Rövidesen minden harmadik ember hatvanöt év feletti lesz a WHO térségében

A WHO európai térségében több mint háromszázmillió ember – vagyis nagyjából minden harmadik lakos – betölti a 65. életévét 2050-re. A születések számának csökkenése és a társadalom gyors ütemű elöregedése komoly kihívásokat jelent majd az egészségügyi ellátásban, ezért a rendszereknek időben fel kell készülniük az átalakulásra. Éppen ezért mérföldkő, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Egészséges Idősödés Együttműködési Központjává nevezték ki a Semmelweis Egyetem (SE) Megelőző Orvostani és Népegészségtani Intézetét.

Fotó: Soós Lajos Forrás: MTI Fotószerkesztõség

Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora az eseményen, november 4-én elmondta: „az egészséges öregedés nemcsak az élettartam meghosszabbításáról, hanem az egészségben töltött évek számának növeléséről is szól. Ez az, amiért a WHO és egyetemünk Megelőző Orvostani és Népegészségtani Intézete is dolgozik.”

Világszintű elismerésben részesült a Semmelweis Egyetem

Az intézet a népegészségügy területén végzett kimagasló tudományos, oktatási és szakértői tevékenység elismeréseképpen 2025. szeptember 22-én nyerte el a WHO Egészséges Idősödés Együttműködési Központ címet. Az erről szóló hivatalos megbízólevelet 2025. november 4-én vette át Merkely Béla a WHO európai igazgatójától, Hans Henri P. Kluge-től, a Semmelweis Egyetem díszdoktorától.

Hazánk és a régió legjobb orvos- és egészségtudományi egyetemeként, a Semmelweis Egyetem legfőbb küldetésének tekinti az állampolgárok egészségi állapotának fejlesztését, amelyhez magas szintű képzési, kutatási, betegellátási és szakértői tevékenységével járul hozzá – mondta a rektor. Hangsúlyozta a lakosság hiteles tájékoztatásának, edukálásának fontosságát, az orvosképzésben a prevenciós fókuszú szemléletformálást, amibe a hallgatók már tanulmányaik alatt bekapcsolódnak.

Megemlítette azt is, hogy a Családbarát egyetem program keretében széles körű prevenciós szolgáltatásokkal járul hozzá az intézmény a hallgatók és dolgozók testi-lelki egészsége megőrzéséhez. Szavai szerint a Megelőző Orvostani és Népegészségtani Intézet régóta az állampolgárok egészségben eltöltött évei számának növelésén dolgozik, az egyetem pedig Ádány Róza professzor kezdeményezésére valósítja meg az Egészséges öregedés programját is. – Kiemelt projektként tekintünk longitudinális munkahelyi egészségfejlesztési és betegségmegelőzési programunkra, a Semmelweis Study-ra is, melynek hosszú távú célja az egészséges öregedést befolyásoló tényezők azonosítása és vizsgálata 20 éven keresztül – mondta Merkely Béla. Hozzátette: hasonlóan nagy hangsúlyt helyez az egyetem a lakosság egészségmegőrzését támogató szűrő- és tájékoztató programokra is.

Várhatóan 1,4 milliárdra nő a hatvan év felettiek száma 2030-ra 

Bidló Judit, a Belügyminisztérium egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy ez az együttműködés nemcsak egy intézményi mérföldkő, hanem egy egészségpolitikai jelentőségű pillanat, amely hosszú távon lesz hatással az időskorú lakosság életminőségére. Hozzátette: 

a WHO-val való együttműködés révén az egyetem olyan tudásközponttá válik, amely nemcsak kutatással és oktatással, hanem szakpolitikai iránymutatással is hozzájárul az egészséges öregedés globális kihívásaihoz.

