Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára az átadáson hangsúlyozta: a park kitárt székely kapuja a nyitottságot, az elfogadást és a mindenki iránt tanúsított tiszteletet jelképezi.
A völgységi városban 1995-ben székely kaput állított, majd mellette parkot hozott létre a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége, amely az 1944-ben Magyarországon otthonra talált népcsoport történetét idézi fel.
A felújított park átadásán, mintegy kétszáz ünneplő előtt az államtitkár többek között arról beszélt, hogy a nemzeti összetartozás évében a trianoni békediktátum mellett azokra is emlékezik a magyarság, akik az elmúlt száz évben mindent megtettek a nemzetért.
Ilyen az 1989-ben létrehozott bukovinai székelyek szövetsége is, amely a székelység hagyományait ápolja – tette hozzá. Emlékeztetett: 1920-ban, a trianoni békeszerződés nyomán, az ország területének kétharmadát és a lakosság 60 százalékát elcsatolták, és a magyar nemzet egyharmada a határokon kívülre került. Ez a bukovinai székelyeket is érintette, akik az Osztrák–Magyar Monarchiában az ország határaitól nem messze élték a mindennapjaikat – közölte.
Elmondta: 25 éve a város központjában állították fel a park székely kapuját, így az ott élők és a Bonyhádra érkezők láthatják, van egy népcsoport, amely, bár nem innen származik, de áttelepülése óta a város meghatározó része.
Az eseményen megkoszorúzták a parkban az 1764-es madéfalvi veszedelem emlékére 2014-ben felállított táblát. A parkban azt az öt bukovinai falut – Fogadjistent, Istensegítset, Hadikfalvát, Józseffalvát és Andrásfalvát – jelképező kopjafa áll, ahonnan a Magyarországra települt székelyek származnak.
Illés Tibor, a szövetség elnöke az MTI-nek elmondta, az emlékpark felújítását a város önkormányzata és a nemzetpolitikai államtitkárság anyagilag támogatta, és a völgységi székely fafaragók mellett sokan önkéntes munkával segítettek.
