Elítélik ma az asszonydaraboló hentest a Kúrián

Kérdés, hány évet kap ma az asszonydaraboló darnózseli hentes, akit múlt héten tartóztattak le.

Ma ítélet várható a Kúrián a feleségét feldaraboló darnózseli hentes ügyében. Nagy Jánost múlt héten a távollétében tartóztatta le a tanácsvezető bíró. A tárgyalásán távközlési eszköz segítségével vesz részt úgy, hogy a letartóztatásának helyet adó bünvetésvégrehajtási intézetet kapcsolják a Kúriára.

A test megsemmisítése nem mentesíti a tett alól az elkövetőt, ez jogi nonszensz volna – közölte múlt kedden a Legfőbb Ügyészség képviselője a kriminalisztikai és jogikuriózumnak számító darnózseli hentes perében harmadfokon eljáró Kúrián.

Nagy János, a darnózseli hentes az egyik korábbi ítéletét hallgatja
Fotó: Krizsán Csaba / MTI

A feleségét feldaraboló, majd a testrészek zömét megsemmisítő Nagy János darnózseli hentest korábban hét évre ítélték úgy, hogy nem tudták bizonyítani, hogyan és mikor vesztette életét az asszony. Mindössze azt bizonyították a bíróságon, hogy Nagy János feldarabolta felesége testét, amelyet nagyrészt ledarált, és bizonyos részeit a zseli réten szórta szét, ám holttest hiányában nem lehetett megállapítani, hogy a nő miként vesztette életét, ezért a hentest halált okozó testi sértés miatt marasztalták el nem jogerősen. A Kúria elé azért került az ügy, mert Nagyot előbb felmentették az emberölés vádja alól, majd mégis elítélték halált okozó testi sértés miatt, így más tényállás miatt született ítélet első-, illetve másodfokon. A bíróság percre lebontott aprólékos tényfeltárást végzett egyebek mellett cellainformációkra, igazságügyi szakértői véleményekre, illetve tanúvallomásokra támaszkodva. Ez alapján kimondták:

Nagyné K. Judit 2014. május 24-én 20 óra 4 perc után meghalt, miután a terhelt pontosan meg nem határozott módon az asszony halálát okozta.

Másnap éjjel fél 2-kor autójával a darnózseli házuk udvarán a füstölő elé állt és abból ismeretlen tárgyat vett ki. Nagy azt állította, éjfél körül disznóhúst kezdett felfüstölni, csakhogy tanúk szerint éppen nem volt feldolgozandó disznóhúsa, ugyanakkor este 11 óra után soha nem füstölt semmit.

Reggel sósavat vásárolt, az élettelen testet feldarabolta, a maradványokat részben elégette, részben elrejtette. Majd amikor még délelőtt értesült arról, hogy a rendőrség keresni kezdte az asszonyt, a műanyagzsákban még nála lévő, el nem égett szívet, tüdőt, bőr- és hámszövetet a zseli rétre szállította, ahol a vállmagasságban tartott zsákból szétszórta azokat. Csakhogy volt egy szemtanú, aki látta mindezt. Az ő bejelentése alapján június 6-án tetemkereső kutya segítségével rá is bukkantak a szétszórt maradványokra.

A bíróság azt is megállapította, hogy Nagy János a tőle válni kívánó feleségét többször fenyegette, fizikailag bántalmazta, amiért könnyű testi sértés miatt két év próbára bocsátotta a bíróság. A hentes kórosan féltékeny volt, és nem kívánt lemondani a családi házról és közös gyermekeikről.

A Kúrián felszólaló ügyész szerint a másodfokon eljáró Győri Ítélőtáblán helyes következtetést vontak le a második első fokon eljáró bíróság bizonyítási eljárásából, amit az első fok elmulasztott.

A terhelt testi épség elleni közelebbről meg nem határozott tette okozta a sértett halálát.

A vádhatóság a táblabíróság ítéletének súlyosítását indítványozta.

Jován László, Nagy János védője fenntartotta az írásban benyújtott indítványát és védence felmentését kérte. Idézte a Kúria első elnökének mondatát, miszerint „Az utca zaja nem szűrődhet be a tárgyalóterembe”. Szerinte a táblabíróságon többször elhangzott, „ezt az ügyet nem tudtuk az emberölés felé elvinni”. A józan észre való hivatkozás is elhangzott, és úgy vélte, szemmel láthatóan a közvéleménynek akart megfelelni a táblabíróság, a vádiratban foglaltakat az ügyészségnek kell bizonyítani, nem a bíróságnak.

A védő hangsúlyozta: a Győri Ítélőtábla a közvélemény nyomásának engedve hozott marasztaló ítéletet Nagy János ellen, holott a tényeket kell figyelembe venni. Álláspontja szerint nincs elkövetői magatartás, így nincs ok-okozati összefüggés sem. Így nem lehet bűnösséget sem megállapítani, szakértői bizonyossággal nem zárható ki a sértett hirtelen halála. A halál okát egyértelműen meg kell határoznia az eljárásnak, egyébként nem lehet felelősségre vonni miatta senkit a védő szerint.