„Karácsony Gergely magyarázatokat keres arra, miért nem tesz semmit”

Karácsony Gergely bármikor hozzáférhet 180 milliárd forintnyi forráshoz, amiből felújíthatná a Lánchidat, és a főváros eladósodásától sem igen kell tartania – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Bagdy Gábor, aki 2010 és 2019 között Budapest pénzügyi, gazdasági, vagyoni kérdésekért felelős főpolgármester-helyettese volt. A szakember szerint a főváros jelenlegi vezetésének nincs világos koncepciója, és nem lehet megmondani, melyek azok a fontos célok, amelyekre mindenképpen költenének. Bagdy Gábor azt is hangsúlyozta, félő, hogy Budapest a sok tétlenkedés miatt letér arról a fejlődési útról, amire az elmúlt ciklusban állt rá.

A szakember nem érti, a városvezetés miért nem fogalmaz kellő szerénységgel Fotó: Katona Vanda

– Mit gondol a kormány és a főváros viszonyáról, mennyi bizalom maradt meg?

– A főváros nagy hibájának tartom, hogy nem élnek azzal a hosszú évek munkájával megteremtett egyeztetési kerettel, amit a kölcsönös bizalom felépítése nyomán ki tudtunk építeni a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában, így kialakítva a hivatalos egyeztetési menetet az állam és a főváros között. Karácsony Gergelyék most az ülések elhalasztását kérik, pedig azok egyértelműen előnyösek Budapest számára. A miniszterelnök is mondta: nincs sikeres Magyarország sikeres Budapest nélkül, és ez fordítva is igaz. Komoly egymásrautaltság van, és a fővárosi önkormányzat elsődleges felelőssége, hogy Budapesten élni jó legyen, de rengeteg olyan projekt van a fővárosban, amelyek nem csak a budapestieknek szólnak. Elég csak a vasúti beruházásokra vagy a Parlament felújítására gondolni. Ezek nemcsak Budapestnek, hanem Budapestnek, mint a nemzet fővárosának szólnak.

A szakember nem érti, a városvezetés miért nem fogalmaz kellő szerénységgel
Fotó: Katona Vanda

– A fő ütközési pont a Lánchíd ügye lett. Karácsony Gergely szerint nincs rá elég pénz. Igaz ez?

– Rejtély számomra, hogy a Lánchíd kapcsán miért beszélnek ennyi butaságot a főváros vezetői. Egyrészről elismerik a 180 milliárdos vagyon létezését, másrészt pedig azt állítják, hogy anyagi akadálya van a Lánchíd felújításának. A költségvetésben a következő két évre 24 milliárd forint szerepel erre a célra. Ebből hatmilliárdot adna az állam, így csak 18 milliárd költség maradna, amelyből idén két és fél milliárd EIB-hitel lenne. Érthetetlen, miért mondják azt, hogy nincsen pénz.

– A sokat emlegetett 180 milliárdos értékpapírvagyonhoz ténylegesen is hozzáfér a főváros?

– A főváros 180 milliárdos vagyonát olyan szerződésekkel fektettük értékpapírba, hogy bármikor felszabadítható legyen az összeg. A konstrukció szerint a város ingyen hozzáférhet ehhez a pénzhez. A befektetésnek viszont megvolt az az előnye, hogy a pénz kamatozik. Mi mindig igyekeztünk a meglévő készpénzállományt folyamatosan befektetni.

– Hogy látja, mennyi idő alatt lehetett volna megoldani a Lánchíd ügyét?

– Már Tarlós István kijelentette, hogy a beérkezett magas ajánlatokat nem fogadja el. Ez még tavaly ősszel, a választások előtt történt. Ehhez képest erről a hivatalos döntés is csak januárban született meg. Ez már két és fél hónap indok nélküli késlekedés. Ezután pedig még nagyobb bizonytalankodás indult. Karácsony Gergely hol autómentes Lánchídról beszélt, aztán májusban már azt hangsúlyozta, hogy el kell halasztani a beruházást, mert másra szívesebben költené a pénzt! Ebből a védhetetlen kijelentésből aztán gyorsan kifarolt, majd hirtelen azt hangsúlyozta, ha beleroskadunk is, meg kell csinálni a beruházást. Ez egyébként értelmetlen kijelentés, mert van elég pénz, nem kellene beleroskadni a Lánchíd felújításába. Annyit kellett volna tennie a főpolgármesternek, hogy a három projektelemet: a híd, az alagút és a villamosvonal felújítását szétválasztja, és önmagában a hídfelújításra kiírja a tendert. Ennek az időigénye legfeljebb egy hónap lehetett volna, hiszen voltak korábban ilyen tervek is, könnyen előkészíthették volna a pályázatot.

– A főpolgármester Budapest komoly adósságaira is szokott hivatkozni. Mekkora teherről van szó?

