Panyi Miklós szerint, bár történelme során számtalanszor volt kilátástalan helyzetben, ennek ellenére
Magyarország mégis sziklaszilárdan áll a Kárpát-medence közepén, a magyarság ugyanis mindig talpra tudott állni, és szívósan újra és újra felemelte az országot.
Az évek alatt őt ért sokkokból a magyarság mindig hozott magával egy olyan tanulságot, képességet, ami a későbbiekben sokkal nagyobb fenyegetést segített kivédeni – tette hozzá.
Elfelejtjük, hogy a török hódoltság ellen folytatott három évszázados küzdelemre azért volt képes a magyar királyság, mert a tatárjárást követő pusztítás okán egy reformfolyamatot, kővárépítési programot indítottak el. A kővárak később – Eger, Drégely, Siklós, Visegrád, több mint hatvan kővár épült az ezt követő időszakban – kulcsfontosságúak voltak abban, hogy a török ne gázoljon át Magyarországon, hanem a váraknak köszönhetően a hódítókat felfogják – emlékeztetett Panyi Miklós.
A törökkel folytatott háromszáz éves küzdelem egy olyan keresztény nemzeti identitást hozott a magyarságnak, egy olyan ellenállási testtartást, szívósságot, ami később a szabadságmozgalmaink során is elkísért.
Az, amit abban a háromszáz évben tanultunk, segített, hogy később a Habsburg-elnyomás ellen a szabadságmozgalmainkban meglegyen a szabadság, erő, energia – fogalmazott. Panyi Miklós azt is elmondta: a Rákóczi-szabadságharc, 1848–49 öröksége egészen ’56-ig elvisz minket, ami szintén egy világpolitikai szintű esemény volt, hiszen a kommunizmusnak az akkori nagyon erős globális menetelését megakasztotta, és megmutatta az egyébként kommunista eszmékkel egyre inkább szimpatizáló nyugat-európai államok számára is, hogy mi a valódi arca. A kétszázezer ember, aki akkor elhagyta az országot, két lábon járó nagykövete volt annak, hogy a kommunizmus valójában hogyan is működik. Ezzel a magyarság egy olyan történelmi cselekedetet hajtott végre, ami egy világbirodalmat roppantott meg ideológiai értelemben – hangsúlyozta a szakértő.
