Kiváló besorolást kapott a Balaton

A természetes fürdővizek többségének jó a minősége a Nemzeti Népegészségügyi Központ tájékoztatása szerint. A hatóság a szokásos higiéniai előírások mellett a járványmegelőzés szempontjából fontos protokoll betartására is felhívta a figyelmet. Az amerikai NASA nagy visszhangot kiváltó, több évtizedes kutatása szerint folyamatosan javul a Balaton vízminősége.

A közleményben arra is kitértek, hogy a jelenlegi tudományos bizonyítékok szerint az új koronavírus víz közvetítésével nem fertőz, viszont a vendégek közötti közvetlen érintkezéssel a természetes fürdőhelyeken is fennáll a fertőzés terjedésének lehetősége. – Ezért kiemelten fontos a helyes fürdőzői magatartás betartása. Ezek alapján a természetes fürdőhelyeket lázas vagy hányásos-hasmenéses megbetegedésben szenvedők, illetve légúti tüneteket mutatók nem látogathatják. A fürdőzés után szappanos zuhanyzás javasolt. A mosdók használatát követően elengedhetetlen az alapos szappanos kézmosás és lehetőség szerint a kézfertőtlenítés. Természetes fürdőhelyeken is ügyelni kell a megfelelő távolságtartásra, a parton legalább másfél méter, a vízben pedig lehetőleg ennél is nagyobb legyen a távolság a nem egy háztartásban élők között – sorolták.

Csekély az esély a fertőzésre

Az NNK tájékoztatása szerint a körülbelül ezerkétszáz közfürdő több mint háromezer medencéjének a vízminőségét az üzemeltetők és az általuk megbízott laboratóriumok, valamint a közfürdő fekvése szerint illetékes kormányhivatal is ellenőrzi, az eredményeket pedig a kormányhivatal követi nyomon és összesíti. „Az új koronavírust medencevízből még sehol a világon nem mutatták ki. Megfelelő üzemeltetéssel és a helyes higiénés szokások betartásával rendkívül csekély a kockázata annak, hogy a fürdővíz közvetítse a fertőzést. Ugyanakkor az emberről emberre történő terjedés kockázata a medencés közfürdőkben is fennáll” – írták.

Be kell tarnai az előírásokat

A természetes vizekre vonatkozó fürdőkultúrás és higiéniai előírásokat azzal egészítették ki, hogy a lábmosó használata is ajánlatos a medencébe lépés előtt, valamint érdemes még fürdés előtt ellátogatni a mosdóba, hogy még véletlenül se használja senki a medencét erre a célra. Hangsúlyozták: be kell tartani a medencék maximális terhelhetőségére vonatkozó előírásokat, zsúfolt medencében nem szabad fürdőzni. Utóbbi a megfelelő távolságtartás érdekében, a járványügyi készültség alatt különösen fontos. Hozzátették: a gyógymedencékben a nagyobb mikrobiológiai kockázat miatt nem ajánlott az úszás, víz alá bukás. – Fontos betartani a gyógyvizekben az előírt tartózkodási időt is. Nem szobatiszta kisgyermek csak úszópelenkában fürdőzhet, számukra biztonságosabbak a nekik fenntartott medencék. A gyermekeknek fenntartott pancsolómedencében felnőtt nem tartózkodhat – fejtették ki.

Keretes 1

Biztató felvétel

Nagy visszhangot keltett a NASA honlapján a napokban közzétett kép, amellyel az amerikai űrkutató központ a Stanford Egyetemmel közösen végzett, évtizedeken keresztül futó, vízminőséget feltérképező programját illusztrálta. A Balaton külön jó minősítést kapott a Landsat műholdak felvételei adatai alapján végzett kutatásban, amely összesen 33 ország 71, száz négyzetkilométernél nagyobb tavát vizsgálta meg. Igyekeztek azt is figyelembe venni, hogy minél jobban különbözzenek a fizikai körülmények, a földrajzi szélesség és az emberi beavatkozás mértéke. Ezek után huszonnyolc év 32 000 nyári felvételét elemezték ki úgy, hogy elsősorban az erős infravörös jeleket keresték. Azért ezeket, mert a fitoplankton virágzásakor megnő a klorofill koncentrációja, a klorofill a kék és a vörös hullámhosszakat elnyeli, a közeli infravörös sugárzást (és a zöldet) viszont visszaveri. Az intenzív algavirágzás idején tehát az infravörös felvételeken erős infravörös visszaverés látható.

