A balliberális megmondók csak a pénzügyi trükközőket sajnálják

Számtalan balliberális orgánum lendült támadásba és vette védelmébe a „szegény” vállalkozásokat.

Az új rendszerrel már nem kell papíralapú számlákkal foglalkozni Fotó: 123RF

A kormány az elmúlt tíz évben folyamatosan azon dolgozott, méghozzá sikeresen, hogy a magyar gazdaságot minél inkább kifehérítse. A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) az elmúlt évek egyik legsikeresebb lépése volt, de mostanra vállalkozások százai használják pénzügyi trükközésre, azaz adóelkerülésre. A kormány célja, hogy a bújtatott munkaviszonyt visszaszorítsa és tiszta vizet öntsön a pohárba. Nem kellett sokat várni, számtalan balliberális orgánum, mint például a G7 támadásba lendült és rögtön védelme alá vonta a többmilliós számlákat kiállító „szegény” vállalkozásokat. Természetesen ahogy várható volt, a cikk több helyen rosszhiszeműen, a tényeket elferdítve fogalmaz, korrekt cselekedetként beállítva a „trükkök százait”. A nemzeti kormány előtt ez volt a módi, ugye emlékszünk, ki használta büszkén ezt a kifejezést?

A több mint hét éve létező kata kb. 150 ezer munkavállalót, akik előtte a fekete- vagy szürkegazdaságban tevékenykedtek, vont be a közös teherviselésbe. Az ok nyilvánvaló, hisz a katával járó adminisztratív teendők és az adóteher (alapesetben ötvenezer forint) teljesen vállalható volt minden kisvállalkozásnak. Jelen esetben a „kis” jelzőn van a hangsúly, de manapság már olyan könyvelőcégek, ügyvédi irodák vagy más szolgáltatást nyújtó vállalkozások bújnak meg a kata mögött, amelyek akár többmilliós számlákat is kibocsátanak egy ügyfélnek, ami után elenyésző adót fizetnek meg. Ráadásul rengeteg nagyvállalat munkavállalóit katásként alkalmazza, ami nemcsak jelentős adóveszteséget okoz az államnak, hanem a munkavállalót is kiszolgáltatott helyzetbe hozza. Erre a tényre világított rá a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára is, hisz a jelenlegi szabályozás azokat a nagyvállalatokat célozza, amelyek ma színlelt szerződések alapján foglalkoztatják a munkavállalót.

A G7 portál arra hívja fel a figyelmet, hogy az év elején a Pénzügyminisztérium csak szigorúbb ellenőrzést ígért, most viszont a kormány adóval akarja sújtani azt a céget, amely hárommillió forintot meghaladó bevételt generál egy katás vállalkozónak. Mégpedig úgy, hogy a hárommillió forintot meghaladó részre 40 százalékos adót vet ki, külföldi partner esetén viszont a teljes terhet a vállalkozónak kellene megfizetnie. Ennek ellenére a valóság az, hogy ez az adónem „továbbra is az Európai Unió egyik legegyszerűbb és legkevesebb terhet jelentő közteherviselési lehetősége marad”. Hiszen a portál nem tér ki arra a tényre, hogy a 40 százalékos adó eddig is létezett, de azt csak évi 12 millió forint után kell megfizetni, most pedig a szigorítás lényege, hogy ha egy partnertől jön be legalább hárommillió forint, akkor jelenik meg a 40 százalékos adó.

Teljesen világos, hogy legjobb esetben is ferdítés, barátok között nyugodtan nevezhetjük álszentnek vagy hazugnak a cikk állításait, hisz a kormány célja a visszaélések megszüntetése és a trükközők lebuktatása. Fontos, hogy csak azon simlis cégek járnak rosszul a módosítással, amelyek rejtett foglalkozást űznek, hisz az adót a katás cég „munkaadójának” kell majd megfizetnie. Így biztosan nem éri meg az adóelkerülés, de lássuk a számokat.

