Elsőre sokak számára homályos lehet a történet: pontosan mit is csinált a DK-elnök Borka-Szász, ami miatt kettétört politikai karrierje, miért volt összeegyeztethetetlen hivatali munkájával, és mindez miért kínos Niedermüller Péter, DK-s polgármesternek és a baloldali városvezetésnek. Virágh Előd, VII. kerületi Fidesz-alelnök lépésről lépésre ment végig ezeken a kérdéseken, rávilágítva arra, hogy egy rendkívül súlyos botrányról van szó. A bitcoin (kriptovaluta) működésének, bányászatának, kereskedésének megértése hosszú és bonyolult informatikai, matematikai, közgazdasági magyarázatot igényel, azonban a politikus megoldotta a feladatot pár, jól érhető mondattal.
Mi az a bitcoin-bányászat?
Azt írja, egy bitcoin-bányászgépet alapvetően úgy kell elképzelni, mint egy klasszikus nagyméretű, masszív asztali számítógépet. Azzal a különbséggel, hogy azt nem általános windowsos felhasználásra, szövegszerkesztésre, internetes böngészésre, youtube-ozásra, vagy lövöldözős játékokra találták ki. Ehelyett
olyan brutális teljesítmény leadására tervezték, ami alkalmassá teszi több millió matematikai számítás és algoritmus futtatására.
Majd kitérve a szerkezetére, azt írta: mindehhez olyan és annyi extra alkatrészt kell beépíteni a számítógépbe, mintha egy autóba két-három motort akarnánk beszerelni. „Ehhez nyilván az autó karosszériáját is hozzá kellene igazítani, mindjárt háromszor akkora lenne az autónk, és háromszor vagy sokszor annyit is fogyasztana, meg mindenkinek háromszor esne le az álla, ha egy ilyen hárommotoros autót látna” – szemléltette, mekkora teljesítményre képes a bitcoin-bányászgép. Éppen emiatt a klasszikus számítógépváz helyett általában egy nagyobb fém, vagy fa keretbe szokták beleállítani a szerkezeteket. „Ez ilyen formában nem túl esztétikus, de legalább jó hangos, és értelemszerűen ömlik belőlük a meleg” – tette hozzá.
Virágh a bitcoin-bányászat költségeit is körbejárta: egy ilyen gép tervezése, összeállítása nagyságrendileg kétszázezer és hétszázezer forint közé tehető. Csakhogy ez nem csupán kiadást jelent, hanem komoly befektetést is: átlagosan egy év alatt térül meg a gép ára. Azt is fontos kiemelni, hogy a gép működtetése sokkal többe kerül, mint a megvásárlása, nagyjából havi 100 ezer forintos kiadást jelent. „A bitcoin-bányászgépnek éjjel-nappal mennie kell, mert a hosszú és bonyolult számítások végére érni időigényes feladat. Egy ilyen gép áramfogyasztása a budapesti – 37,5 forintos kilowattóránkénti áramár mellett – nagyjából 100 ezer forintos havi villanyszámlát jelent” – magyarázta el a kormánypárti politikus, milyen költségvonzatai vannak a drabális gép működtetésének.