Sikeres válságkezelés

Kecskemét városa bebizonyította, hogy felkészültséggel, fegyelmezettséggel és kitartó munkával jelentős károk nélkül átvészelhető egy egész világot sújtó vírusjárvány. Szemereyné Pataki Klaudiá­val, Kecskemét polgármesterével az általa vezetett város sikeres válságkezeléséről beszélgettünk. Az egyik legfontosabb intézkedésével sikerült megvédeni a város idősotthonainak lakóit.

Szemerédyné Pataki Klaudia: Három nap alatt átszerveztük a város működését Forrás: Kecskeméti Önkormányzat

– Harmadik hónapja tart a koronavírus-járvány miatt bevezetett veszélyhelyzet, ez idő alatt napi rendszerességgel vezette a helyi operatív törzs üléseit. Miben rejlik a sikeres kecskeméti válságkezelés titka?

– Rendkívül gyorsan léptünk, gyakran megelőzve az országos intézkedéseket. Március 12-én létrehoztam a helyi operatív törzset. Gyakorlatilag a hét minden napján az illetékes területek képviselőivel egyeztettünk, eddig mintegy hetven határozatot hozott a törzs. Lényegében az első három nap alatt sikerült megszervezni mindent. Kecskeméten nagyon erőteljesen kommunikáltunk, így sikerült mindenkivel megértetni, hogy ez egy súlyos helyzet, amelyben szükség van mindenki partnerségére. Komoly és fegyelmezett volt a város hozzáállása, szinte mindenki betartotta nemcsak a szabályokat, de az ajánlásokat is.

– Milyen rendelkezéseket hoztak?

– A bölcsődék, óvodák bezárásáról március 14-én, szombaton döntöttünk, és hétfőtől minden már az új rend szerint működött, beleértve az étkeztetést és a kiscsoportos, ötfős gyermekfelügyeletet, a zsilipelést. Az idősotthonokban még az országos rendelkezés előtt bevezettük a látogatási tilalmat, zajlott a fertőtlenítés, a dolgozókat pedig azóta is kéthetente szűrjük. A kórházból visszatérő idősek elkülönítésére egy teljesen önálló épületet hoztunk létre. A teljes lakosságot elláttuk maszkkal, fertőtlenítettük a buszmegállókat, tovább szigorítottuk a kijárási korlátozásokat. Önkéntesek bevonásával létrehoztuk a gondoskodó szolgálatot annak érdekében, hogy a 65 év felettieknek bevásároljunk, kiválthassuk a gyógyszereiket. Ezzel is segíthettünk, hogy minél kevésbe kelljen elhagyni otthonaikat. A legfontosabb információkat nemcsak a médián, hanem hangosbemondókon keresztül és a városrendészek által osztott szórólapokon is eljuttattuk a lakossághoz. Mellette létrehoztuk a veszélyalapot és egy új, rendkívüli támogatási formát, ezekkel a munka nélkül maradtakat tudjuk segíteni.

– Nemcsak emberi, hanem gazdasági veszteségeket is okozott a koronavírus. Kecskemétet milyen mértékben sújtotta a válság, és hogyan kezelték a gazdasági recessziót?

– A gazdasági válság elsősorban a vendéglátást, az idegenforgalmat sújtotta. Azt tapasztaltuk, hogy a cégek elkészítették a pandémiás terveket, átszervezték a munkamódszereket és a kapacitásokat, így sikerült elkerülni egy jelentős elbocsátási hullámot. Például a Mercedes-gyár három hétre leállt, majd fokozatosan bevezette újra az egy műszakos, mostanra a két és három műszakos munkarendet. Sokszínű gazdasági tevékenység folyik a városban, a szereplők gyorsan reagáltak a megváltozott körülményekre, és átálltak azon termékek gyártására, amelyek a válságban szükségesek. Volt olyan társaság, amely a szűrésekhez készített valamilyen kisegítő terméket, és a világ minden részéről kapja a megrendeléseket. Kecskemétnek nagyon rugalmas, éppen ezért válságálló gazdasága van.