– Két nagy tétele van a hitelállománynak: az egyik a 3-as metró szerelvényeinek felújítására felvett hatvanmilliárd forintos kölcsön. Ez most minimális terhet jelent a fővárosnak, ugyanis egy halasztott törlesztésű hitelről van szó. A másik az EIB felé fennálló tartozás, ami rendkívül előnyös konstrukció, nemcsak a kedvező kamatozás miatt, hanem azért is, mert pár évig nem kell fizetnünk semmit, és utána is lassan kell megkezdeni a törlesztést. A jelentősebb adósságok nem befolyásolják érdemben a főpolgármester mozgásterét. Tehát idén legfeljebb hatmilliárd forintnyi törlesztéssel kell számolnia Karácsony Gergelynek, ami mindössze a fővárosi költségvetés kevesebb, mint két százaléka.

– A járvány okozta nehézségek azért csak jelentenek valamekkora mentséget a városvezetés számára.

– Minden költségvetésben, legyen szó egy cégről, a családokról vagy az önkormányzatokról, érezni a mostani válság hatásait. Nem kérdés, hogy ilyenkor áttervezésre van szükség, de ez nem a főváros egyedi problémája. Ez az állampolgárokat, az államot és minden települést érint. Az említett 180 milliárd forint ettől még elkölthető pénz, és én úgy látom, hogy a nem akarásnak nyögés a vége most Budapesten, mert a főváros vezetése képtelen dönteni bármiről. Ha úgy is számolnak, hogy kevesebb lesz a bevétel a tervezettnél, akkor is el kell dönteni, melyek a legfontosabb célok, amelyeket mindenképp meg akarnak valósítani, és ezekre biztosan jut majd pénz. Ha meg akarják oldani a Lánchíd problémáját, akkor ebben a helyzetben is megtehetik, de ehelyett a főváros mesterséges vitát gerjeszt a kormánnyal. Minden lehetőség adott lenne a felújításra, de Karácsony Gergely inkább csak magyarázatokat keres arra, hogy miért nem tesz semmit. Most azt mondja, hogy nem indítja el a Lánchíd-beruházást, holott még vannak források, ő viszont attól fél, hogy a jövőben kevesebb lesz a pénz, mint amit terveztünk. De ha ez a félelme beigazolódik, akkor jövőre sem fogja felújítani a hidat, hiszen akkor még kevesebb pénze lesz. Itt logikai ellentmondás van. Minél előbb meg kellene csinálni ezt a fontos beruházást, mert jelenleg rendelkezésre áll az összeg, a projekt pedig bizonyára egyre drágább lesz, minél többet várunk.

– A belváros mindenesetre látványosan kiürült. Bizonyára megterheli Budapestet a koronavírus-járvány okozta válság. Ön szerint mekkora lesz a bevételkiesés?

– A fővárosi önkormányzatnak komoly bevételkiesést az iparűzésiadó-bevételek elmaradása okozna, de ennek a nagy része nem a turizmushoz köthető bevételekből származik. Ez a probléma az egyes vállalkozóknak fog nagyon nagy terhet jelenteni. A szállodaipart és a vendéglátósokat fogja érinteni. A fővárost ez a kérdés annyira sem érinti, mint az állami költségvetést, ahol az szja- és az áfa-vonatkozású bevételek, amelyek a turizmusból származtak, csökkennek. Budapest életét, a belváros képét látványosabban befolyásolja ez a válság, mint a város költségvetését.

– Hogy látja, mennyiben változott a főváros költségvetése? Mire költ a mostani vezetés, amire önök nem fordítottak volna?

– Karácsony Gergelynek van egy egymilliárd forintos projektje, amivel reklámozza magát, mondván: erről az összegről majd a budapestiek dönthetik el, hogy mire fordítsa a főváros. Ezt nem tudom csak kampányfogásként értelmezni, hiszen miként döntheti el 1,7 millió ember, hogy ezt a fővárosi szinten egyébként alacsony összeget hogyan osszák el? Nekünk volt egy kialakított struktúránk a kerületekkel együttműködve, amelyek a helyi civil szervezetekkel közösen kitalált célokra pályázhattak. Most azt látom, hogy a költségvetésünket nagy vonalakban átvette a főváros, és van egy-két kommunikációs trükkjük, amit ehhez hozzátesznek. Ezenfelül viszont nagyjából semmi sem történik a fővárosban. Tarlós István a kilenc év alatt sok mindent helyre tett. Még a kormánnyal nem szimpatizálók is elismerik, hogy Budapest óriásit lépett előre az utóbbi évtizedben. Nem véletlen, hogy az Economist Intelligence Unit azt mérte, hogy Budapest az 54. helyről a 35-re lépett előre a világ nagyvárosai között. Az első ciklusban sikerült konszolidálnunk a várost, és a második ciklus alatt indult be a gyors fejlődés. Szomorú, hogy most megszakad ez a folyamat. A város egy ív mentén haladt előre, és most úgy tűnik, megtorpantunk. Ez most még nem látszik nagyon, hiszen az alapvető szolgáltatások működnek, így az állampolgárok nem érzékelik a döntések elmaradását. Később azonban egyre inkább lehet majd látni a tehetetlenség eredményét. Még egyszer mondom: egy bizonyos ideig érthető lenne mindez egy új városvezetés részéről, de most már túl sok idő telt el. Úgy folyik jelenleg tétlenség, hogy míg nekünk sok száz milliárdos teher alatt sikerült eredményeket elérnünk, addig a jelenlegi városvezetés még a Karácsony Gergely által is elismert 180 milliárddal a számlán sem tudta a már előkészített beruházásokat beindítani.