Kockázatos a közös lista

Kockázatos az ellenzéki közös lista, mivel ha most vasárnap tartanák a választásokat, az ellenzéki pártok külön indulása esetén a Fidesz–KDNP 51 százalékot szerezne, az ellenzéki közös lista esetén azonban akár 56 százalékot is elérhetnének a kormánypártok – derül ki a Nézőpont Intézet országosan reprezentatív közvélemény-kutatásából.

A Fidesz–KDNP népszerűsége a koronavírus első hullámának levonulásával visszaállt a 2020 év elején mért szintre, jelenleg 51 százalékon állnak a kormánypártok az aktív szavazók körében. Tisztulnak az erőviszonyok az ellenzéki térfélen is: a Momentum Mozgalom az ellenzéki oldal vezető erejévé vált, egy most vasárnap tartandó választáson 16 százalékot érnének el, a Demokratikus Koalíció (DK) 11, a Jobbik pedig kilenc százalékon áll. Jelenleg csak ez a három párt érné el önállóan indulva a bejutási küszöböt, ugyanis továbbra is öt százalék alatt mozog az MSZP–Párbeszéd szövetség és szintén négy százalékot érne el a Kétfarkú Kutyapárt is. A Lehet Más a Politika (LMP) minimálisan erősödve három, a Mi Hazánk pedig egy százalékot szerezne.

Mindez azt jelenti, hogy az önkormányzati választáson közös jelölteket állító ellenzéki pártok (Momentum, DK, Jobbik, MSZP-P, LMP) összességében 43 százalékon állnak. Vagyis, ha csak a Fidesz–KDNP és az ellenzéki „közös lista” közül lehetne választani, a mostani kormánypártra az aktív szavazók 56 százaléka voksolna, míg az ellenzékre bevallottan harminc, beazonosíthatóan további 11 százaléka.

A Gyurcsány Ferenctől Jakab Péteren át Fekete-Győr Andrásig tartó „koalíció” lemorzsolódása relatív előnyt jelentene a Fidesznek, amely ellen legfeljebb az eddig inaktív szavazók mobilizálásával védekezhetne az ellenzéki tábor. A közös lista ellen szól az is, hogy az arra felkerülő pártok kockáztatják saját identitásukat, pártjuk jövőjét is: mivel közös indulás esetén nem alakíthatnak saját frakciót a parlamentben, ezért feleslegessé is válhatnak 2022 után.