Közösen a korrupció ellen és a jogállamiság mellett

Hazánkban az ellenzék valótlan állításaival szemben intézményesített a korrupció elleni fellépés.

Miközben az ellenzék és az ellenzéki sajtó folyamatosan mantrázza, „ezek lopnak”, „a legkorruptabb ország vagyunk és unióban” és hasonló, teljesen alaptalan állításokkal jönnek elő nap mint nap, hazánkban intézményesített a korrupció elleni fellépés.

Magyarország Alaptörvénye 39. cikke (2) előírja, hogy

„a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni.”

Magyarországon tehát a jogállamiság alapját jelentő alkotmányos szinten, Magyarország Alaptörvényében jelenik meg a korrupció elleni fellépés – szögezték le állami szervek együttműködő vezetői ma tett közös nyilatkozatukban.

A parlament 2011-ben fogadta el a legmagasabb szintű jogszabályt
Fotó: MTI

A korrupció ellen és a magyar jogállamiság mellett Pintér Sándor, belügyminiszter, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, Darák Péter, a Kúria elnöke, Polt Péter legfőbb ügyész, Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke és Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke nyilatkozott.

A korrupció ellen 2011-től egységesen fellépő állami szervek – a Belügyminisztérium, az Állami Számvevőszék, a Kúria, a Legfőbb Ügyészség, az Országos Bírósági Hivatal, a Közbeszerzési Hatóság, a Magyar Nemzeti Bank – mellé idén csatlakozik a Gazdasági Versenyhivatal.

Emlékezetes, az Állami Számvevőszék kezdeményezése alapján – a közigazgatási és igazságügyi miniszter, a legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és az Állami Számvevőszék elnöke 2011. november 18-án, Budapesten közös nyilatkozatot írtak alá, amelyben

erkölcsi kötelezettséget vállaltak az általuk vezetett állami szervek korrupcióval szembeni ellenálló képességének erősítésére, a korrupcióellenes eszköztár fejlesztésére.

Az összefogáshoz 2012-ben csatlakozott az Országos Bírósági Hivatal, majd 2014-ben a Belügyminisztérium. 2016-ban – az együttműködés ötödik évfordulóján – csatlakozott a Közbeszerzési Hatóság és a Magyar Nemzeti Bank, 2020-ban pedig kifejezte csatlakozási szándékát a Gazdasági Versenyhivatal.

A közös nyilatkozat további részletei a következők.

Valljuk, hogy az integritás, az etikus magatartás és működés a jól irányított állam egyik sarokkövét jelenti, mely elősegíti az államba vetett bizalom fenntartását és a korrupció megelőzését.

Kijelentjük, hogy a 2011-ben létrejött intézményközi együttműködésnek is köszönhetően Magyarországon megerősödött a korrupció elleni fellépés. Az Állami Számvevőszék évenként elvégzett integritás felmérései alátámasztják, hogy a magyar közszférában széles körben kiépültek a korrupció megelőzését biztosító integritás kontrollrendszerek. Erre alapozva az Állami Számvevőszék következetesen ellenőrzi a korrupció ellen védettséget biztosító integritáskontrollok kialakítását és működtetését a közszféra szervezeteinél.

Kijelentjük, hogy Magyarország Alaptörvénye, a magyar törvények hatékony jogállami keretet biztosítanak a korrupció elleni fellépésre, Magyarországon 2010-től megerősödött és intézményesült a korrupció visszaszorítását és megelőzését biztosító integritásszemlélet.

A korrupció büntetőjogi eszközökkel történő leküzdése a bűnüldöző és igazságügyi szervek közös fellépésének köszönhetően, a közös nyilatkozat aláírása óta – statisztikai adatok által is alátámasztottan – jelentős eredményeket ért el.

Egyetértünk abban, hogy Magyarország gazdasági eredményei, a magyar gazdaság elmúlt években megvalósult dinamikus növekedése, illetve fenntartható kifehéredése alátámasztják a korrupció elleni rendszerszintű fellépés eredményességét. Ezen eredmények megvédése célzott intézkedéseket és szoros együttműködést igényel.

Kijelentjük, hogy Magyarországon a jogállami elvek a korrupció elleni küzdelemben is megfelelően érvényesülnek és az általunk vezetett szervezetek elkötelezettek a korrupció elleni együttműködésben. Ennek érdekében a 2020–2022. közötti időszakra szóló közép távú nemzeti korrupcióellenes stratégia célkitűzéseinek figyelembevételével járnak el.