Fokozatos tisztulás várható

A tervezett szigorítás feltételezhető célja, hogy az orvos-beteg viszonyok átláthatóbbá váljanak.

ifj. Lomnici Zoltán, alkotmányjogász

A hálapénz felszámolására irányuló kezdeményezés több évtizedes célkitűzése a hazai egészségügyi politikának, egyfajta posztkommunista maradvány eltüntetésére irányuló szándék – nyilatkozta lapunknak ifj. Lom­nici Zoltán alkotmányjogász. A Századvég jogi szakértője szerint a jelenség visszaszorítása érdekében természetesen hatékony eszköznek bizonyulhat a szigorúbb büntetőjogi szabályozás, ám egyes politikai nézetek szerint szükségszerű lehet a tiltást úgy megvalósítani, hogy ezzel együtt arányos béremelést adnak az orvosoknak.

Tudományos publikációkban azonban ennek az ellenkezőjét is olvashatjuk – mutatott rá a szakember. Ifj. Lomnici Zoltán fontosnak tartja azonban hangsúlyozni, hogy a köznyelvi értelemben vett hálapénz bizonyos formái jelenleg is a büntetőjogi szabályozás tárgyát képezik, a tervezett szigorítás feltételezhető célja a jelenség teljes felszámolása annak érdekében, hogy az orvos-beteg viszonyok átláthatóbbá váljanak.

A büntetőjog egyik alapelve az ultima ratio elve, ami azt jelenti, hogy büntetőjogi eszközök akkor vehetők igénybe, ha más, enyhébb eszközök nem állnak rendelkezésre vagy eredménytelenek. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai pedig azt mutatják, hogy az eddig alkalmazott szabályok nem segítették elő a jelenség mérséklődését, illetve eltűnését. A Magyar Orvosi Kamara orvosetikai kódexe értelmében:

„A hálapénz, hálaszolgáltatás az a bármilyen előny és juttatás, amit a beteg vagy hozzátartozója az ellátást követően, utólag, kérés nélkül az orvosnak ad, amennyiben az még közvetve sem befolyásolja az ellátás minőségét. A hálapénztől élesen el kell különíteni az előre kért, elvárt, felajánlott vagy elfogadott anyagi juttatást vagy egyéb előnyöket, amely törvénysértő és egyben kirívóan súlyos etikai vétség.”

A Btk. jelenleg hatályos szabályozása szerint vesztegetés elfogadása bűncselekmény valósul meg, ha az orvos az előnyt maga kéri vagy az előnyért a kötelességét megszegi. Ezzel szemben ha az orvos az ellátást követően a neki felajánlott előnyt (a munkáltató előzetes hozzájárulásával) elfogadja, a vesztegetés nem valósul meg.

Tehát míg a jelenleg hatályos szabályozás pusztán az ellátást megelőzően nyújtott, az orvos által kért, illetve az ellátás minőségét befolyásoló juttatásokat tiltja, addig opcionális lehetőség, hogy a leendő szabályozás a hálapénz eddig megengedett formáját (utólagos, kérés nélküli juttatás) is szankcionálná.

Az alkotmányjogász szerint a lépés hatásait jelen pillanatban rendkívül nehéz megjósolni, hiszen komoly szerepe lesz a felek (orvos és beteg) önkéntes jogkövetésének.

Az viszont általánosságban elmondható, hogy egy-egy jogszabályi rendelkezés megváltozásakor a jogalanyoknak időre van szükségük, hogy igazodjanak a megváltozott jogi környezethez, vagyis a tervezett módosítás bevezetését követően inkább fokozatos „tisztulással” érdemes kalkulálni – fejtette ki a Századvég jogi szakértője.