Sorra elveszti erős embereit a Jobbik

Újabb ismert politikust ragadott magával a Jobbikon végigsöprő kilépési hullám: kedden a párt ismert arca, volt szóvivője, Mir­kóczki Ádám egri polgármester döntött a politikai formáció elhagyásáról. A döntés részletei egyelőre homályban maradnak. A múlt héten három fővel csökkent a párt parlamenti frakciója Sneider Tamás, Varga-Damm Andrea és Farkas Gergely távozásával. A hét végén a zalaegerszegi alapszervezet szűnt meg.

Az egri polgármester a városvezetői munkáját hozta fel a kilépés indokaként Fotó: Kovács Tamás Forrás: MTI/Kovács Tamás

Mirkóczki Ádám, Eger polgármestere egy különös közleményben tudatta: elhagyja azt a politikai közösséget, amelynek több mint tíz évig volt emblematikus arca.

A Jobbik Magyarországért Mozgalommal közösen jegyzett rövid írásban kiemelik, az egri polgármester döntése közös megegyezésen alapul, semmilyen nézeteltérés, konfliktus nem áll a háttérben, és Mirkóczki kilépésének „egyáltalán nincs köze az utóbbi időben a párt körül zajló eseményekhez”. A közlemény egy olyan, nem szokványos fordulatot is tartalmaz, mely szerint „a Jobbik magyar néppárt, az emberekért dolgozó, felelősségteljes közösségként támogatja Mir­kóczki Ádámot a városvezetői munkájában, és ugyanezt a hozzáállást várja el más pártok vezetőitől is”. Indoklásként a felek azt írják: a polgármester csak és kizárólag az Eger városáért érzett felelősségtudata miatt hagy fel a pártpolitikával. Mirkóczki korábban a párt szóvivői feladatait is ellátta, 2009-től a Jobbik Heves megyei elnökeként tevékenykedett, a mozgalom színeiben országgyűlési mandátumot is szerzett. Habár a párt és Mirkóczki is igyekezett távolabb helyezni kilépésének tényét a Jobbikban kialakult helyzettől, egészen valószínűtlen, hogy a döntés teljesen független lenne a kirajzolódó folyamatoktól. A békés távozás aligha az új elnökségnek, sokkal inkább annak a közösségnek szólhat, amelyet a politikus több mint egy évtizeden át felelős pozíciókban szolgált.

Mirkóczki távozása illik abba a trendbe, amely a Jobbikon belüli konfliktusok nyomán kirajzolódik: a párt legismertebb politikusai hagyják el a közösséget, a kilépési hullám már megmutatkozott megyei szervezeti szinten, és különös egyéni döntések is születtek.

Az egri polgármester a városvezetői munkáját hozta fel a kilépés indokaként
Fotó: MTI/Kovács Tamás

Miután 2020. május 18-án Jakab Péter és a pártvezetés Sneider Tamás tudtára adta, hogy a továbbiakban nem számítanak munkájára az Országgyűlés alelnökeként, először úgy tűnt, a volt elnök csendesen elfogadja a döntést. A Jobbik vezetése Balczó Zoltánt kérte fel az alelnöki posztra, aki régi kapcsolatukra való tekintettel Sneiderrel egyeztetve, a volt pártelnök beleegyezésével készült a feladatra. Ám pár nap múlva a párt vezetése támadást intézett Varga-Damm Andrea ellen is: a képviselőnő szakmai javaslata alapján a Jobbik frakciója megszavazta a parlamentben a nemzetbiztonsági törvény módosítását, amelynek kapcsán ellenzéki hisztéria tört ki. A méltatlan kritika úgy szólt, hogy a törvény lehetőséget ad a korlátlan megfigyelésre, ám ez nem bizonyult igaznak. A Jobbik vezetése előbb felmosta a padlót Varga-Damm Andreával, majd kegyet gyakorolva közölték, mégis megbocsátanak neki. Ez már a képviselőnő és Snei­der Tamás számára is soknak bizonyult: mindketten közölték, hogy kilépnek a frakcióból, Varga-Damm pedig ultimátumban követelte a pártvezetés lemondását.

A két képviselőt egy harmadik követte: Farkas Gergely egy hosszú Facebook-posztban úgy magyarázta döntése hátterét, hogy elege lett abból, hogy Jakab Péter a határon túli magyarokat támadja, és „besúgóhálózatot” épített ki a Jobbikon belül.

A párton belüli konfliktus a Jobbik zalaegerszegi alapszervezetére is átterjedt, ahonnan ketten léptek ki múlt szombaton. Mivel tíz fő alá csökkent a tagok száma, a párt alapszabálya szerint az alapszervezet megszűnt létezni.

– Nem vagyunk hajlandóak asszisztálni Jakab Péter diktatúrájához – indokolták kilépésüket a távozók.