Százmilliók landolhattak a magyarországi Soros-hálózatnál

Az önbevallás szerint a magyarországi Helsinki Bizottság tavaly több mint félmilliárd forintot kasszírozott.

A Társaság a Szabadságjogokért és a Helsinki Bizottság is működési formát válthat Fotó: facebook

A Tűzfalcsoport Blogstar oldal számol be arról legfrissebb cikkében, hogy a közelmúltban töltötték fel a civil szervezetek gazdasági beszámolóit a Bíróság.hu oldalra. Ezek a dokumentumok teszik lehetővé, hogy összegezni lehessen, kik és mi célból tartják fenn az olyan, a Tűzfalcsoport megítélése szerint nemzetellenes, Soros György alapítványa alá tartozó NGO-kat, mint például a Kőszeg Ferenc által alapított magyarországi Helsinki Bizottság.

Az önbevallás szerint az SZDSZ-es és Soros-alapítványos Kőszeg által gründolt liberális egylet tavaly több mint félmilliárd forintot kasszírozott. Ugyanakkor – és ez az első fontos tanulság – Pardavi Márta és Kádár András Kristóf társelnökök fizetése sem jön ki abból az összegből, amennyit a magyar emberektől kaptak, minthogy a NAV az szja-felajánlások után valamivel több mint 5,6 millió forintot utalt át a Helsinki Bizottságnak, a szervezet viszont 9,6 milliót fordított a vezető tisztségviselők javadalmazására.

A Tűzfalcsoport számításai szerint, tekintettel arra, hogy az szja 1 százaléka átlagosan 5-6 ezer forint egy-egy felajánlóra vetítve, könnyen kiszámolható, hány olyan ember él az országban, akinek számít valamit a migránsok és bűnözők prókátorainak „munkája”: körülbelül ezer.

A Kőszeg Ferenc-féle Helsinki Bizottság működését amúgy szinte teljes egészében Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok hálózata és közvetlen szövetségesei, a Sigrid Rausing Trust és az OAK Alapítvány finanszírozták 2019-ben is. Utóbbiak több szálon kötődnek a New York-i spekulánshoz. A Sigrid alapítói közül ketten – Mabel van Oranje és Chris Stone – is előzőleg Sorosnak dolgoztak, akárcsak Duncan Wilson, a szervezet ügyvezető igazgatója. Mindkét NGO-t a legfontosabb európai partnerei között tartja számon az OSF.

A Helsinki Bizottság bevételeit cél szerint három plusz egy nagyobb kategóriába lehet sorolni.

Működési támogatások

Ahogy az fentebb olvasható, a szervezet működését szinte teljes egészében az OSF és partnerei finanszírozzák. A beszámoló szerint a Kőszeg által létrehozott bizottság a Nyílt Társadalom Alapítványok mellett a CEU-tól, valamint a Sigrid Rausing Trusttól és az OAK Alapítványtól kapott pénzből fizeti az alkalmazottakat, tartja fenn az irodájukat stb. Az OSF-től és Soros egyetemétől közel 100 millió forintot, az OAK Alapítványtól több mint 52 millió forintot, a Sigrid Rausing Trusttól pedig több mint 56 millió forintot kaptak tavaly erre a célra az adófizetők 5,6 milliója mellé.

A következő csoportba a szervezet régi-új kedvenc ügyfelei, a bűnözők és a bűncselekmények elkövetésével gyanúsított fogvatartottak tartoznak. Némileg aggasztó hazánk és az unió jövőjére nézve, hogy az e körbe tartozó projekteket, esetenként úgy is mint megrendelő, kizárólag Brüsszel fizette.

Fogvatartottak istápolása

Jogvédelem, monitoring, érzékenyítés és egyéb programokra csaknem 120 millió forintot használhattak fel tavaly a helsinkisek az Európai Bizottság jóvoltából. A projektek egyike sem foglalkozik az áldozatok és hozzátartozók érdekeivel, kizárólag azzal, hogy a terheltek jogai a legkisebb sérelmet se szenvedhessék az eljárás során, s lehetőleg minél ritkábban és rövidebb ideig alkalmazzanak velük szemben elzárást. Érdemes megemlíteni, hogy nagy hangsúlyt fektetnek a nemzetközi hálózatok építésére, a „jó gyakorlatok” összegyűjtésére és megosztására, aminek végső célja alighanem az, hogy olyan egységes (liberális) jogalkalmazás legyen az EU-ban, ami fittyet hány a nemzeti vagy regionális sajátosságokra, az eltérő történelmi tapasztalatokra és társadalmi berendezkedésekre.

