A kormány és az egészségügy is jól vizsgázott a járvány idején

A szokásos purparlé előtt – becsületére legyen mondva – köszönettel indított a baloldal szerdán a parlamentben.

Budapest, 2020. július 1. Rétvári Bence, az Emberi Erõforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára napirend elõtti kérdésre válaszol az Országgyûlés plenáris ülésén 2020. július 1-jén. MTI/Szigetváry Zsolt Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Napirend előtti felszólalásokkal indult a parlament mai ülése. A sort Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) kezdte, aki a Semmelweis-nap alkalmából köszönetet mondott azoknak a dolgozóknak, akik helytálltak a veszélyhelyzet alatt. Kocsis-Cake a kormánypárti szereplők azon kérésére, hogy kérjenek bocsánatot az álhírterjesztés és a védekezés akadályozása miatt, úgy reagált, hogy a kormány is kérjen bocsánatot „az elmúlt tíz évben terjesztett álhírek miatt”. Ilyennek nevezte azt az állítást, amely szerint az ellenzéki önkormányzatok migránsokat telepítenének be. A képviselő szerint az ellenzéki pártok aktívan részt vettek a védekezésben, a Párbeszéd képviselői fizetésüket ajánlották fel jótékony célokra, valamint önkéntes munkát végeztek. Kocsis-Cake elmondta: figyelemmel fogja kísérni a miniszterelnök azon ígéretének teljesülését, amely szerint mindenkinek lesz munkája három hónapon belül, aki a járvány miatt elvesztette állását.

– Még 27 napjuk van erre – summázott Kocsis-Cake.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára megköszönte a Semmelweis-nap alkalmából a köz szolgálatát választó dolgozók áldozatvállalását. Emlékeztetett: az ilyen eseményeket is arra használja az ellenzék, hogy pártpolitikai alapon támadja a kormányt. Ezzel kapcsolatban egy néhány nappal ezelőtti esetet említett, amikor a budapesti főpolgármester feliratot fújt a Lánchíd mellett az alsó rakpartra. A feliratot végül a közszolgálatban dolgozók tüntették el, túlórázva, éjszaka. Az államtitkár kiemelte: hamis az az ellenzéki állítás, amely szerint a kormány büntetné az önkormányzatokat. Orbán Balázs emlékeztetett: jövőre 16 százalékkal több állami forrás jut az önkormányzatoknak. Hangsúlyozta: egyetlen olyan szereplője volt a hazai közéletnek, aki kimaradt a járvány és hatásai elleni társadalmi összefogásból: az ellenzék.

– Politikai csatározásra használták a helyzetet és álhíreket gyártottak – összegzett Orbán Balázs.

Mószer és módszer

Arató Gergely, a DK képviselője az oktatásról szólva kifejtette, hogy a szülők, a tanárok és a diákok helytálltak a járvány idején. Tanulságosnak nevezte ugyanakkor, hogy a szegény, nehéz sorsú diákok kerültek nehéz helyzetbe, mert a magyar diákok húsz százalékának nincsenek megfelelő digitális eszközei. A képviselő hazugságnak nevezte, hogy az ellenzék nem segítette a védekezést. Szerinte az ellenzéki pártok és a civil szervezetek vittek laptopokat a szegény diákoknak, akikről a kormány megfeledkezett. A politikus arról is beszélt, hogy a kormány egy hétvége alatt rendelte el a digitális oktatásra való átállást.

– Ne bilincses, gumibotos iskolaőröket küldjenek az iskolákba, hanem pszichológusokat, pedagógiai asszisztenseket, és segítsék a felzárkózást – mondta Arató Gergely, és felszólította a kormányt, fejezze be a poroszos és idejétmúlt tankönyvek és alaptanterv erőltetését. – Az iskolák értenek a tanításhoz, a kormány pedig nem, ezért vissza kell kapják az autonómiájukat – fogalmazott az ellenzéki képviselő, aki szerint a kormány kiszúrja a tízszázalékos pótlékkal a tanárok szemét.

– Önöknek nem fontosak a pedagógusok – mondta Arató Gergely, és hazugságnak nevezte, hogy a Gyurcsány-kormány pénzt vett volna el a pedagógusoktól. – Önök visszaadták a 13. havi bért vagy csak dumálnak erről? – tette fel a kérdést a DK politikusa, aki szégyenletesnek nevezte, hogy a kormány alapítványba szervezné a Színház- és Filmművészeti Egyetemet.

