá tenné.

– Az említett régióban több generáció él együtt, aminek az árnyoldalairól is sokat hallani, ezek szerint a vízióiban is valami hasonló szerepel?

– Egy teljesen marginális aspektust említett. Amin fontos lenne változtatni, az az, hogy a Fidesz sok esetben nem a szavazók érdekében tesz valós intézkedéseket, hanem sikerpropagandát folytat, önmagát fényezi. Ez azonban célt tévesztett politika, hiszen ha az embereket tenné sikeressé, akkor automatikusan értékelnék a kormány munkáját. A 13. havi nyugdíjjal kapcsolatban is kínos volt hallgatni, hogy sokadik alkalommal is előadták a kormánytagok a parlamentben, miként vette el a juttatást a korábbi szocialista vezetés, és hogyan adja vissza most a Fidesz. Elég lett volna közölni, hogy a költségvetésben van annyi tartalék, hogy a válsághelyzetre tekintettel az idősek négy év alatt megkapják az említett összeget, és ki az, aki ne örülne néhány tízezer forintnak?

– Azonban egyelőre a Jobbik egészen eltérő úton jár az ön által felvázoltaktól. A frakcióból szintén nemrég kilépő Sneider Tamással, Farkas Gergellyel, valamint a korábban távozó Bencsik Jánossal és Bana Tiborral akár szélesebb választói csoportokat is megszólíthatnának. Tervezik platform vagy mozgalom létrehozását?

– Hogy ez így lesz-e, az a jövő zenéje, látnunk kell, mit mutatnak a közvélemény-kutatások, miként vélekednének a szavazók erről. Nyár végén körvonalazódhatnak, hogy milyen esélyei vannak ennek a formációnak.