Bár az amerikai kutatás a Balaton vízminőségének javuló tendenciáját mutatta, a lapunk által megkérdezett szakértő szerint ennél árnyaltabb a kép. – A kutatásban az adott területenként átlagot számoltak, ami azt jelenti, hogy évtizedek alatt történt javulás. Kissé ironikus, hogy a NASA honlapján közzétett kép, amellyel a tó vízminőségének javulását példázták, mindössze egy hónappal a legnagyobb algavirágzást követően jelent meg – mutatott rá Tóth Viktor, az MTA-ÖK tudományos főmunkatársa. Szerinte a hosszabbra nyúló meleg időszakok, valamint az állandósult magasabb vízszint kettőse olyan rendszerhibát eredményez, amely alapján a nyári időszakban bármikor elkezdődhet az algavirágzás a Balatonon. Ugyanakkor – folytatta – léteznek olyan hidrológiai eljárások, amelyekkel meg lehet gátolni, hogy a kritikus területek bealgásodjanak. – Ehhez a tápanyagokat kell olyan szintre csökkenteni, ami lehetetlenné tenné az algák túlburjánzását. Sajnos az 1960-as és 1980-as években Keszthelyi-öbölbe és a Szigligeti-medencébe került szerves tápanyag mind a mai napig ott van az üledékben. Ennek eltávolításához az 1980-as években kivitelezett kisbalatoni projekthez fogható intézkedések kellenek: egyebek mellett az üledéket kell kikotorni és megoldani az elszállítást. Ez egy rendkívül összetett limnológiai-biológiai-mérnöki probléma, ami rendkívül sokba kerülne – fejtette ki Tóth Viktor.

Keretes 2

Veszélyeztetett nádasok

A Balaton magas vízszintje nem tesz jót a vizes élőhelyek társulásaiban nélkülözhetetlen nádasoknak. Tóth Viktor, az MTA-ÖK tudományos főmunkatársa lapunknak elmondta: az utóbbi tíz évben nagyjából tízszázalékos – vagyis nagyjából 30 centiméteres – vízállásingadozás volt megfigyelhető a tóban, a korábban az egy métert is elérő kilengésekkel szemben. Szerinte ez azért probléma, mert a mozgó vízszint valamelyest megbontja, oxigenizálja az aljzatra lerakódó szervesanyag-üledéket, amely magasabb vízállásnál anaerob módon bomlik el. – Bár a nádasok képesek megbirkózni alacsony oxigénszinttel is (például egy nádszál óránként kétliternyi oxigént juttat a mederaljzatba), a rendkívül erősen anaerob környezetben ezek a strapabíró növények is elpusztulnak – közölte a szakember. – Továbbá – folytatta – a magas vízszintnél a nádasok nem képesek magról szaporodni, hanem csak a gyökérzetükből, s a klónozáshoz hasonló mechanizmus miatt folyamatosan romlik a genetikájuk, ami végső soron egy adott terület elöregedéséhez vezethet. Tóth Viktor arra is kitért, hogy a 2014 és 2019 között a vízügy nagyjából háromhektárnyi nádas eltűnését regisztrálta a Balatonon, ami az 1200 hektárnyi összterülethez képest százalékos arányban elenyésző, ám a nádasokhoz kapcsolódó élőlényközösségek gazdagsága folytán nagyszámú növény- és állategyed elpusztulását jelenti. Megjegyezte: a nádgazdálkodási procedúra része a téli nádaratás, ami a többlet-szervesanyagnak a vízbe kerülését akadályozza meg, ám szerinte – időszakos jelleggel –az égetés engedélyezése is megfontolandó.