A harmadik kategória az illegális bevándorlók és a már határon belül került idegenek helyzetének erősítése.

Migránsok támogatása

A migránsok támogatása tehát továbbra sem került le a napirendről. A fő szponzorai pedig tavaly Brüsszel mellett az ENSZ, a holland nagykövetség és néhány, a Soros-hálózat világnézeti szövetségesének számító NGO volt, összesen körülbelül 150 millió forinttal.

Nézzünk meg néhány tételt! Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága például több mint 50 millió forintot adott a menedékkérőknek nyújtott jogi segítség ellentételezésére, miközben a liberális aktivisták évek óta azt harsogják, hogy már alig érkezik valaki az országba, mert a határkerítés és a határvédelmi intézkedések ellehetetlenítik a migránsokat. A „kínzásáldozat” menedékkérők jogi támogatására további több mint 13 millió forintot kaptak ugyancsak az ENSZ-től, hasonló célokra más szervezetektől még csaknem 9 milliót. Összesen tehát közel 75 millió forintból dolgozhattak azon, hogy minél több migráns kapjon menekültjogi státust Magyarországon.

Több projekt kifejezetten a kísérő nélkül érkező gyerekekre és a migránsok családegyesítésére fókuszált, amit érdemes együtt tárgyalni, hiszen ha a gyerek itt maradhat, és később bejelentkeznek a szülei, aligha fogják megtiltani nekik, hogy hazánkban egyesítsék újra népes családjukat… Minderre nagyjából 7 millió forintja volt a Kőszeg Ferenc-féle Helsinki Bizottságnak, de a beszámolójuk alapján jól hasznosították ezt is és az előbb említett összeget is, hiszen azt írják: „Segítségünkkel 16-an tudtak biztonságban újra találkozni menekült családtagjukkal Magyarországon. Minden korábbi eredményt felülmúlva a Magyar Helsinki Bizottság által képviselt menedékkérők felülvizsgálati kérelmének 90%-a sikerrel járt a bíróságon.”

Két tételt érdemes még talán kiemelni ebből a kalapból. Az egyik az a több mint 4 millió forint, amivel a holland nagykövetség megfinanszírozta a Magyar Helsinki Bizottság ellen Strasbourgban folytatott stratégiai pereskedését, aminek a vége egy, a migránsokra nézve kedvező emberi jogi bírósági döntés lett. A másik pedig az a szintén a hollandoktól érkező 1,3 millió forint, amit a „magyarországi muszlimok jogtudatosítására” fordítottak.

Végezetül a +1 kategóriába olyan, máshová nem sorolható, kizárólag külföldről finanszírozott programok tartoznak, mint a „fiatalok ösztönzése az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság védelmében való részvételre” vagy az „Emberi jogi narratívák projekt”, amelynek célja, hogy kitalálja, miként lehetne még hatékonyabban elérni a 18–30 év közötti fiatalokat a liberális eszmékkel. Ugyancsak itt említhetjük meg az olyan, például Brüsszel által hazánk ellen felhasznált „bizonyító erejű” dokumentumok elkészítését, amelyek a jogállamiság leépülésével, a bíróságok függetlenségének csorbulásával foglalkoznak.

A volt SZDSZ-es Kőszeg Ferenc által gründolt Magyar Helsinki Bizottság nevű Soros-szervezet 2019-ben sem járt rosszul
Fotó: MTI/Beliczay László

Összegzésként a Blogstar oldal szerint elmondható, hogy a Helsinki Bizottság kizárólag azért működhet, mert Magyarországon kívüli hatalmaknak és hatalommal rendelkező szerveknek valamiért megéri évente mintegy félmilliárd forinttal finanszírozni a működését, a liberális jogvédők munkájának pedig szinte soha nem az átlag magyarok a haszonélvezői, hanem a bűnözők, a migránsok és más, deviáns elemek…

Közel negyedmilliárdra nőtt tavaly a TASZ bevétele

A leleplező írás a magyarországi Helsinki Bizottság után a Társaság a Szabadságjogokért, a mostanában újra aktívan feltűnősködő Juhász Péter egykori szervezetének zsebében „kutakodik”, hogy látható legyen, kiknek áll érdekükben a létezésük.

A civil szervezeteknek évről évre be kell számolniuk arról, miből gazdálkodnak. Ezek a beszámolók általában nem túl részletesek, de mégis képet adnak arról, honnan származnak a bevételeik, és arról is, hogy nagyjából mire használták fel azokat. A TASZ esetében rögtön szembetűnő, hogy a 2018-as mintegy 200-ról több mint 243 millió forintra nőtt a tavalyi bevételük.

