– Milyen szabályokat vettek alapul a koronázásnál?
– Nálunk nem volt érvényben az, ami például a franciáknál, hogy a király halálával a trónörökös azonnal uralkodónak számít, és ehhez képest csak formalitás a koronázás. Nálunk akkortól lett valaki király, amikor a Szent Korona a fejét érintette. Addig csak jogcímmel rendelkezett a királyi trónra, de nem lett királlyá.
– Azt tudták, hogy pontosan milyen földrajzi területre terjed ki a király hatalma?
– István idején még nem nagyon voltak térképek, az írásbeliség is kezdetleges volt. Ennek ellenére a tapasztalatok alapján a magyarok tökéletesen ismerték a Kárpát-medencét és a környékét is, hiszen a honfoglalást felderítő hadjáratok, fürkészések előzték meg. Egyes előőrsök már feltérképezték a Kárpát-medencét, tudatos, jól megszervezett honfoglalásról beszélhetünk. Az államalapítás kezdetén tehát szinte minden zugát ismerték a Kárpát-medencének, és meg tudták szervezni a határsávokat. A természetes határok révén pontosan lehetett tudni, hogy hol húzódnak Magyarország határai. Ott alakították ki a gyepűket. A belső területeken sem volt akadálya a közigazgatás létrehozásának. A vérségi kapcsolatokon alapuló törzsi, nemzetségi társadalmat István modern területi közigazgatássá szervezte át. Létrehozta a tíz egyházmegyét, és ezeken belül több mint negyven királyi vármegyét is kialakított. Megyének akkora területet jelöltek ki, amelyet egy nap alatt lóháton be lehetett járni, így világossá vált, kinek a birtokai találhatók a területen, milyen települések vannak, hogyan sorakoznak a legelők, az erdők, a rétek. Később kialakultak a járások is, ezeket egy nap alatt gyalog bejárhatták. Nem véletlen, hogy a megyék és a járások az Alföldön nagyobbak, hiszen ott könnyebb a közlekedés, a hegyes vidékeken pedig átlagosan kisebb terjedelműek.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!