Válaszában Rétvári Bence magát Arató Gergelyt idézte, aki őrületnek nevezte, hogy megrendezik a járvány alatt az érettségit.

– Önök bezárták volna az iskolákat, úgy, hogy elveszett volna a diákok féléve, és 84 300 tanuló nem tudta volna letenni az érettségit – mondta az államtitkár.

Rétvári Bence arról is beszélt, hogy Arató Gergely valótlanul állította, hogy nincsenek digitális eszközök, noha 350 ezer van, amelyekből az azt igénylő diákok hazavihettek a digitális oktatás során. Rétvári Bence azt is elmondta, már az első napokban letölthető volt a módszertani ajánló a tanárok számára, amit a pedagógusok használtak is. A Kréta-rendszerben 57 millió jegyet rögzítettek a tanárok, volt olyan nap, amikor 700 ezer érdemjegy született. Rétvári Bence kiemelte, hogy a tanárok mellett a gyerekeket segítő szülőket is elismerés illeti. Az új Nemzeti alaptanterv nem sérti az iskolák autonómiáját, hiszen húsz százalékkal emeli a szabadon meghatározható órák keretét. A tankönyvek pedig rövidebbek lesznek, csökken a tananyag – fejtette ki Rétvári Bence. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy tíz százalékkal emelkedik minden magyar pedagógus bére a mai nappal. Így egy tapasztalt mesterpedagógus intézményvezető már több mint 800 ezer forintot is kereshet – húzta alá az államtitkár.

Nyitott kapukat döngetnek

Demeter Márta (LMP) szerint a kormány a veszélyhelyzet alatt nem az emberekkel, az egészségügyi dolgozókkal, tanárokkal kötött szövetséget, hanem a magyar oligarchákkal és multinacionális cégekkel. Hangoztatta: míg a kabinet nem változtatott Európa legszűkmarkúbb álláskeresési rendszerén, addig az Audit újabb milliárdos támogatásról biztosította.

– A kockázat közös, a haszon viszont az oligarchák és multik zsebébe megy – fogalmazott Demeter Márta, aki szerint a jelenlegi gazdaságpolitika nem folytatható tovább.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára válaszában hangsúlyozta: a kormány legfontosabb célja munkahelyek megvédése. Dömötör Csaba elmondta, a veszélyhelyzet alatt százharmincezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma, a regisztrált álláskeresők száma viszont az utóbbi két hétben már csökkent és összesen 1,2 millió dolgozónak sikerült eddig segíteni a különböző bértámogatásokkal. A kormány nemcsak a multikat, hanem a kis- és középvállalkozásokat is támogatja – hangsúlyozta az államtitkár.

Dömötör Csaba felhívta a figyelmet arra, hogy a koronavírus-konzultációban a gazdaságvédelem is komoly hangsúlyt kap, a kérdések nem a pártpolitikát, hanem a mindennapi életet érintik, ezért arra kérte az LMP-t, hogy támogassák azt.

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) szintén Semmelweis Ignác munkásságáról megemlékezve kezdte beszédét. A képviselőnő a 2021. évi költségvetés kapcsán idézett a Magyar Orvosi Kamara (MOK) nyílt leveléből, amely szerint az egészségügy átalakítása nem halasztható tovább, és a következő évi költségvetés nem garantálja ezt a célt.

– Figyelembe veszik-e a szakma véleményét? – kérdezte Bangóné.

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára kiemelte: a jövő évi költségvetésben 156 milliárd forinttal több jut az egészségügyre.

– Szavazza meg a költségvetést, ha azt szeretné, hogy több pénz jusson az egészségügyre – mondta Rétvári. Hangsúlyozta: az ápolók bére több mint 30 százalékkal nő, de emelkedik a szociális és a kulturális területen dolgozók, valamint a pedagógusok bére is. Rétvári emlékeztetett: az MSZP erős volt álhírgyártásban, és ha ők lettek volna kormányon, akkor a koronavírusos betegek vizitdíjat és kórházi napidíjat fizettek volna.

– Ezeket csak egy Fidesz által kezdeményezett népszavazással sikerült eltörölni – mondta. Rétvári megismételte, hogy ha Bangóné többletforrást akar látni az egészségügyben, akkor szavazza meg a 2021-es költségvetést.