– Miben tudták segíteni azokat a kereskedelemben és vendéglátásban dolgozó vállalkozókat, akiknek hónapokra be kellett zárniuk az üzletüket?

– Egyrészt a városnak van egy magas összegű, 25 milliárdos kockázati tőkealapja, amelyen belül kialakítottunk egy speciális csomagot. Az alap bértámogatásra nyújt kölcsönt a kkv-szektornak. Ezt a lehetőséget még a kormányzati intézkedések előtt kidolgoztuk. A másik mentőövet azoknak az üzleteknek nyújtottuk, amelyek önkormányzati ingatlanban működnek. Kidolgoztunk egy kedvezményes rendszert a bérleti díjakra, és ennek keretében az üzlet profiljától, tehát érintettségtől ­függően akár százszázalékos kedvezményt biztosítunk.

Szemerédyné Pataki Klaudia: Három nap alatt átszerveztük a város működését
Fotó: Kecskeméti Önkormányzat

– A Mercedes-gyár a város gazdaságának az egyik motorja. Milyen hatása van a cégnek a városra?

– A város gazdasági szerepe teljesen átalakult az elmúlt évtizedben, a gyárnak most már regionális szerepe van. Mind a beszállítói, mind a termelői és a gazdálkodói területen gyakorlatilag száz kilométeres körzetből jönnek az itt dolgozó munkavállalók. Az új munkahelyek esetében megfigyelhető, hogy Budapestről és annak agglomerációjából is „hazahoztuk” a munkaerőt. A fiataljaink megtartására pedig nagyon komoly hangsúlyt kell fektetnünk, ezen sokan dolgozunk, sikerrel.

– Említette, hogy stabil munkahelyekkel sikerül megtartani a fiataljaikat is. Mennyit változott a kecskeméti családok életszínvonala az utóbbi években?

– Tendenciává vált, hogy újabb óvodákat, bölcsődéket kell nyitnunk, mert emelkedik a gyermekek száma. Ugyanakkor az építkezések területén is látszik, hogy egyre bővülnek az igények, mi pedig igyekszünk csökkenteni a bürokratikus akadályokat, a fiatalok így könnyebben igénybe tudják venni a családi otthonteremtési kedvezményt, a csokot. Új lakóövezetek alakulnak ki, akik rég jártak Kecskeméten, azok alig ismernek rá a városra.

– Kecskeméten jobban élnek az emberek, bátrabban mernek családot alapítani?

– A kecskemétieknek teljesen természetes a város által nyújtott szolgáltatási csomag, szinte fel sem tűnik nekik, hogy milyen kedvező feltételek vannak ezen a területen. A betelepülőktől hallok nagyon sok pozitív visszajelzést, hogy rendkívül élhető a város. Minden szolgáltatás minden korosztály számára megtalálható és átlátható. Most már egyetemünk is van, a tehetséggondozás pedig kiemelkedő mind a kultúrában, mind a sportban. A játszóterek és a sportlétesítmények elérhető közelségben vannak, és még a közlekedési körülmények is elfogadhatók a többi megyeszékhelyhez képest. A szülőknek az a legfontosabb feladat és szempont, hogy gyermekeiknek mindenben a legjobbat biztosítsák. Ehhez Kecskeméten minden feltétel adott.

– Az egyetem egy új épülettel is gazdagabb lett.

– Rendkívül modern lett az új épület. Az egyetemet a jövőben alapítvány működteti majd, erről a közelmúltban döntött a kormány. Ez tőlünk nem idegen, hiszen ugyanazt a rugalmasságot biztosítja, amely annak idején, a duális képzés bevezetésekor – hozzáteszem, az országban elsőként – gyakorlat volt. A rugalmasság pedig feltétele a gazdasági szereplőkkel való kapcsolattartásnak, a képzésnek, az innovációnak és a kutatásnak egyaránt.