– Oktatói múlttal és tapasztalattal érkezik a kuratórium élére. Hogyan látja, milyen jövőképpel rendelkeznek a mai fiatalok, mik a tapasztalatai a hozzáállásukat, terveiket illetően?
– Az egyetem elvégzése óta folyamatosan tanítok, korábban az ELTE-n és számos szakkollégiumban, a legutóbbi időkben pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és az MCC-ben – ez utóbbi kettő működését pedig most már irányítom is –, ráadásul a Magyar közigazgatási ösztöndíjprogramot is mi szervezzük, így elég sokféle hatás ér. Az a helyzet, hogy a fiatalok nagyon sokfélék. Szoktak persze rosszakat mondani róluk, de szerintem ezek a kritikák túlzóak: rengeteg okos és ambiciózus hallgatóval találkozom. Az jól látszik, hogy az elmúlt tíz év gazdasági eredményei miatt sokkal könnyebb számukra az elhelyezkedés, ezért nehéz elköteleződést várni tőlük az elején, de ha időt szánunk arra, hogy elmagyarázzuk a fontos és a nem fontos, viszont divatos dolgok közötti különbséget, valamint közösséget teremtünk, nagy dolgok tudnak történni bennük. Muszáj magasra tennünk a lécet, mert ez lesz az első generáció, amely saját maga, szabadon sáfárkodhat az ötszáz év után, nagy küzdelem árán visszaszerzett magyar szuverenitással. Ahhoz, hogy majd később, ha az ország irányát már ez a generáció fogja meghatározni, jó döntéseket hozzanak, most kell velük megismertetni a világ általános működési rendjét, és a létezés „magyar minőségét”. Ha nem járunk sikerrel, nagy bajban leszünk, úgyhogy ezen a téren a legnagyobb erőkifejtés is több mint indokolt.
– A Mathias Corvinus Collegium kiemelt szerepet tulajdonít a tehetséggondozásnak. Milyen módon fog zajlani ez a tevékenység kuratóriumi elnöksége alatt a vezérelvek és a gyakorlat szintjén?
– A Mathias Corvinus Collegium (MCC) tehetséggondozó programjának támogatása és megújítása az elmúlt évtizedek legnagyobb szellemi vállalkozása, amelynek keretében az általános iskolától egészen a professzori cím megszerzéséig vagy a vezető pozíció eléréséig szeretnénk támogatni és képezni több ezer magyar fiatalt szerte a Kárpát-medencében. Így a magyar gondolat olyan szellemi fellegvára jön létre, ahol a XXI. század hazai politikai, gazdasági, kulturális elitje pallérozódik. A világot ismerő, nyelveket beszélő, az idehaza és külföldön megszervezett szakmai tudást magas szinten elsajátító, szabadon alkotni képes és „megveszekedetten” hazafiként gondolkodó fiatalokat szeretnénk képezni. Ennek érdekében olyan szervezetet és infrastruktúrát hozunk létre, amelyben az oktatás, a nevelés, a kutatás és a közéleti tevékenység szerves egységben, a hazai mezőnyben páratlanul magas színvonalon, nemzetközileg is jegyzett módon valósul meg. Hatalmas munka lesz, amit nem túlzás a reformkor, a dualizmus vagy a Bethlen-korszak hasonló szellemi vállalkozásaihoz hasonlítani.