Száz éve végezték el az első gépi hazugságvizsgálatot

Az így megszerzett adatok nem bizonyító erejűek, de előre vihetnek egy megrekedt nyomozást.

2020. 07. 15. 16:48
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Sokan azt hiszik, a hazugságvizsgáló gépet át lehet verni, de a szakemberek szerint ez nem igaz. Nagyon erős személyiségnek, erős akaratú embernek kell lenni ahhoz, hogy valaki a teste hazugságra kifejtett önkéntelen jelzésein uralkodni tudjon. Ehhez több éves, kemény fizikai és pszichikai kiképzés kell, a titkosszolgálatok ügynökei, elit katonai egységek tagjai sem tudják százszázalékosan elsajátítani ezeket a technikákat. A közhiedelemmel ellentétben az sem megoldás, ha fájdalommal próbálja meg a vizsgált személy befolyásolni a teste jelzéseit, például egy cipőjébe rejtett rajszöggel, amire minden válasz előtt rálép. Erre a vizsgálatot végző pszichológus ugyanis egy-két válasz után rájön, és leállítja a vizsgálatot.

Hiába nem bizonyíték erejű a hipnózis, ezt a módszert is alkalmazhatják a büntető eljárás során a tanúk esetében, arra számítva, hogy tudat alattiból felszínre hozott emlékképek segítségével esély lehet a bűntény megoldásához. Természetesen itt is csak a tanú önkéntes beleegyezésével lehet elvégezni az eljárást, ezt a módszert leginkább az Egyesült Államokban alkalmazzák.

Az 1990-es években Kecskemét közelében történt egy olyan emberölés, amelynek tanúja volt az áldozat akkor hároméves kisgyermeke. A sértett ismerte a gyilkosát, maga engedte be a házba, ezt a gyermeknek is látnia kellett. Az azóta Angliában élő, ma 33 éves nőt az ügyben ma is nyomozó rendőrök (a különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés nem évült el) megpróbálták rávenni arra, hogy hipnózis alatt idézzék vissza annak a napnak a történéseit. Az áldozat lánya először beleegyezett az eljárásba, később visszakozott, mert attól félt, nagy lelki megterhelést jelentene neki, ha újra édesanyja meggyilkolásával kellene foglalkozna.

Az Egyesült Államokban, 1920-ban végezték el az első poligráfos bűnügyi vizsgálatot. Az elemzés a vizsgált személy válaszainál fellépő szorongásra, annak jeleire épít. Ha egy válasz erős érzelmi reakciót vált ki, akkor a test a légzéssel, a vérnyomással, a hőérzettel, remegéssel, idegességgel is jelzi ezt. A vizsgálat csak a tesztalany írásos beleegyezésével végezhető el, amit a vizsgálat közben is bármikor visszavonhat. Poligráfot nem alkalmazhatnak mentális befolyásoltság alatt álló személyek és egészségügyi problémával rendelkező betegek esetében. A hazugságvizsgálót a civil életben is használják, például ipari, technológiai titkokat féltő nagyvállalatok munkaerőfelvételi eljárásainál, hogy így zárják ki az esetleges kémek beszivárgását a társasághoz.

 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.