A vírusnak drukkoltak

Simicskó István felszólalásában köszönetet mondott az egészségügyi dolgozóknak, és arról beszélt, hogy a védelmi szervek dolgozói, az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok is elismerést és köszönetet érdemelnek. Az egészségügyi dolgozók kapcsán a Semmelweis-nap alkalmából elmondta: szomorú, hogy egyes baloldali politikusok az egészségügyi dolgozók kapcsán Mengelét emlegetik.

– Mi nem így gondolkodunk, hiszen ismerjük a történelmet – fogalmazott a KDNP politikusa.

Simicskó István arról is beszélt, hogy a kormány is vizsgázott a járvány idején, ami az egészségügyi rendszernek is próbatételt jelentett. Mind a kormány, mind az egészségügy jól szerepelt ezen a vizsgán – hangsúlyozta a politikus.

A kormánypárti képviselő emlékeztetett rá, milyen nehéz volt beszerezni a védekezéshez szükséges eszközöket, és kiemelte, hogy az operatív törzset is köszönet illeti.

– A magyar emberek láthatták, hogy a kormányra és az egészségügyi dolgozókra számíthatnak a bajban – mondta Simicskó István.

Válaszában Rétvári Bence kifejtette, a kritikus helyzetekben derül ki, hogyan tud egy egészségügyi rendszer helytállni, és noha sokan becsmérlően beszéltek a magyar egészségügyről, a rendszer mégis jól vizsgázott. Sok nyugati országnál sikeresebb volt a védekezés hazánkban. A kormánypárti politikus kiemelte: az emberek is összefogtak a vírus idején, csak az ellenzék akadályozta a védekezést.

Az államtitkár köszönetet mondott az egészségügyi dolgozóknak. – Büszkék vagyunk a magyar orvosokra és a magyar ápolókra, mert megmutatták, hogy világszinten is megállják a helyüket – fogalmazott Rétvári Bence, megjegyezve, hogy az egészségügyi dolgozóknak 500 ezer forint pluszjuttatást biztosítanak.

Az államtitkár a mentők szerepét is kiemelte, hangsúlyozva, hogy óriási terhelés alatt dolgoztak a járvány idején a frontvonalban. Idén 254 új mentőautót kap az OMSZ, növekednek a vizsgálati kapacitások is, tavaly kétszer annyit fordítottak a CT-vizsgálatokra, mint 2010-ben – sorolta az államtitkár. Rétvári Bence emlékeztetett rá, az ellenzéki képviselők a járvány alatt hazugságokat terjesztettek és a vírusnak drukkoltak. Ők támadták a védekezést, leszólták az egészségügyi dolgozók teljesítményét – fogalmazott Rétvári Bence.

Élmezőnyben

Lukács László György (Jobbik) a veszélyhelyzet pozitívumának nevezte, hogy rámutatott, hol kell javítani az egészségügyben. A politikus a legnagyobb problémának az egészségügyi dolgozók, ezen belül is az ápolók bérezését, valamit a munkakörülményeket nevezte.

– Ideje lenne bevezetni az egészségügyben egy kiszámítható életpályamodellt, mert enélkül nem lehet várni az egészségügyi dolgozók számának a növekedését – mondta Lukács László György, a munkakörülményekkel kapcsolatban pedig biztonságot sürgetett, hogy az ellátórendszerben kevesebb fertőzés legyen.

Rétvári Bence válaszában hangsúlyozta, hogy a magyar egészségügyi rendszer az európai élmezőnyben szerepelt a koronavírus elleni küzdelemben, és nagyságrenddel jobb eredményeket produkált, mint Németország, Svájc, Svédország, Belgium vagy Olaszország. Az Emmi államtitkára az egészségügyi dolgozóknak járó köszönet szimbolikus leképeződésének nevezte az egyszeri 500 ezer forintos juttatást, amelyre a kormány összesen 100 milliárd forintot fordított.

– Ezt szeretnénk folytatni, amikor a jövő évi költségvetésről döntünk, amely 156 milliárd forinttal tartalmaz többet egészségügyi kiadásokra, mint idén, és 918 milliárddal több annál, mint amit 2010-ben, az önök mostani szövetségeseitől örökül kaptunk – fogalmazott Rétvári Bence. Hangsúlyozta, hogy Magyarországon csökkent a kórházi fertőzésekben elhunytak száma, a kérdésben legtöbb nyugati országhoz képest is jobban állunk.