A BGYH vezetője nem tudta, hogy műemléket bontottak el

A nagyobb vidéki fürdőkéhez viszonyítva jelentősen csökkent a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. árbevétele júliusban a tavalyi hasonló időszakhoz képest. Mindeközben jelentős, felújításra szánt összegeket éltek fel.

Azzal kapcsolatos értesülésünkre, hogy a BGYH-tól nagy számban és folyamatosan küldenek el dolgozókat, a vezérigazgató azt válaszolta, hogy a cég 1152 munkavállalója közül mintegy százan távoztak, ám többségük maga döntött így, s összesen negyven munkatársukat bocsátották el. Azt azonban elismerte, hogy több dolgozójukat nem a végzettségének megfelelő munkakörben alkalmazzák, ám szerinte ez megkerülhetetlen a szektorban, amelyet hatványozottan sújtott a pandémia.

Bár az előző igazgató, Szőke László távozása óta létrehoztak egy új HR-igazgatói pozíciót, valamint egy belső ellátásért felelős igazgatói posztot, Szűts Ildikó cáfolta, hogy vízfejesítés zajlana a vállalatnál. Szerinte a cég mérete indokolta a jogi és a személyzeti osztály szétválasztását, az úgynevezett compliance osztály létrehozása pedig törvényi előírás. Arra is nemleges választ adott, hogy bármilyen tevékenységi kört kiszerveznének, szavai szerint a takarítástól az őrzésig a cég dolgozói végeznek el minden feladatot. Ennek ellentmond az a belső forrásból származó értesülésünk, hogy a dolgozói elbocsátásokat már egy külső cég bevonásával végzik, s ugyanígy a jogi képviseletet is kiszervezték.

Felélt források

Szűts Ildikó tagadta az azzal kapcsolatos információinkat is, hogy a Gellért fürdő bérbeadását tervezik. Azt hangsúlyozta, hogy 2021 végéig biztosan üzemel a fürdő, azt követően pedig felújítják. Ugyanabban az időben kezdődik meg a magántulajdonba került Gellért szálló felújítása is, s a vezérigazgató szerint a két projekt csak egyszerre kivitelezhető észszerűen, mert még a két objektum vezetékhálózata is össze van kötve.

Arra viszont nem tudott válaszolni, hogy ezt a munkát pontosan milyen forrásból kívánják elvégezni, hiszen a jelenlegi és a jövőben várható számok a cég súlyos eladósodását vetítik előre. Szűts Ildikó egy korábbi nyilatkozatából az derül ki, hogy a BGYH rendelkezésére álló, a Király fürdői beruházás megkezdésére, valamint a Rác fürdő beruházásának befejezésére biztosított hitelkeretet – 450 millió, illetve kétmilliárd forintot – felvették, és felélték. A vezérigazgató a Világgazdaságnak azt nyilatkozta, hogy az összeget a csillaghegyi fürdő utófinanszírozására fordították, ám a fürdő működését jól ismerő belső forrásunk szerint nem volt szükség semmilyen utófinanszírozásra.

Tudatlanul bontottak

A Széchenyi fürdő női kabinsorának tavaszi elbontásával kapcsolatban – amiről korábban beszámoltunk – Szűts Ildikó azt hangsúlyozta, hogy a munkálatokat az előző műszaki igazgató rendelte el. Hozzátette: nem műemléki kabinokról van szó, és azok értesüléseinkkel ellentétben nem a múlt század húszas éveiben, hanem az 1990-es években épültek.

A vezérigazgató szavait azonban cáfolja a hatóság. Lapunk megkeresésére Budapest Főváros Kormányhivatala közölte: a Széchenyi Gyógyfürdő és Uszoda II. bírságkategóriájú műemlék, amely – mint minden műemlék – alkotórészeivel, tartozékaival és beépített berendezési tárgyaival együtt áll védelem alatt. „Az íves szárnyban lévő női öltözők az 1927-ben történt bővítés során készültek, az abban lévő kabinsor építéskori, és a műemléki érték részét képezi az épületről készült értékleltár szerint” – közölték, azt is hangsúlyozva: a kabinsor ebből fakadóan nem bontható, és átalakítása, restaurálása örökségvédelmi engedélyhez kötött. Arra is kitértek, hogy a kormányhivatalhoz mint illetékes örökségvédelmi hatósághoz a női öltözők átalakításával kapcsolatban megkeresés nem érkezett, és a hivatal engedélyt sem adott ki semmilyen átalakításra.

– Amennyiben a női öltözők kabinsorát elbontották, ez örökségvédelmi szempontból a műemlék beépített berendezési tárgyait érintette, bontása a műemlékvédelmi jogszabályokkal ellentétes – nyomatékosították. Mint arról korábban beszámoltunk, március elején, Szűts Ildikó vezérigazgatósága alatt bontották le a kabinokat. Ráadásul a BGYH működését jól ismerő forrásunk életszerűtlennek nevezte, hogy az előző vezetés utasítása alapján történt a bontás, hiszen ebben az időszakban már folyt a pályáztatás a vezérigazgatói posztra.