A népesség elöregedésének üteme világszerte példátlan – mondta, hozzátéve: 2030-ra várhatóan 1,4 milliárdra nő a hatvan év felettiek száma, 2050-re pedig elérheti a 2,1 milliárdot, a 80 év felettiek száma 2020 és 2050 között megháromszorozódik és eléri a 426 milliót. Bidló Judit szerint ezek az adatok társadalmi, gazdasági és egészségügyi kihívást jelentenek, amelyekre közösen kell választ adni. Kitért arra, hogy 

az ENSZ egészséges időskor évtizede és WHO által meghatározott cselekvési területek világos irányt mutatnak: előtérbe kell helyezni a fizikai, a mentális és a szociális jólétet megerősítő intézkedéseket, támogató környezetet kell kialakítani, biztosítani kell a hozzáférhető és magas színvonalú tartós gondozást, és ki kell aknázni az idősekben rejlő lehetőségeket.

Megjegyezte: az ápolás és gondozás biztosítása különösen nagy kihívás nemcsak emberi erőforrásban, hanem anyagi és szervezési szempontból is. A hosszú távú ellátás megszervezése az otthoni és intézményi ápolás összehangolása a gondozók támogatása és képzése mind olyan feladat, amelyre sürgetően választ kell adni, az ellátórendszer fenntarthatósága érdekében pedig elengedhetetlen, hogy az egészségügyi és szociális ágazatok szorosabban együttműködjenek, hiszen az egészséges idősödés nem csupán az idősek ügye, hanem mindannyiunk közös felelőssége – mondta a helyettes államtitkár.

A WHO célkitűzése: minél több évet töltsenek egészségben az idősek

Hans Kluge, a WHO európai regionális igazgatója arról beszélt, hogy önmagában örvendetes, hogy az emberek egyre tovább élnek, azonban az, hogy az idősödés milyen egészségi állapotban megy végbe, az mindenhol kihívás és nagy erőforrásokat igényel. Kiemelte, az egészséges idősödés elérésében fontos szerep jut az alapellátásnak, annak, hogy az jól működjön. Ez prioritásként szerepel a WHO új ötéves európai egészségstratégiájában is – jegyezte meg. Hans Kluge szerint az új kollaborációs központ szilárd alapot fog biztosítani ahhoz is, hogy a szakpolitikának jelzéseket adjon a témában a további konkrét lépésekhez. Úgy vélte: 

ma már nem az a kérdés, hogy mennyivel hosszabb ideig élünk, hanem az, hogy azt milyen minőségben tesszük.

Kiemelte: a Semmelweis Egyetem eddigi munkájával és partnerségével bizonyítani fogja, hogy milyen eredményeket lehet elérni az egészséges öregedés terén.

Az egészséges időskor gyerekkorban kezdődik

Ungváry Zoltán, a Megelőző Orvostani és Népegészségtani Intézet igazgatója, valamint a WHO kollaborációs központ egyik vezetője hangsúlyozta, hogy az Európai Unió és Magyarország egyik legnagyobb népegészségügyi, társadalmi és gazdasági kihívása a népesség egészségtelen öregedése. Ezért sürgős intézkedésekre van szükség a korral összefüggő megelőzhető betegségek morbiditásának, mortalitásának csökkentésére. Ehhez meg kell értenünk és támogatnunk kell a sikeres öregedés feltételeit – jelentette ki Ungváry Zoltán. Hozzátette, hogy az oktatás prevenciós szemléletű átalakítása mindehhez hozzájárul – ideértve az új népegészségtani szakkönyv kiadását, az életmódorvoslás bevezetését a medikusképzésbe, a megelőző orvostani és népegészségügyi szakvizsga megújítását is –, az egyetem praxisközösségi modellje, a munkahelyi egészségfejlesztési modellprogramja, valamint a Semmelweis Study a prevenciós öregedés támogatásához. A Kollaborációs Központnak kulcsszerepe lesz a tudásmegosztás, módszertani támogatás és nemzetközi projektek koordinálása terén – tette hozzá Ungváry Zoltán.