Ítélet előtt a feleségdaraboló darnózseli hentes ügye

A feleségét feldaraboló, majd részben elégető Nagy János nem kívánta végigülni a harmadfokú tárgyalását.

A test megsemmisítése nem mentesíti a tett alól az elkövetőt, ez jogi nonszensz volna – közölte kedden a Legfőbb Ügyészség képviselője kriminalisztikai és jogikuriózumnak számító darnózseli hentes perében harmadfokon eljáró Kúrián.

A feleségét feldaraboló, majd a testrészek zömét megsemmisítő Nagy János darnózseli hentest ítélték hét évre úgy, hogy nem tudták bizonyítani, hogyan és mikor vesztette életét az asszony. Mindössze azt bizonyították a bíróságon, hogy Nagy feldarabolta, nagyrészt ledarálta, bizonyos részeit a zseli réten szétszórta válófélben lévő feleségének, ám holttest hiányában nem lehetett megállapítani, hogy a nő miként vesztette életét, ezért a hentest halált okozó testi sértés miatt marasztalták el nem jogerősen. A Kúria elé azért került az ügy, mert Nagyot előbb felmentették az emberölés vádja alól, majd mégis elítélték halált okozó testi sértés miatt, így más tényállás miatt született ítélet első, illetve másodfokon. A bíróság percre lebontott aprólékos tényfeltárást végzett egyebek mellett cellainformációkra, igazságügyi szakértői vélemények, illetve tanúvallomásokra támaszkodva. Ez alapján kimondták:

Nagyné K. Judit 2014. május 24-én 20 óra 4 perc után meghalt, miután a terhelt pontosan meg nem határozott módon az asszony halálát okozta.

Másnap éjjel fél 2-kor autójával a darnózseli házuk udvarán a füstölő elé állt és abból ismeretlen tárgyat vett ki.

Nagy János, a darnózseli hentes az ítélőtáblán hallgatja ítéletét – a Kúriára már nem ment el
Fotó: MTI/Krizsán Csaba

Nagy azt állította, éjfél körül disznóhúst kezdett felfüstölni, csakhogy tanúk szerint éppen nem volt feldolgozandó disznóhúsa, ugyanakkor este 11 óra után soha nem füstölt semmit.

Reggel az üzletben sósavat vásárolt. Az élettelen testet feldarabolta, a maradványokat részben elégette, részben elrejtette. Majd amikor még délelőtt értesült arról, hogy a rendőrség keresni kezdte az asszonyt, a műanyagzsákban még nála lévő, el nem égett szívet, tüdőt, bőr- és hámszövetet a zseli rétre szállította, ahol a vállmagasságban tartott zsákból szétszórta azokat. Csakhogy volt egy szemtanú, aki látta mindezt. Az ő bejelentése alapján június 6-án tetemkereső kutya segítségével rá is bukkantak a szétszórt maradványokra.

A bíróság azt is megállapította, hogy Nagy János a tőle válni kívánó feleségét többször fenyegette, fizikailag bántalmazta, amiért könnyű testi sértés miatt két év próbára bocsátotta a bíróság. A hentes kórosan féltékeny volt, és nem kívánt lemondani a családi házról és közös gyermekeikről.

A Kúrián felszólaló ügyész szerint a másodfokon eljáró Győri Ítélőtáblán helyes következtetést vontak le a második első fokon eljáró bíróság bizonyítási eljárásából, amit az első fok elmulasztott.

A terhelt testi épség elleni közelebbről meg nem határozott tette okozta a sértett halálát.

A vádhatóság a táblabíróság ítéletének súlyosítását indítványozta.

A sértett jogi képviselője, Gál András szerint tetten ért gyilkosság történt. A sértett családjának elfogadhatatlan, hogy nem próbál meg érvelni az ügyészség az eredeti vád mellett. Az ügyvéd úgy vélte,

az iratokban ott vannak a bizonyítékok az előre kitervelt gyilkosságra.

Álláspontja szerint nem szükséges videófelvétel ahhoz, hogy megállapítsák: a terhelt nemcsak kívánta a sértett halálát, hanem megölte őt és hogy emberölésért ítéljék el, nem pedig halált okozó testi sértésért.

Frissítjük!