A tények magukért beszélnek

A könnyebb megértés érdekében egy átlagos kereső, amennyiben bejelentett munkavállaló, akkor minimum 266 000 forintot kap kézhez, ami a vállalatnak összesen 486 000 teljes bérköltséget jelent (15,5 százalékos szociális hozzájárulási + 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulással is számolva). Viszont a cég választhat, hogy 316 000 forintban állapodik meg a jelen esetben vállalkozóval, aki szintúgy 266 000-ben részesül.

Teljesen világos, hogy amennyiben teheti, a cég a második opciót választja, és érdekelt belekényszeríteni a munkavállalót is ebbe az alkuba. Nem szabad elfelejteni, hogy az ilyen szerződés esetén a munkavállalót kvázi semmi nem védi meg, hogy egyik napról a másikra megszűnjön a jogviszonya, ráadásul alacsonyabb szintű társadalombiztosítási ellátásra (pl. nyugdíjra) számíthat a jövőben. Nem utolsósorban az állam jelentős adóbevételtől is elesik (60 000 forint szja + 74 000 forint tb-járulék + 62 000 szocho + 6000 szakképzési hj. = 202 000 forint). Figyelembe véve, hogy kb. négyszázezer katás vállalkozó van, és ha ennek körülbelül fele kényszervállalkozó, akkor az állam 80 milliárd forinttól esik el.

Mindemellett a cikk bújtatva próbálja mentegetni azokat a vállalkozásokat, amelyeknél elvileg „normális”, hogy egy ügyfélnek számláznak három-négymillió forintot. Fontos megjegyezni, hogy itt nem azzal van a probléma, hogy ilyen nagy számlákat nyújtanak be a vállalkozások, hanem mindezt „kisadózóként” próbálják sunyiban megtenni. Balliberálisék el vannak tévedve, hisz az egész konstrukció azon tényleges kisvállalkozókat akarta segíteni, akik eddig kvázi (fél)illegálisan tevékenykedtek vagy netán kezdő vállalkozóként nem mertek volna komoly vállalkozásba kezdeni. Tévhit azt állítani, hogy többmilliós számlákat egy ügyfélnek kiállító könyvelőirodák, jogászok vagy mérnökök tényleg vállalkozók lennének. Természetesen tisztelet illeti meg a kivételt, de erős a gyanú, hogy inkább adóelkerülésről van szó. Viszont fontos aláhúzni, hogy ezután is tevékenykedhetnek ezek a vállalkozások, de amennyiben elérik a hárommilliós értékhatárt, kötelesek a közös teherviselésben hangsúlyosabban részt venni. Nem beszélve a mostani gazdasági és járványügyi helyzetről, ahol a szolidaritásnak és a korrekt gazdasági tevékenységnek még inkább helye van.

Vállalatok vegzálása vagy korrekt adófizetés?

Aki kicsit is jobban ismeri a vállalkozások tevékenységét, komolyan nem állíthatja, hogy minden maradjon a régiben és inkább az állam ellenőrizze jobban a katás feltételek teljesítését. Szerencsére a jelenleg érvényben lévő szabályoknak a kisvállalkozók könnyen megfelelnek, hisz a jogalkotó szándéka éppen az volt, hogy minél többen vállalkozzanak, de sajnálatos módon a kiskapukat könnyen megtalálják. A portál pedig a visszaéléseket megbocsáthatónak tartja, és a teljes felelősséget az állami szervekre tolja, hogy majd azok vegzálják a vállalkozásokat. A valóság az, hogy a nemzeti kormány nem a trükközők és spekulánsok oldalán áll, hanem egy vállalkozásbarát, beruházásösztönző és munkahelyteremtő, sikeres Magyarország kiépítésén dolgozik. A kormány javaslata egy korrekt elveket betartó szabályozás, a fair play támogatója, és kiváltképp a jelenlegi helyzetben a közös teherviselés irányába tolja el a folyamatokat. Hisz a cél nem a vállalkozások megfojtása vagy szoclib módon különböző adóterhek kivetése, hanem a visszaélések megszüntetése és a korrekt teherviselés. Ez különösképpen igaz azon trükköző nagy cégekre, amelyek alkalmazottaikat katás vállalkozásokba kényszerítik, ami a jövőben viszont nem lesz kifizetődő.