Marx áthúzva. Ságvári áthúzva. Szabó Ervin áthúzva – látványos performansszal emlékeztek meg a Patrióták az 1956-ról a Bem-szobornál és egyben felhívták a magyarok figyelmét a mindmáig velünk élő kommunista örökségre: a több mint hétszáz közterületi és intézmény elnevezésére.
Aki azt gondolja, hogy harminc évvel a rendszerváltozás és nyolc évvel az alaptörvény hatálybalépése után a kommunista utcanevek kérdése már lerágott csont, nagyot téved. Noha szerencsére napról napra kevesebb van belőlük, a bolsevik önkényuralom jelképei a mai napig kísértenek a táblákról és a térképekről. A Patrióták másfél évvel ezelőtt jogi eszközökkel országos kezdeményezést indítottak a bolsevik önkényuralmi rendszert megalapozó, működtető összes – máig több mint hétszáz – közterület átnevezéséért, de sajnos csak félsikert értek el.
’56 leverése után a diktatúra még véresebb üzemmódba kapcsolt, és a magyar köztereket ismét ellepték a hóhérokat dicsőítő utcanévtáblák, melyek közül ma is sokat láthatunk a fővárosban és vidéken is. Másfél éve dolgozunk a kommunista utcanevek eltörlésén, de még mindig nem értünk el áttörést
– mondta Hetzmann Róbert, a Patrióták elnöke, aki emlékeztetett: a jogszabály a Magyar Tudományos Akadémia hatáskörébe utalta annak eldöntését, hogy mely személyekről nem lehet közterületet elnevezni. Hetzmann Róbert szerint sorra születtek a diktatúra kiszolgálóit felmentő állásfoglalások, gaztetteik súlyát elmaszatoló, ideológiailag motivált „szakvélemények”.
– Október 23-án, amikor a társadalom talán jobban átérzi a kommunista diktatúra okozta szenvedést, levélben fordulunk az MTA idén megválasztott új elnökéhez. Arra kérjük Freund Tamás elnök urat, hogy az akadémia a kommunista utcanevek ügyében hozott határozatot helyezze hatályon kívül, és tekintettel az önkényuralmi rendszer áldozatainak, kárvallottjainak érzékenységére, tegyen végre eleget a törvényben foglalt kötelezettségének – mondta a Patrióták elnöke.
A beszéd után a Patrióta aktivisták lefújták a Marx Károly, a Ságvári és a Frankel Leó utcanévtáblát, a Felszabadulás útját és a Vörös Hadsereg utat, valamint a Szabó Ervin teret és a Vorosilov közt. Igazából elképesztő belegondolni, hogy ezekről az emberekről és eseményekről jelenleg is közterek vannak elnevezve hazánkban, kis kelet-közép-európai abszurdként.