Száz éve végezték el az első gépi hazugságvizsgálatot

Az így megszerzett adatok nem bizonyító erejűek, de előre vihetnek egy megrekedt nyomozást.

A magyar rendőrök legutóbb egy újpesti vállalkozó eltűnésének, illetve meggyilkolásának idén júliusban befejezett nyomozásakor használták sikerrel a hazugságvizsgáló gépet. A modern nyomozásban már elkerülhetetlen a kriminálpszichológia, a pszichológia módszerek tudományos alkalmazása. A magyar jogalkalmazók évente átlagosan 200-250 esetben kérnek poligráfos vizsgálatot a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ szakképzett pszichológusaitól.

A modern büntetőjog nem fogadja el bizonyítékerejű kihallgatási technikának egyetlen jogállamban sem azt, amit valaki hipnózis hatása alatt mond el. Gyanúsítottak esetében éppen ezért nem is kockáztatnak meg ilyesmit a rendőrök sehol, mert a bíróság azonnal kizárná az innen szerzett információkat a bizonyítékok közül, megkérdőjelezve ezzel a többi terhelő adat vagy tény valódiságát is. A modern nyomozás ugyanakkor használja a poligráfos (hazugságvizsgáló gépes) vizsgálatot is, holott ez sem használható fel bizonyítékként. Ám a hazugságvizsgálat során feltett kérdésekre adott válasz alapján kialakított kihallgatási taktika már eredményre vezethet, a nyomozók a poligráf segítségével már előrébb vihetik egy vizsgálat menetét.

A poligráfos vizsgálat mindig egy adott személyre, egy adott bűnügyre irányul, nincs két egyforma vizsgálat. A rendőrőségi pszichológus az adott ügyet ismerő nyomozókkal együtt állítja össze a specifikus kérdéssort, amiben elrejtik azokat a kérdéseket, amelyekre valóban kíváncsiak. Ezek általában olyan helyhez, tényhez, személyhez, eszközhöz, ezek elrejtéséhez kapcsolódnak, ahol a nyomozás megakadt, vagy ahol még több bizonyítékra van szükség, s amikről azt feltételezik, hogy a vizsgált személy tudhat róluk valamit, csak nem akarja elmondani.

Cserháti András poligráfos szakértő a Magyar Nemzetnek elmondta: alapállás, hogy a hazugságvizsgálatra senkit nem lehet rákényszeríteni, a részvételt az eljárásba bevont személy (tanú vagy gyanúsított) saját akaratából, esetleg ügyvédi javaslatra döntheti el. Az is jelzés értékű, ha valaki megtagadja a vizsgálatot, ez azt jelentheti, hogy valamit titkol, s a rendőrség jó irányban kutakodik. Ekkor más taktikai-technikai eszközökkel kell kideríteni, merre haladjon tovább a nyomozás. Ha az eljárásba bevont személy úgy dönt, vállalja a vizsgálatot, akkor a kérdéssor elején olyan egyszerű eldöntendő kérdéseket kap, amelyekről a szakértők be tudják mérni, mikor mond igazat, mikor hazudik. Második körben a vizsgálat alá vont személyről kérdeznek, már belecsempészve a kérdéssorba az előre meghatározott, nyomozás szempontjából fontos adatokat, majd a következő menetben a konkrét üggyel kapcsolatos válaszok elemzése lehet a mérvadó. Itt olyan dolgokat is körülírhatnak a kérdések, amelyekről csak az elkövető, a közvetlen tanú tudhat, illetve a rendőrök. A szekértő szerint ezek azok a részletek, amelyeket egy nyomozás során hírzárlat alá vonnak, hogy az érintett később ne védekezhessen azzal, a sajtóban megjelent információk alapján adta a válaszokat.

Sokan azt hiszik, a hazugságvizsgáló gépet át lehet verni, de a szakemberek szerint ez nem igaz. Nagyon erős személyiségnek, erős akaratú embernek kell lenni ahhoz, hogy valaki a teste hazugságra kifejtett önkéntelen jelzésein uralkodni tudjon. Ehhez több éves, kemény fizikai és pszichikai kiképzés kell, a titkosszolgálatok ügynökei, elit katonai egységek tagjai sem tudják százszázalékosan elsajátítani ezeket a technikákat. A közhiedelemmel ellentétben az sem megoldás, ha fájdalommal próbálja meg a vizsgált személy befolyásolni a teste jelzéseit, például egy cipőjébe rejtett rajszöggel, amire minden válasz előtt rálép. Erre a vizsgálatot végző pszichológus ugyanis egy-két válasz után rájön, és leállítja a vizsgálatot.

Hiába nem bizonyíték erejű a hipnózis, ezt a módszert is alkalmazhatják a büntető eljárás során a tanúk esetében, arra számítva, hogy tudat alattiból felszínre hozott emlékképek segítségével esély lehet a bűntény megoldásához. Természetesen itt is csak a tanú önkéntes beleegyezésével lehet elvégezni az eljárást, ezt a módszert leginkább az Egyesült Államokban alkalmazzák.

Az 1990-es években Kecskemét közelében történt egy olyan emberölés, amelynek tanúja volt az áldozat akkor hároméves kisgyermeke. A sértett ismerte a gyilkosát, maga engedte be a házba, ezt a gyermeknek is látnia kellett. Az azóta Angliában élő, ma 33 éves nőt az ügyben ma is nyomozó rendőrök (a különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés nem évült el) megpróbálták rávenni arra, hogy hipnózis alatt idézzék vissza annak a napnak a történéseit. Az áldozat lánya először beleegyezett az eljárásba, később visszakozott, mert attól félt, nagy lelki megterhelést jelentene neki, ha újra édesanyja meggyilkolásával kellene foglalkozna.

Az Egyesült Államokban, 1920-ban végezték el az első poligráfos bűnügyi vizsgálatot. Az elemzés a vizsgált személy válaszainál fellépő szorongásra, annak jeleire épít. Ha egy válasz erős érzelmi reakciót vált ki, akkor a test a légzéssel, a vérnyomással, a hőérzettel, remegéssel, idegességgel is jelzi ezt. A vizsgálat csak a tesztalany írásos beleegyezésével végezhető el, amit a vizsgálat közben is bármikor visszavonhat. Poligráfot nem alkalmazhatnak mentális befolyásoltság alatt álló személyek és egészségügyi problémával rendelkező betegek esetében. A hazugságvizsgálót a civil életben is használják, például ipari, technológiai titkokat féltő nagyvállalatok munkaerőfelvételi eljárásainál, hogy így zárják ki az esetleges kémek beszivárgását a társasághoz.