Civil köntösben manipulálják a közvéleményt

A jogállamiságot megkérdőjelező nemzetközi kampány elmúlt tíz évének egyik legvitatottabb eseménye volt, amikor 2018 elején tizennégy, bizonyíthatóan a Soros-hálózat által támogatott nem kormányzati szervezet (NGO) bepanaszolta Magyarországot az Európai Bizottságnál, amely kötelezettségszegési eljárást indított a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény rendelkezései miatt. Annak ellenére, hogy a törvény hatálya alá tartozó civil szervezetek, illetve NGO-k ez idáig nem szenvedtek semmiféle érdeksérelmet, illetve a kormány figyelembe vette a Velencei Bizottság véleményét is, az uniós intézmény – a politikai nyomásnak engedve – ismét felülírta egy nemzetállam szuverén jogalkotási gyakorlatát. 

Tucatnyi „jogvédő” szerveződés tartott tüntetéseket Fotó: MTI/Mohai Balázs

Az Európai Bíróság 2020. június 18-án hozta meg döntését, amelyben elismerte a törvény célját, miszerint a civil szervezetek gazdálkodásának átláthatóságát bővíteni kell, illetve jogalkotással kell erősíteni a terrorizmus, a pénzmosás és a szervezett bűnözés elleni kormányzati fellépést. Az elemzés szerint a törvényt és a magyar kormányt az európai hatóságoknál feljelentő „civil” csoport többsége dokumentálhatóan – a függetlenség, az objektivitás és a szakmaiság köntösébe bújtatva – kormányellenes politikai tevékenységet folytatott az utóbbi tíz évben.

Rámutatnak: a 2018-ban indított, Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárás egyértelmű célja, hogy manipulálja a nemzetközi közvéleményt, továbbá azt a látszatot keltse, hogy sérül a jogállamiság elve. Így, mivel valós és tapasztalható tevékenységük szerint nem illeszkednek a szektorban közhasznú és társadalmi szempontból fontos feladatokat ellátó egyéb civil szervezetek sorába, nyelvi megkülönböztetésük mellett az átláthatóságuk is jogos társadalmi és kormányzati igény.

A közösségépítés különböző eszközeivel közhasznú célokat (szociális, kulturális, sport, hobbi stb.) megvalósító civil szervezetek egyértelműen megkülönböztethetők a politikai céllal működő nemzetközi hálózatok által létrehozott („klónozott”) NGO-któl, illetve azoktól a lobbiirodáktól, amelyekben ügyvédeket alkalmaznak politikai célok indirekt megvalósítása érdekében – állapítja meg Nagy Ervin.