Robbanásveszélyes droglaborok

A bűnügyi felderítés információi szerint egészen biztos, hogy több olyan házi drogfőzde működik ma Magyarországon, amely robbanás- és tűzveszélyessége miatt a szomszédban lakók biztonságát is kockára teszi. A rendőrség ezért is tesz meg mindent, hogy megtalálja és felszámolja a veszélyes üzemeket.

Balotai Attila rendőr ezredes, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) felderítő főosztályának vezetője a Magyar Nemzetnek elmondta: nem elképzelhetetlen, hogy több titkos amfetaminlabor is működik ma Magyarországon, a főváros környékén, kis falvakban, tanyákon. A BRFK nyomozói idén már két droglaboron is rajtaütöttek. Február 21-én egy dunakeszi házban negyven kilogramm amfetamint gyártott a három gyanúsított személy, itt kétszázmillió forint volt a lefoglalt kábítószer értéke. Június 4-én Tordason ütöttek rajta egy amfetamin alapanyagú, speed fantázianevű drogot készítő kisüzemre. Itt négy gyanúsítottat kaptak el, lefoglalva 12 liter, már bekevert metamfetamint tartalmazó folyadékot és száz liter folyékony vegyi anyagot, amiből újabb 100-150 kilogramm amfetamint lehetett volna előállítani, melynek értéke a feketepiacon 300-350 millió forint között van.

Az amfetamin, a met, a gyorsító, a speed a leggyakrabban előforduló szintetikus kábítószer, melyek előállítása nem kíván vegyészeti szaktudást. Ahogyan azt Balotai ezredes is kifejtette, mégsem veszélytelen az előállításuk, hiszen ha nem a megfelelő arányban vegyítik a kotyvasztók a drog összetevőit, vagy túlhevül az anyag, akkor az robbanáshoz, hatalmas tűzhöz vezethet. Nemzetközi kriminalisztikai adatok szerint évente átlagosan négy-öt amfetaminüzem robban fel valahol a világban. Robbanáskor az üzemben tartózkodóknak esélyük sincs a túlélésre, de a titkos gyár szomszédjában lakók is életveszélyben vannak. Az Egyesült Államok szövetségi rendőrségének drogellenes csoportja, a DEA az amfetaminlaborok felszámolásakor ma már tűzoltókkal együtt indul bevetésre; 2000 és 2015 között 11 rendőr vesztette életét akció közben, amfetaminrobbanás miatt.

Az amfetamin mesterségesen előállított anyag. Alapanyaga hasonló a megfázás, köhögés elleni, legálisan kapható gyógyszerek egyik összetevőjéhez. Az amatőr főzők ezt az anyagot vonják ki a tablettákból, a hatásfok erősségét növelendő pedig olyan robbanásveszélyes és gyúlékony anyagokkal – pontosabban ezek bizonyos komponenseivel – keverik, amelyek megtalálhatók bármely vegyiáru-boltban. Ilyenek például az aceton, az akkumulátorsav, egyes fagyállók, lefolyótisztítók vagy lámpaolajak.

Magyarországon 1997 és 2020 között 67 olyan ügyben indult eljárás, ahol háztáji körülmények között, nagyobb mennyiségben, kis laborokban – a pár grammos, mikrosütős, szintén nem veszélytelen amatőr kotyvasztásokról nincs adat – állítottak elő amfetamint. Az első mini metgyárat 1997 nyarán számolták fel a budapesti rendőrök. Egy kispesti családi ház fészerében két, az egyik kőbányai gyógyszergyár szeméttelepéről származó, vashulladékként tárolt tablettagyártó gépet loptak el ismeretlenek még egy évvel korábban, akkor mindenki azt hitte, fémtolvajok jártak a telepen. A gépeket azonban egy volt gyógyszertári technikus hozatta el, aki a bérelt házban feljavította az ósdi gyártósort, annak napi, kétezer tablettás kapacitása elég volt ahhoz, amit társaival kitervelt. Az akkor legnépszerűbb drogot, az ecstasy tablettát gyártották, amelynek szintén amfetamin az alapanyaga. A kis üzem egész Budapestet el tudta látni droggal, vittek belőle a Balatonra is. Éppen egy nagyobb ingatlan bérlésére, újabb gépsor beszerzésére készültek, amikor a rendőrök gyártás közben rajtukütöttek.

Az ecstasyt és az amfetamint a 2000-es években inkább holland és lengyel importból szerezték be a magyar terjesztők, 2013 után jutottak olyan információkhoz a bűnügyi felderítők, hogy a holland rendőrség eredményes amfetamintakarító akciói következtében újra saját gyártásba kezdtek a magyar drogkereskedők. Nem kellett sokáig várni, sorra buktak le a laborok. Négy barátnő és egyikük férje egy Szeged melletti hétvégi házban működtetett a konyhában egy minilabort. 2019 novemberében fogták el őket a rendőrök, a drogot a szegedi egyetemisták szórakozóhelyein árulták a fiatal nők. 2014-ben egy másik Szeged környéki drogfőzdére is fény derült, amelyet Mórahalmon üzemeltetett egy 41 éves férfi, akinek az elfogásakor 3800 adag eladásra szánt amfetamint foglaltak le a helyszínen.

