Sikeres válságkezelés

Kecskemét városa bebizonyította, hogy felkészültséggel, fegyelmezettséggel és kitartó munkával jelentős károk nélkül átvészelhető egy egész világot sújtó vírusjárvány. Szemereyné Pataki Klaudiá­val, Kecskemét polgármesterével az általa vezetett város sikeres válságkezeléséről beszélgettünk. Az egyik legfontosabb intézkedésével sikerült megvédeni a város idősotthonainak lakóit.

Szemerédyné Pataki Klaudia: Három nap alatt átszerveztük a város működését Forrás: Kecskeméti Önkormányzat

– A gazdasági válság elsősorban a vendéglátást, az idegenforgalmat sújtotta. Azt tapasztaltuk, hogy a cégek elkészítették a pandémiás terveket, átszervezték a munkamódszereket és a kapacitásokat, így sikerült elkerülni egy jelentős elbocsátási hullámot. Például a Mercedes-gyár három hétre leállt, majd fokozatosan bevezette újra az egy műszakos, mostanra a két és három műszakos munkarendet. Sokszínű gazdasági tevékenység folyik a városban, a szereplők gyorsan reagáltak a megváltozott körülményekre, és átálltak azon termékek gyártására, amelyek a válságban szükségesek. Volt olyan társaság, amely a szűrésekhez készített valamilyen kisegítő terméket, és a világ minden részéről kapja a megrendeléseket. Kecskemétnek nagyon rugalmas, éppen ezért válságálló gazdasága van.

– Miben tudták segíteni azokat a kereskedelemben és vendéglátásban dolgozó vállalkozókat, akiknek hónapokra be kellett zárniuk az üzletüket?

– Egyrészt a városnak van egy magas összegű, 25 milliárdos kockázati tőkealapja, amelyen belül kialakítottunk egy speciális csomagot. Az alap bértámogatásra nyújt kölcsönt a kkv-szektornak. Ezt a lehetőséget még a kormányzati intézkedések előtt kidolgoztuk. A másik mentőövet azoknak az üzleteknek nyújtottuk, amelyek önkormányzati ingatlanban működnek. Kidolgoztunk egy kedvezményes rendszert a bérleti díjakra, és ennek keretében az üzlet profiljától, tehát érintettségtől ­függően akár százszázalékos kedvezményt biztosítunk.

Szemerédyné Pataki Klaudia: Három nap alatt átszerveztük a város működését
Fotó: Kecskeméti Önkormányzat

– A Mercedes-gyár a város gazdaságának az egyik motorja. Milyen hatása van a cégnek a városra?

– A város gazdasági szerepe teljesen átalakult az elmúlt évtizedben, a gyárnak most már regionális szerepe van. Mind a beszállítói, mind a termelői és a gazdálkodói területen gyakorlatilag száz kilométeres körzetből jönnek az itt dolgozó munkavállalók. Az új munkahelyek esetében megfigyelhető, hogy Budapestről és annak agglomerációjából is „hazahoztuk” a munkaerőt. A fiataljaink megtartására pedig nagyon komoly hangsúlyt kell fektetnünk, ezen sokan dolgozunk, sikerrel.

– Említette, hogy stabil munkahelyekkel sikerül megtartani a fiataljaikat is. Mennyit változott a kecskeméti családok életszínvonala az utóbbi években?

– Tendenciává vált, hogy újabb óvodákat, bölcsődéket kell nyitnunk, mert emelkedik a gyermekek száma. Ugyanakkor az építkezések területén is látszik, hogy egyre bővülnek az igények, mi pedig igyekszünk csökkenteni a bürokratikus akadályokat, a fiatalok így könnyebben igénybe tudják venni a családi otthonteremtési kedvezményt, a csokot. Új lakóövezetek alakulnak ki, akik rég jártak Kecskeméten, azok alig ismernek rá a városra.

– Kecskeméten jobban élnek az emberek, bátrabban mernek családot alapítani?

– A kecskemétieknek teljesen természetes a város által nyújtott szolgáltatási csomag, szinte fel sem tűnik nekik, hogy milyen kedvező feltételek vannak ezen a területen. A betelepülőktől hallok nagyon sok pozitív visszajelzést, hogy rendkívül élhető a város. Minden szolgáltatás minden korosztály számára megtalálható és átlátható. Most már egyetemünk is van, a tehetséggondozás pedig kiemelkedő mind a kultúrában, mind a sportban. A játszóterek és a sportlétesítmények elérhető közelségben vannak, és még a közlekedési körülmények is elfogadhatók a többi megyeszékhelyhez képest. A szülőknek az a legfontosabb feladat és szempont, hogy gyermekeiknek mindenben a legjobbat biztosítsák. Ehhez Kecskeméten minden feltétel adott.

– Az egyetem egy új épülettel is gazdagabb lett.

– Rendkívül modern lett az új épület. Az egyetemet a jövőben alapítvány működteti majd, erről a közelmúltban döntött a kormány. Ez tőlünk nem idegen, hiszen ugyanazt a rugalmasságot biztosítja, amely annak idején, a duális képzés bevezetésekor – hozzáteszem, az országban elsőként – gyakorlat volt. A rugalmasság pedig feltétele a gazdasági szereplőkkel való kapcsolattartásnak, a képzésnek, az innovációnak és a kutatásnak egyaránt.