Potápi: Radikális irányváltás történt Magyarországon

Az államtitkár szerint a nemzetpolitika a legláthatóbb jele a radikális irányváltásnak.

2020. 08. 16. 13:42
POTÁPI Árpád János
Alsónána, 2020. június 4. Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelõs államtitkár a trianoni békeszerzõdés aláírásának századik évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen a Tolna megyei Alsónánán 2020. június 4-én. MTI/Sóki Tamás Fotó: Sóki Tamás
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A nemzetpolitika a legláthatóbb jele annak a radikális irányváltásnak, amely tíz éve a kormányváltással történt Magyarországon – jelentette ki Potápi Árpád János vasárnap Bátaszéken, a Bátaszéki Székelyek Baráti Köre által rendezett józseffalvi búcsún.

– Az Országgyűlés 2010. május 26-án fogadta el a kettős állampolgárságról szóló törvényt, ennek köszönhetően mára több mint 1,1 millióan kapták meg a magyar állampolgárságot – emelte ki a politikus, akinek felszólalását az MTI szemlézte.

Az államtitkár emlékeztetett: a kormány megteremtette a lehetőségét, hogy minden magyar csatlakozzon a nemzethez. Fotó: MTI/Rosta Tibor

Potápi emlékeztetett arra is: az alaptörvény kötelezővé tette a mindenkori magyar kormánynak, a magyar államnak, hogy a határon túli magyarsággal foglalkozzon.

– 2014-ben és 2018-ban már a kettős állampolgársággal rendelkező magyarok is szavazhattak, így az Országgyűlést nemzetgyűlésnek is felfoghatjuk, hiszen a törvényhozásban így az egész nemzet képviselve van – fogalmazott az államtitkár.

Azokat a székelyföldi, Hunyad megyei és al-dunai székelyeket is köszöntve, akik a koronavírus-járvány miatt nem tudtak Magyarországra jönni, Potápi Árpád János kiemelte: a találkozó jó lehetőség arra, hogy azokra az őseinkre emlékezzünk, „akik az elmúlt száz évben is vállukon vitték az országot, és akik a bukovinai székelységet megtartották”. Ilyen kiemelkedő személyiségként említette Németh Kálmánt, aki 1936-ban lett Józseffalva plébánosa, összefogta az öt bukovinai falut, és kiutat mutatott a reménytelenségben. A politikus felidézte, hogy az 1785-ben alapított Józseffalva volt a legkisebb település az öt bukovinai székely falu között.

A község életében kiemelkedő esemény volt Szent István napja, amikor a búcsút tartották. Molnár Péter, a székely baráti kör elnöke az MTI-nek elmondta, a Józseffalváról származók közül 1945-ben sokan Bátaszéken találtak új otthonra. A 115 tagú baráti kör harmadik éve ünnepli meg a hagyományos Szent István-napi búcsút az ünnepnaphoz közel eső vasárnapon. Idén a letelepedés 75. évfordulóján – székely szokás szerint – keresztet állítottak az épülő székely közösségi ház udvarán, az épület kialakításához a nemzetpolitikai államtitkárság 30 millió forintos támogatást ad.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.