Ellentétben a Helsinki Bizottsággal, a TASZ beszámolójából nem derül ki, mennyit kalapoztak össze az szja-felajánlásokból, viszont a honlapjukon megemlítették: 10,9 millió forintot.

Érdekesség, hogy a Bíróság.hu oldalon elérhető beszámoló tételes felsorolásában minden forrás megjelölése „nemzetközi”, a honlapjuk szerint azonban 30 millió forintot tesz ki a belföldi felajánlások összege. Az ellentmondás feloldása nem a mi dolgunk, de azt azért jegyezzük meg: ha az utóbbit el is fogadjuk, a költségvetésüknek akkor is csak alig több mint 10 százaléka származik magyar cégektől és magánszemélyektől. A tevékenységüket tehát valamiért sokkal jobban értékelik a külföldön, mint idehaza.

Pont ahogy az a Kőszeg Ferenc-féle Helsinki Bizottságnál is látható – írják –, a TASZ esetében is a szervezet munkatársainak bérét és a működési költségeit általában a Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok hálózata (OSF) és a hozzá szorosan kötődő Sigrid Rausing Trust fizeti. E célra a két NGO mintegy 180 millió forintot utalt át tavaly. (Mint az előző posztunkból már ismert lehet, a Sigrid alapítói közül ketten – Mabel van Oranje és Chris Stone – is előzőleg Sorosnak dolgoztak, akárcsak Duncan Wilson, a szervezet ügyvezető igazgatója.)

Hogy senki ne mondhassa ránk: elfogultak vagyunk a Soros-hálózathoz kötődő szervezetekkel, a TASZ javára írjuk, hogy 1,8 millió forintot betegjogi képzésekre és az új uniós adatvédelmi irányelv, a hírhedt GDPR megismertetésére fordítottak a – talán nem árt megismételni – 243 millió forintos költségvetésükből.

A fennmaradó összeg jelentős részét viszont a polikai-közéleti aktivizmus támogatására költötték. A Brüsszel által támogatott Citizens For Europe (CFE) jóvoltából például a nacionalizmus ellen küzdő aktivisták képzésében vettek részt, amire tavaly 4,7 millió forint jutott – a program teljes támogatási összege egyébként 6,5 millió forint.

Kőszeg Ferencék bizottsága hasonló célra közvetlenül az Európai Bizottságtól is elnyert 6,2 millió forintot, amelynek több mint felét Brüsszel már tavaly átutalta a TASZ-nak. Egy 27 millió forintos keretösszegű jogászképzést támogató program keretében pedig tavaly több mint 14 millió forintot kaptak arra, hogy két éven át két leendő ügyvédet képezzenek ki az emberi jogok, külön kiemelve a politikai szabadságjogok védelmére. A finanszírozó a Bertha Foundation, amelynek hátteréről – fő az átláthatóság – a honlapjukon semmit, még a vezetői nevét sem tudhatjuk meg. Ráguglizva viszont hamar kiderül, hogy előszeretettel működik együtt az illegális migránsokat támogató NGO-kkal.

Végezetül talán érdemes kiemelni az az International Network of Civil Liberties Organizations (INCLO) nevű liberális jogvédő ernyőszervezet által nyújtott több mint 44 millió forintos támogatást, aminek felét tavaly használták fel. Az INCLO tulajdonképpen azt finanszírozza, hogy a különféle demonstrációkhoz a TASZ segítséget nyújtson. Bár nem nevesítik, de feltehetően ebből az összegből fizették ki például az MTVA székházában garázdálkodó balliberális politikusokat képviselő ügyvédjeiket is, hiszen a projektnek a jogi segítségnyújtás is a részét képezi. A független-objektív ellenzéki újságírók támogatását és védelmét ugyanakkor egy másik szervezet, az MDLI finanszírozásával végzi, amelynek viszont a fő donorjai között ott találjuk Soros OSF-jét és a Soros emberei által irányított Sigrid Rausing Trustot.

Összegzésképpen a Tűzfalcsoport véleménye szerint megállapítható, hogy a TASZ – jelenlegi formájában – nem működhetne pusztán a magyar emberek és vállalkozások felajánlásaiból. A létezésük ugyanakkor olyannyira szolgálja bizonyos külföldi hatalmak és szervezetek érdekét, hogy nem sajnáltak csaknem negyedmilliárd forintot áldozni rá 2019-ben.