2015 januárjában gyorshajtása buktatta le egy panellakásban kialakított labor tulajdonosát. A száguldozó egyén otthon hagyta okmányait, a zsebéből csak 73 amfetamintabletta került elő, ezért a rendőrök hazakísérték, lakásában 11 ezer, már kész amfetaminpirulát találtak.

2016-ban a Miskolchoz közeli Felsődobszán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal dohánykommandója nyomozott egy illegális cigarettaüzem ügyében, ők vették észre, hogy a családi házban mást is gyártanak, így bevonták az akcióba a rendőrséget. Addig ez volt Magyarország legnagyobb felszámolt droglaborja, ahol nemcsak amfetaminnal foglalkoztak, hanem mákból kivont ópiumot is préseltek a háztáji laborban: ebben az ügyben hat román és szerb állampolgárságú férfi ellen indult eljárás. Még ugyanazon évben, szeptemberben egy kőbányai garázst rohantak le a budapesti nyomozók. 17 ezer ecstasy tablettát, egy kilogramm amfetaminport és 127 gramm kokaint is találtak, valamint kábítószer előállításához szükséges alapanyagokat és eszközöket, mérleget, a porciózáshoz használatos fóliákat foglaltak le. A két gyanúsított otthonában tartott házkutatás során nagy mennyiségű készpénzt, a kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos feljegyzéseket, mobiltelefonokat és két nagy értékű luxusautót is lefoglaltak a nyomozók. A lefoglalt kábítószer feketepiaci értéke ötvenmillió forint volt.

2017-től kicsit átalakult a drogpiac, olcsó pszichoaktív anyagnak számító bódítószerek árasztották el a fővárost, egyedül a BRFK VIII. kerületi rendőrkapitányság akciócsoportja száz olyan drogárust fogott el két év alatt, akik ezt a szert terjesztették. Ezek is házi keverésű anyagok voltak, kínai importösszetevőkből, azzal a különbséggel, hogy itt nem volt szükség sem laborra, sem hevítésre, csak össze kellett keverni az adalékokat. Mogyoródon és a Tápióság közeli falvakban készült az anyag nagy része, 2020 márciusában a ceglédi rendőrkapitányság által szervezett akcióban fogták el az egyik legnagyobb keverős csapat tagjait.

Rendőrségi szakértők szerint a kevert anyagok veszélyesebbek az amfetaminnál, mert a használók nem tudják, mi van benne, félnek annak mellékhatásaitól. Ezért várható, hogy újra átrendeződik a drogpiac, divatba jön megint az amfetamin, ezt a két, Budapesthez közeli elfogás is bizonyítja. Ugyanakkor a piac beszűkült abból a szempontból, hogy a nagy rendezvények, fesztiválok, koncertek elmaradnak idén nyáron, a kereskedők ezért valószínűleg a szórakozóhelyekre fognak összpontosítani. A rendőrség természetesen résen van, a törvény adta lehetőségeket kihasználva nyílt és titkos nyomozati eszközök alkalmazásával igyekszik felkutatni és felszámolni a droglaborokat. Nemcsak amiatt, hogy egyetlen adag drog se kerüljön ki ezekből az utcára, hanem azért is, hogy a házi droglaborokkal sehol se veszélyeztethessék a bűnözők az emberek biztonságát.

Hatások és elvonási tünetek

Az amfetamint az 1920-as években kezdte el használni az orvostudomány élénkítő, stimuláló szerként, alvás- és evészavar, hiperaktivitás kezelésére. Hatása olyan, mintha hirtelen stressz érné a szervezetet, s emelkedne az adrenalinszint. Gyorsul a pulzus, nő a vérnyomás, kitágulnak a pupillák, kipirul a bőr. Felgyorsul a beszéd, szédülés, verejtékezés, szájszárazság jelentkezhet. Feldobottság, éberség, tettrekészség érzete alakul ki, de előfordulhat izgatottság, szorongás, levertség, emésztési zavarok, torzult látás, remegés és mellkasi fájdalom is. Az amfetamin fokozza a szexuális aktivitást, megnyújtja az ébrenlét idejét. Elveszi az étvágyat is. Elmúlásával fáradtság, rossz közérzet jelentkezik. Többnapos használat után a kialvatlanság és a fáradékonyság tünetei (hallucinációk, emlékezetkiesés) mutatkoznak. A második világháborúban német és amerikai katonák, főleg pilóták használták, hivatalosan szerepelt az ellátmányuk között, hogy jobban bírják a bevetéseket. Később a depresszió kezelésénél is kipróbálták, ám ez nem vált be. Az 1970-es évektől jött divatba mint drog, vizsgára készülő amerikai egyetemisták között terjedt el először, akik használatával akár három napig is kibírták alvás nélkül. Az egyik legolcsóbb, legnépszerűbb partidrog. Olyan brutális elvonási tünetekkel nem jár, mint más drogok, például az LSD, a heroin vagy a crack használata, de szorongásos, alvászavarral járó tüneteket okozhat, rendszeres fogyasztása pedig tönkreteszi a fogakat, a bőrt, a szervezet immunrendszerét. Túladagolása – ami akár halálos is lehet – tünetei többek között remegés, szédülés, izomrángás, agyérgörcs, agyvérzés, szívritmuszavar, megemelkedett vérnyomás, koszorúérgörcs, szívinfarktus. 1976 óta szerepel a kábítószernek minősülő anyagok nemzetközi listáján.