Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése a rendszerváltoztatás utáni magyar politikatörténet legfontosabb eseménye, egyben legnagyobb botránya is. Olyan politikailag meghatározó történésekhez lehet hasonlítani, mint Sztálin halála vagy a szeptember 11-i terrortámadások Amerikában, amelyekhez kapcsolódóan az ember tisztán emlékszik, hol érte az esemény híre – értékelte lapunknak Boros Bánk Levente, a Médianéző Központ igazgatója Gyurcsány Ferencnek a csütörtökön éppen 14 éve nyilvánosságra került, heves tüntetéssorozatot kiváltó ominózus beszédét.

Szavai szerint az őszödi beszéd jelentőségét nem csupán a napvilágra kerülését követő hetek közvetlen fejleményei, a rendőrség által vérbe fojtott, Gyurcsány Ferenc lemondását követelő demonstrációk emelik ki, hanem máig ható következményei is. – Egyrészt az akkori szocialista miniszterelnök önleleplezése, amelyben egyszerre ismerte be a 2006-os hazugsággal elcsalt választásokat és az azt megelőző, a választók félrevezetésére épülő látszatkormányzást, automatikusan vezetett a balliberális oldal 2010-es történelmi választási vereségéhez. Másrészt a beszéd szóhasználata, trágár elemeket felmutató formája és annak tartalma, azaz a folyamatos hazudozás nyilvános elismerése máig az ország legelutasítottabb politikusává tette Gyurcsány Ferencet – fejtette ki Boros Bánk Levente. Az elemző felhívta a figyelmet: az a párt vagy politikus, aki ma vagy a jövőben a Demokratikus Koalíció elnökével való összefogást tervezi, arra nemcsak az őszödi beszéd árnyéka fog vetülni, hanem annak elmondójával kell együttműködnie, aki pedig saját bevallása szerint sem az igazmondásáról híres.

– Magáról a beszédről nincs túl jó véleményem, és 2006-ban sem volt, s nem tartom egy jelentős beszédnek – jelentette ki lapunknak Horn Gábor, a Republikon Alapítvány elnöke, aki akkoriban SZDSZ-es államtitkárként a szocialista-szabaddemokrata kormány tagja volt. Az elemző azt hangsúlyozta, hogy a beszéd egy belső közösségnek szólt – Gyurcsány fel akarta paprikázni a saját embereit –, nem pedig a nyilvánosságnak, ennek megfelelően szerinte az elhangzottak olykor obszcén stílusa sem érdekes. – Tartalmilag az indulatokon kívül mást nemigen látok benne – fogalmazott, hozzátéve: úgy véli, hogy a beszéd véletlenül került ki a rendszerből, s nem az MSZP belső erői szivárogtatták ki azt.