Tehetségeket gondoznak a Kárpát-medencében

Új szervezeti és finanszírozási modell alapján folytatja immár a Kárpát-medencére kiterjedő, a fiatalok hosszú távú támogatását középpontba helyező tevékenységét a Mathias Corvinus Collegium. Orbán Balázs, a kuratórium új elnöke szerint nem elég a fiatalok fejét szaktudással megtölteni: ahhoz, hogy jó döntéseket hozzanak, most kell velük megismertetni a világ általános működési rendjét, a létezés „magyar minőségét”.

Orbán Balázs: Az MCC szellemi fellegvár lesz

– Oktatói múlttal és tapasztalattal érkezik a kuratórium élére. Hogyan látja, milyen jövőképpel rendelkeznek a mai fiatalok, mik a tapasztalatai a hozzáállásukat, terveiket illetően?

– Az egyetem elvégzése óta folyamatosan tanítok, korábban az ­ELTE-n és számos szakkollégiumban, a legutóbbi időkben pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és az MCC-ben – ez utóbbi kettő működését pedig most már irányítom is –, ráadásul a Magyar közigazgatási ösztöndíjprogramot is mi szervezzük, így elég sokféle hatás ér. Az a helyzet, hogy a fiatalok nagyon sokfélék. Szoktak persze rosszakat mondani róluk, de szerintem ezek a kritikák túlzóak: rengeteg okos és ambiciózus hallgatóval találkozom. Az jól látszik, hogy az elmúlt tíz év gazdasági eredményei miatt sokkal könnyebb számukra az elhelyezkedés, ezért nehéz elköteleződést várni tőlük az elején, de ha időt szánunk arra, hogy elmagyarázzuk a fontos és a nem fontos, viszont divatos dolgok közötti különbséget, valamint közösséget teremtünk, nagy dolgok tudnak történni bennük. Muszáj magasra tennünk a lécet, mert ez lesz az első generáció, amely saját maga, szabadon sáfárkodhat az ötszáz év után, nagy küzdelem árán visszaszerzett magyar szuverenitással. Ahhoz, hogy majd később, ha az ország irányát már ez a generáció fogja meghatározni, jó döntéseket hozzanak, most kell velük megismertetni a világ általános működési rendjét, és a létezés „magyar minőségét”. Ha nem járunk sikerrel, nagy bajban leszünk, úgyhogy ezen a téren a legnagyobb erőkifejtés is több mint indokolt.

– A Mathias Corvinus Collegium kiemelt szerepet tulajdonít a tehetséggondozásnak. Milyen módon fog zajlani ez a tevékenység kuratóriumi elnöksége alatt a vezérelvek és a gyakorlat szintjén?

– A Mathias Corvinus Collegium (MCC) tehetséggondozó programjának támogatása és megújítása az elmúlt évtizedek legnagyobb szellemi vállalkozása, amelynek keretében az általános iskolától egészen a professzori cím megszerzéséig vagy a vezető pozíció eléréséig szeretnénk támogatni és képezni több ezer magyar fiatalt szerte a Kárpát-medencében. Így a magyar gondolat olyan szellemi fellegvára jön létre, ahol a XXI. század hazai politikai, gazdasági, kulturális elitje pallérozódik. A világot ismerő, nyelveket beszélő, az idehaza és külföldön megszervezett szakmai tudást magas szinten elsajátító, szabadon alkotni képes és „megveszekedetten” hazafiként gondolkodó fiatalokat szeretnénk képezni. Ennek érdekében olyan szervezetet és infrastruktúrát hozunk létre, amelyben az oktatás, a nevelés, a kutatás és a közéleti tevékenység szerves egységben, a hazai mezőnyben páratlanul magas színvonalon, nemzetközileg is jegyzett módon valósul meg. Hatalmas munka lesz, amit nem túlzás a reformkor, a dualizmus vagy a Bethlen-korszak hasonló szellemi vállalkozásaihoz hasonlítani.

– Milyen kiemelt területekre és célokra helyezi a hangsúlyt az új kuratórium?

