Kásler Miklós: A második hullám határán vagyunk + videó

A mostani járványhelyzet nagyon hasonlít a március elejihez, ezért nagyon fontos az emberek fegyelmezettsége, a maszk viselése és az általános járványügyi szabályok betartása – hangsúlyozta Kásler Miklós az Emmi Facebook-oldalán megjelent videóinterjúban.

A koronavírus-járvány második hullámának határához érkeztünk – hangsúlyozta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Facebook-oldalán megjelent Életközelben című videósorozata legújabb részében. A tárcavezető szerint a mostani járványhelyzet nagyon hasonlít a március elejihez, ezért újra nagyon fontos a maszk viselése és az általános járványügyi szabályok betartása. – A vírusfertőzés minden kontinenst érint, és vannak országok, ahol dühöng. Az összes környező országban meredeken emelkedik a fertőzések száma, ami azt jelenti, hogy szigorítani kell – fogalmazott, megjegyezve, hogy a magyarok, ha szükséges, képesek fegyelmezetten viselkedni. – Majdnem azt mondom, hogy nemzeti egység alakult ki a védekezésben. Egészségtudatosan viselkedtek az emberek, ezt továbbra is tartani kell – emelte ki.

Kásler Miklós szavai szerint nemcsak a maszk viselése fontos, hanem a csoportosulások elkerülése, a távolságtartás és a rendszeres, alapos kézmosás is. A miniszter egyúttal azt javasolta a családoknak, hogy idén nyáron lehetőleg belföldön nyaraljanak.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a koronavírus ellen változatlanul nincs oltóanyag, nincs száz százalékig pontos diagnosztikai módszer és nincs konkrét, célzott terápia sem. – Fontos, hogy a kormány megfelelő ritmusban megfelelő döntéseket hozzon – szögezte le Kásler Miklós, aki emlékeztetett arra is, hogy nálunk a fertőzési és halálozási számok messze a nyugat-európai alatt maradtak.

A videóinterjú másik felében Kásler Miklós arról számolt be, hogy mérföldkőhöz érkeztek a magyarság származásával kapcsolatos kutatások. Mint mondta: végre van egy olyan természettudományos módszer – az archeogenetika –, amely az átörökítőanyag, a DNS vizsgálatával pontos felvilágosítást tud adni az egyén és a populáció eredetről is. Innen jött az ötlet, hogy meg kellene próbálni az Árpád-házat, illetve a többi Székesfehérváron eltemetett király csontját személy szerint azonosítani, illetve ott esetleg nemzeti emlékhelyet is kialakítani.

– Az Árpád-házat körülbelül 4500 évig tudtuk visszavinni. A család az ókori Baskíriában alakult ki, körülbelül kétezer évig éltek azon a területen, ami a mai Afganisztán északi részének, Tádzsikisztán, Türkmenisztán területének felel meg – magyarázta a miniszter, hozzátéve: elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk azzal, kik vagyunk, milyen hagyományaink vannak és miért alakult így a történelmünk, máskülönben nem lehetünk az identitás teljességének birtokában. Európa egyik legjelentősebb dinasztiájának meghatározása segíti a magyar őstörténet megértését is – jegyezte meg.

Tekintse meg a videót!