– Két dolgot tartunk igazán fontosnak. Az egyik, hogy a szakmai munka mellett legalább ugyanannyi figyelem forduljon a nevelésre és a közösségépítésre is. Hiába töltjük ugyanis tele a fia­talok fejét szaktudással, ha nem tanítjuk meg őket nemzetről, hitről, elvekről, múltról, jövőről és például művészetekről gondolkodni, valamint közösséget alkotni. A másik célkitűzés az intézményben folyó szakmai munkára vonatkozik. A könyvkiadás, a konferenciaszervezés, a kutatás és a közéleti tevékenység ugyanúgy része ennek a szellemi építkezésnek, mint az oktatás. Ráadásul kell valamit kezdeni azzal a jelenséggel is, hogy míg egy Nobel-díjas amerikai tudósnak nem okoz gondot a tudományos publikációk mellett közéletet alakító véleménycikkeket is írni, addig ugyanettől egy magyar tudós hagyományosan ódzkodik. Pedig a társadalomtudomány akkor ér valamit, ha az azt művelők a kor aktuális kérdéseivel kapcsolatban is állást foglalnak. Ezzel a logikával hoztuk létre anno például a Migrációkutató Intézetet, s az ilyen jellegű think tank munka megerősítését most is igyekszem majd segíteni.

– Hogyan látja hazánkban a tehetséggondozás helyzetét? Kellőképpen előtérben van a kiemelkedő tehetségű fiatalok támogatása, illetve adottak a lehetőségek a kibontakozásukhoz?

– Általános és középiskolai szinten számos intézményben kiváló képzés folyik, a felsőoktatás viszont általánosságban minden intézményben évtizedes lemaradással küzd ezen a téren. A rendszerváltoztatást követően ugyanis tulajdonképpen politikai konszenzus alakult ki abban, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számát a magyar társadalmon belül növelni kell. A célt ugyan sikerült elérni, ma többeknek van felsőfokú végzettsége, mint korábban, de ezt csak az egyetemek elitoktatás jellegének elhalványításával és tömegoktatási képességének erősítésével lehetett megvalósítani. Nagy előadó, sok hallgató, nagylétszámú szeminárium, túlterhelt tanárok – mindez nem segíti a tehetség kibontakozásának ügyét. Az egyetemek most zajló modellváltása ezt a problémát is hivatott orvosolni, de emellett egy egyetemi képzési rendszeren kívüli nagy tehetséggondozó intézményrendszerre is szükség van. Ez volna az MCC, amely az egyetemi oktatáson kívül lát el nevelési, szakoktatási, közösségépítési, kutatási, közéleti, ösztöndíjrendszerrel összefüggő, lakhatást segítő, pályaorientációs, mentorálási és egyéb feladatokat.

Orbán Balázs: Az MCC szellemi fellegvár lesz

– A kormány arról döntött, hogy a finanszírozásért ezidáig felelős alapítványt közérdekű vagyonkezelői alapítványként veszi nyilvántartásba. Mit jelent ez a gyakorlatban?

– Ennél is jobb a helyzet, mert a kormány döntését az Országgyűlés sarkalatos törvényben is megerősítette. Ennek értelmében a korábbi magánalapítvány – amely két és fél évtizede már eddig is több száz tehetségnek segített, és politikai oldalakon átívelő konszenzus szerint is kiváló szakmai színvonalat képviselt – az alapítóktól független, úgynevezett közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá vált. Ez az új jogi személy fogja kezelni, és hozamát a tehetségekre fordítani annak a hatalmas vagyonnak, amit az állam az MCC tulajdonába adott. Nagy köszönet illeti az alapító családot és a kormányt mindazért, amit az ügy érdekében tettek, mostantól viszont mindezektől függetlenül, a politikai ciklusokon átívelő, hosszú távú tervezést lehetővé tevő konstrukcióval, és az új kuratórium irányításával kezdjük meg az építkezést. A kuratórium és a felügyelőtestület személyi összetétele pedig garancia a magas szakmai színvonalú programra, a nemzetközi térben való érvényesülésre és a nemzeti elkötelezettségre egyaránt.

– Miként tud összhangban működni az MCC tevékenysége a magyar oktatási rendszerrel?

– A hagyományos oktatási struktúra mellett épül ki az MCC hálózata, a meglévő oktatási rendszert támogató, azt kiegészítő funkcióval. A feladatok elhatárolása egyértelmű, így súrlódásokra nem számítok, ráadásul a cél közös: Magyarország felemelkedését csak a szellem erejében bízva remélhetjük. Ez nem következhet be olyan szellemi fellegvárként működő intézmények nélkül, mint amilyen az MCC lesz hamarosan.